Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-04-25 / 17. szám
A DUNASZERDAHELYI (DUNAJSKÁ STREÖA) MŰVÉSZETI NÉPISKOLA TANULÓIT IS MEGIHLETTEK A CSALLÓKÖZI REGÉK. GÄLFFY IRÉN PEDAGÓGUS VEZETÉSÉVEL SOK SZÉP RAJZ KERÜLT KI KEZÜKBŐL. Balogh Zoltán: Vásár Nagy Iván: A madi bicsak ft i t A csallóközi tündérek — Forró Ildikó rajza KEDVES GYEREKEK! Csallóközi regékből gyűjtött össze egy csokorra valót számotokra Gálffy Irén néni, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Művészeti Népiskola pedagógusa, aki nagyszüleitől hallotta, s a járás falvait járva szedte össze apráriként a meséket, hogy ezzel is egy árnyalattal gazdagítsa a Csallóköz történetének színskáláját. Az idén végigjárjuk valamennyi járásunkat, hogy felmérjük, mennyit, hogyan fejlődik hazánk, hogyan fejlődnek kisvárosaink, falvaink. Azonban nemcsak az érdekel bennünket, hány új iskola, gyár épült, hanem az is, hogyan gazdálkodunk szellemi kincsünkkel, gazdaságunkkal, melyet nagyanyáink, nagyapáink hagytak ránk. Mit őriztünk meg abból a színes mesevilágból, amelyet az ő képzeletük teremtett? Szüléitek, tanáraitok segítségével gyűjtsétek össze Ti is falutok, szülőföldetek regéit, mondáit (akár több változatban is), hadd ismerkedjen meg minden járás minden gyereke szellemi jussával. Az összegyűjtött anyagot (ha nem találtok mesét, regét, mondát, gyűjthettek falucsúfolót, mondókákat, kiolvasókat, népdalokat) küldjétek be címünkre: Nő szerkesztősége, 897 36 Bratislava, Martanovicova 20. Csallóközi regék A csallóközi kanálisok környéke csodálatosan szép. Hogy miért? Mert itt táncoltak, ettek, ittak a tündérek. Egy gonosz manó azonban megirigyelte szépségüket, csodálatos táncukat, s odaronditott, ahol a tündérek ettek, ittak. Erre bizony a tündérek úgy elszomorodtak, s a manóra úgy megharagudtak, hogy örökre otthagyták a Csallóközt. * * * A fehér hattyú Régen az iparoslegények sokat vándoroltak, ott dolgoztak, ahol munkát kaptak. A ti nagyapáitok, dédapáitok is sok falut, várost jártak be. S bizony még szellemiélével is találkoztak. A csicsái grófnak meghalt a lánya. Az egyik iparoslegény a temetés utáni este ott ballagott el a temető mellett. Hát látja ám, hogy a friss síron egy hófehér hattyú sétál föl és alá. Hoszszú nyakát feltartja, egyszer-egyszer felberzenti a szárnyát, aztán kapja magát, s huss, elröpül a Duna felé. Azóta sem látta senki. Történetek a madi bicsakról Mátyás király szívesen vadászott a madi halárban katonáival. Sok kövér vad volt a környéken. Szeretett is ott a király. Egy alkatommal azonban a katonák nem leltek vadra. Leheveredtek hát a fa alá pihenni. Egyszerre csak felütötte a lejét egy szarvas. Mátyás király elkiáltotta magát: „Rajtar — A katonák nagy hirtelen nem tudták elővenni nyilaikat, bicskájukkal célozták meg a szarvast. De nem a szarvast találták el, bicskáik egy fába fúródtak. Az arra járók kiszedték a bicskákat, hogy mindenkinek legyen. Gyártotta is a falu apraja-nagyja. A zöld nyelű az éretlen volt, a piros az érett. • * * El-eljárt Mátyás király katonáival vadászni a madi határba. Mikor a katonák igen elfáradtak, leültek egy tölgyfa alá pihenni. A gyerekek körülfogták őket, kiváncsi szemmel nézelődtek: A katonák szalonnát, kenyeret, almát adtak a gyerekeknek: — Egyetek, nőjetek nagyra! — biztatták őket. — Erős katona legyen belőletek. Bicskája azonban csak egy gyereknek volt, de mindenik azzal akart enni. össze is verekedtek rajta. Mátyás király ezen igen megbosszankodott, és mikor elmenőfélben voltak, kiadta a parancsot hogy minden katona kösse a bicskáját a Iára. Sok katona sok bicskát kötött föl, kisebbeket, nagyobbakat. A gyerekek szedték is nagy örömmel, még harmadik esztendőn is akadt bicska a fán. • • * Amikor Mátyás király a katonáival a madi határban vadászott, a katonák elfáradtak, leheveredtek egy tölgyfa alá enni. A kürtszó, mely egy szarvast jelzett, megzavarta őket. Siettükben belevágták bicskájukat a fába, lóra kaptak és elnyargaltak. A határból hazatérő emberek észrevették a fán a sok bicskát és elhíresztelték, hogy bicska terem a fán. GÁLFFY DEZSÖNÉ gyűjtéséből 1. Sok szép játékkal leptek meg bennünket az ekecsi (Okoé) pionírok. Házi Piroska, az iskola pionírvezetője sokat foglalkozik a gyerekekkel. 2. Egy sereg gyerek figyeli Németh bácsi kezének minden mozdulatát. Kukoricakóróból készítenek ökröt, szekeret, játékot. 3. A főzőkanál-babák legalább olyan szépek, mint amilyen elmerülten festették a kislányok édesanyjukkal. 4. Gálffy Irén néni mézeskalácsaiba kedvességből is belesütött egy keveset, de még így is marad bőven a mindig körülötte sürgölődő gyerekek számára a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Művészeti Népiskolában. cm 13]
