Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-04-25 / 17. szám
EGÉSZSÉGÜNK VÉDELMÉBEN — Kilenc éve dolgozom ugyanazon a munkahelyen. Zajos, forgalmas úton van az épüfe tünk, kezdettől nem éreztem jól magam, de megszoktam. Legalábbis azt gondoltam. Az utóbbi hónapokban azonban szinte iszonyodom a zajtól, ingerlékennyé tesz, sokat fáj a fejem, annyira, hogy a munkából hazatérve, még az otthoni hangosabb beszédet, rádiózást sem bírom. Lehetséges, hogy „elegem van” az évekig tartó „hangos környezetből", és még rosszabbra is várhatok? — kérdezi levelében N. Erzsébet érsekújvári (Nővé Zámky) olvasónk. Arról már többször, több helyen olvashattunk, hogy p nggyon erős zaj, zörej nemcsak kellemetlen, hanem káros is a szervezetre. Bizonyos hangerősségen felüli zaj hatására előbb átmeneti, később pedig tartós károsodások is keletkezhetnek a szervezetünkben. Érzékszerveink ugyan alkalmazkodnak a környezeti ingerekhez, de az érzékenységi küszöb egyénenként is változó. Van akit már a kisebb zaj is ingerlékenynyé tesz, mások jól bírják huzamosabb ideig is a zajos munkahelyet. Játékok — vitrinben- Ezek a mi játékainkl - ütötte meg a fülem a felkiáltás. Volt ebben a hangsúlyban valami, ami egy pillanatra megálljt parancsolt és felligyeltetett. A hatalmas üvegvitrinben lapunk felhívására összegyűjtött népi gyermekjátékok voltak féltő gonddal elrendezve: rongybaba és kóróhegedű, pukkantó és búgócsiga, szénásszekér és fakorcsolya, nádihegedü és pilicke... Az üveg előtt anyám-korabeli asszonyok, akik a nőszövetség kongresszusára jöttek el, és a szünet perceiben szemlélték meg a kiállított játékokat. Feléjük fordultam, hogy megkérdezzem: melyiket küldték ők? De a vitrinre tapadt tekintetben nyomban megláttam egy darab kék eget, alatta mezítlábas kislány terelgeti a libákat a tarlóra, nehogy a szomszédos kukoricásba menjenek. A kukoricás végén áll a csőszkunyhó, nem tudni merre jár a csősz... A vitrinben ott lapul a kicsi csőszkunyhó (a Duna utcai iskolások küldték), és fölé gyermekévek kék egét varázsolja az emlékezet... — Es nézd azt a szekeret - árulkodik a másik szempár. (Vendégiből küldték.) — Szakasztott olyan volt az apámé is. Nincs már se ló, se szekér ... Hányszor kapaszkodtunk fel rá, amikor a töltés oldalán nyílt a szarkaláb, a pipacs ... Sípot csináltunk a búza gyenge szárából, olyan hangja volt, hogy a hajnali tücsök sem muzsikált szebben ...- És a rongybaba, a rongylabda (a gimesi gyerekek készítették). Ez aztán minden lánynak volt. Magam csináltam. Két pálcikát keresztbe, kettőt hosszába, aztán ronggyal átcsavartuk néhányszor, arcát kifestettük. Aki ügyes volt, az szebbnél szebb ruhába csavarta. Nyáron még hajat is növesztettünk neki kukoricahajból ... « Vitrinbe zárt játékok: látásukra, érintésükre palackba zárt emlékek szabadulnak fel. Anyáinké, nagyanyáinké, akiknek játszóterük, gyermekszobájuk a virágos rét volt, akiket még dalra ösztönzött a gólya, a csigabiga, az első tavaszi napsugár. Akik még koszorút fontak a búzavirágból, békavirággal mostak kezet és összeszedték a levelibékát ... És nem állitom. hogy a mi gyermekeink drágább, készen vett játékai szebbek, jobbak, maradandóbbak. Nem hiszem, hogy az utókor vitrinben őrzi majd őket. De ha Tóth Józsi bácsi, Urbán Károly bácsi mellett (akik elkészítették, összegyűjtötték, megmentették a régi gyermekjátékokat) ott állt egy Évi, Peti, Klári, azok biztosan megőrzik e játékok élményét. És ezért már érdemes volt összegyűjteni ezt a kis kiállítási anyagot. És ezért érdemes megmenteni még minden darabot, ami egy szállal is köt bennünket a szülőföldhöz. (MEGYERI) Az iparban dolgozók fokozódó zajterhelésnek vannak kitéve. A nagyvárosok zaja is állandóan növekszik, a közlekedés fejlődése is a zaj emelkedésével jár. Még nem tisztázott tudományosan, hogy az ember a fokozott zajterhelésben hogyan képes alkalmazkodni, de az biztos, hogy mindent meg kell tennünk a zajszint csökkentésére. A zajártalom a „foglalkozási nagyothallás” leggyakoribb formája. Az életkorral együtt a zaj iránti érzékenység növekszik. És nemcsak a hallászavarokról van szó. Sajnos egyre többen fordulnak orvoshoz olyan panaszokkal, amelyekről levélírónk írt. A zajártalom pszichés panaszokhoz vezet, a gyakorlatban már tudjuk, elméleti, tudományos összefüggései korunk kutatási feladata. Negyvenéves, magányos legényember társaság hiányában ezúton szeretne józan felfogású, komoly szándékú, szolid nővel megismerkedni harmincnyolc éves korig. Egy gyermeket szívesen vállal. Van lakása és autója. Jelige: „Csak komolyan“ XXX 180 cm magas, diplomás, elvált, Bratislavában élő fiatalember megismerkedne karcsú, barna, nem dohányzó, természetet kedvelő lánnyal huszonhét éves korig. Jelige: „Gyöngyvirág“ XXX Huszonhét éves, szőke hajú, csinos lány ezúton szeretne megismerkedni házasság céljából vidám természetű, táncolni szerető fiatalemberrel harmincéves korig. Fényképes leveleket vár. Jelige: „Te kék szemű“ XXX Tizenkilenc éves, 150 cm magas, vidám munkáslány, kisebb testi hibával, társaság hiányában ezúton szeretne társaságot, természetet kedvelő, korban hozzá illő fiatalemberrel megismerkedni. Jelige: „Hogyha egyszer“ A 16. számú rejtvény helyes megfejtése: Szívd a mezőnek száz illatú lelkét, az erdőét, mely zeng. zúg. énekel. A hét helyes megfejtésért könyvjutalomban részesülnek: Ádám Andrea, Pelle Erzsébet — Rimaszombat (Rim. Sobota), Konrád Gizella, Sztrecskó Rudolfné — Komárom (Komárno), Brusznyai Erzsébet, Farkas Mária — Fülek (Fifakovo), Csetö Kálmánná, Veszély Jánosné — Léva (Le vice), Polák Rozália, Jancsovics Margit — Tornóc (Trnovec n/Váhom), Vámos Lászlóné — Bély (Biel), Bácskái Gizella — Kisgéres (Maly Horeá), Tyukos Ferenc — Pered (Tesedikovo), Dorok Marianna — Nagydaróc (Vei. Drance). Dr. Faragó Istvánná — Rimaszécs (Rim. Seé). Fürstenzeller Jánosné — Marcelháza (Marcelová), Novoszák Aranka— Padány (Padaft), Csata Sándor — Deménd (Demandice). Kovács Éva — Bogya (Bodza), Molnár László — Lúcska (Lúcka), Dobré Mária — Alsóiul szeli (Dől. Saliby), Miklós László — Szelj. met (Kalinkovo), Tomí kó Gézáné — Szepsi (Moldava n/B.), Szabó Ilona — lmely (ImeO, ifj. Bábi Vilmosné — Dunamocs (Moca). özv. I Kovács Gyuláné — i,í| Kassa (KoSice), Buday I Istvánná — Simonyi (Simonovce), Berek Géza — Nagy öl ved (Vei. Ludince),, Kertai Tapadj Első rejtvényül T’űvésset Ic ld'n** A Balaton 4eöe teszí Anna becézve Portugál j; armat 1>-Kínában ITetán Ede ’ Rémül* Kátárrag Testrész Kinevezés /promóció. Ipari növény T 2.rejtvényünk Viláréssj ICutya Norvégia főváros^ folyó a Szovjetunióban Folyó Venezuelábai Járomba S£g?“ Sulfur 3.rejtvényünk Fogoly Romai 50 Aktinium 4.Rejtvényünk Kálium Sgyi^tOD folyoja Igen oroszul Terézia Hélium Kártyajáték Helytartó az o per- Z99 bírod. Alkohol Város Jugoszláv. Rangfokozi t Klüté3 a r ingben Magy.o.sz zeneszerz »J.i'e porunk Földet túr Sróf/ék. felesleg. Iára! Barnakőszén Habár Rogy to a SZU—tan Csipkés női ruhadísz Hel; rag Tehén mondja RÚd betűi felcser. 5.rejtvénjunk Belül Egyiptomi napisten Oxigén 6.Rejtvényünk Száz szemű órius Igen szí. Sport óriáskígyó r ázent apa ny ólul Zseb betűi . .királya /Lalo opera címe/ Tiltószó Nagyon sír Ember fran clául Eledelt fogyasztani Arcszín Eagyar színész /1876 - 1937/. Romai 50 Foszfor Találta Gyógyszertár-Csehorszá gi város Edit — Gúta (Kolárovo), Sasváry Nándor — Ipolyság (Sahy), Piszton Boldizsárné — Szőgyén (Svodín), Mottajcsek Ilona — Kéménd (Kamenín), Sátor Istvánné —Kassa (KoSice), Tóth Flóra — Gálszécs (Seéovce), Mládenec Istvánné Bodrogszerdahely (Streda n/Bodr.). Benedek Istvánné — Tallós (Tomaáíkovo). Rejtvényünket Molnár Mária készítette f 4 u I
