Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1979-04-18 / 16. szám

A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja Főszerkesztő: HARASZTI-MÉSZÁROS ERZSÉBET Főszerkesztőhelyettes: JANDANÉ HEGEDŰS MAGDA Grafikai szerkesztő: SCHREIBER KATARINA Kiadja a Szlovákiai Nő­szövetség KB 2IVENA kiadóvállalata, 897 19 Bratislava, Nálepkova 15 - Szerkesztőség 897 36 Bratislava, Martanovi­­cova 20. Telefon: köz­pont: 585 02, titkárság: 549 25 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat - Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél - Előfize­tési díj negyedévre 23,30 Kcs. - Külföldi megrendelések: a Pos­ta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgá­lat — PNS, Ústredná expedíció a dovoz tla­­ée, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám 6. Ma­gyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizet­hető bármely postahi­vatalnál, a kézbesítő­nél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József-nódor tér 1.) — Előfizetési díj: egyéni, évi 160.— Ft. — közü­leti 220- Ft. Csekk­számlaszám MNB 215- 96162 - A SÜTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodosloven­­ské tlaéiarne, n. p., 042 67 Kosice, Svermova 47. indexszám: 49413. Kéziratokat és képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon: Április a madarak és az erdők hónapja. Függő cinege — Remiz peadulinus — az alföl­dön, vízpartokon elő­forduló kis madár. Kü­lönös formájú — növé­nyi szálakból, a fűzfa és a nyárfa vatta&zerű magjából épített fészkét többnyire a víz fölé haj­ló, vékony faágakra füg­geszti. (Fényképezte Peter Ponec) BÜSZKESÉG, LELKESEDÉS, ELENA LITVAJOVÄNAK, a Szlovákiai Nőszövetség KB elnökének a szlovákiai kongresszuson elhangzott főbeszámolójából. Küldetésünkhöz méltón öt év választ el attól a naptól, amikor éppen itt, a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában tanácskozott a Szlovákiai Nő­szövetség és kitűzte a szervezeti munká­nak, aktivitásunk fejlesztésének konkrét feladatait, amelyekkel részt kívánt venni Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. és az SZSZK Kommunista Pártja kongresszu­sának határozataiból eredő feladatok teljesítésében. Az egész kongresszust kö­vető időszak e határozatok következetes megvalósítására törekvő igyekezet idő­szaka volt. Termékeny öt év volt ez, gyümölcsöző munkával teli életünk minden területén — fele annak az évtizednek, amelyre oly büszkék vagyunk. Tíz évvel ezelőtt válasz­tották meg pártunk új vezetőségét — élén Gustáv Husák elvtárssal —, amely a pár­tot és a társadalmunkat kivezette a súlyos válságból, következetesen keresztülvitte a reális szocializmus építésének politikai irányvonalát, s gyakorlatban valósítja meg az egyenlőség, a szociális igazságosság, a dolgozók igazi szabadságának és jogai­nak eszméit, országunk nemzeteinek és nemzetiségei testvériségének eszméit, a békés munka és az elvtársi kapcsolatok eszméjét. Az utóbbi tíz év jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy országunk a gaz­dasági, szociális és kulturális fejlődés ma­gasabb fokára jutott hogy életünket valódi humanizmus, elmélyült szocialista demok­rácia és a holnapba vetett bizalom hatja át. Az utóbbi tíz év a nőkérdés lenini meg­oldása győzelmének időszaka is, rendkívül jelentős időszak a nők személyiségének fejlesztésében, további politikai, gazdasági, szociális és kulturális feltételek megterem­tésének korszaka is, amelyek előbbre vit­ték a nő hármas küldetésének egybehan­golását. E tíz £v utóbbi öt esztendejét értékeljük ma abban a tudatban, hogy sikereink megmutatják a munkánkban rejlő további lehetőségeket és tartalékokat. Pártunk irányvonala abból a korszakból indul ki, amelyben élünk, a társadalom annak in­tézményei és szervezetei elé állította nap­jaink kategorikus követelményét — a kor­parancsot —: mindennemű munkánkban magas fokú igényességet, minőséget, ha­tékonyságot. Azok a jelentős minőségi változások, amelyek- társadalmunkban a Szlovákiai Nőszövetség legutóbbi kongresszusa óta végbementek, a nők aktív tevékenységé­ben is visszatükröződtek. Hazánk asszonyai és leányai jelentős mértékben vesznek részt pártunk céltuda­tos gazdaságpolitikájának eredményes megvalósításában, az össztársadalmi ter­mék és a nemzeti jövedelem növelésében. Szervezetünk, amelybe a munkaviszonyban levő nőknek csaknem 40 százaléka tömö­rül, mindig is kötelességének tartotta és tartja hozzájárulni ahhoz, hogy a nők aktivitása a kor követelményeinek meg­felelő legyen, hogy tagjai, de a szerveze­ten kívül álló nők is bekapcsolódjanak a kitűzött feladatok teljesítésébe, hogy asz­­szonyaink, leányaink a jó gazda szemével mérjék fel, mit lehet munkánkban javítani, hol vannak rejtett tartalékok, hol lehet minőségileg jobb, hatékonyabb munkát kifejteni. A 11. plénum ösztönző gondolatai a nők körében kedvező visszhangot váltot­tak ki. A nők ezeket a gondolatokat alkot? módon alkalmazzák a gyakorlatban. Nap mint nap meggyőznek bennünket arról, hogy pártunk politikája azonos a dolgozók érdekeivel, hogy visszatükröződik szocialista létbiztonságunk állandó szilár­­dulásában és az előttünk álló optimista távlatokban. A nők megértették, hogy lelkiismeretes munkájuktól is függ, miként teljesítjük 6. ötéves tervünk feladatait, ami lakossá­gunk szüntelenül növekvő szükségleteinek kielégítését szolgálja. Nagy tartalékaink vannak még a munkaszervezésben, a mun­kaidő kihasználásában, de a nyersanya­gok hasznosabb, teljesebb értékesítésében, az energiatakarékosságban és sok egyéb területen. Tagságunk nagy része a mezőgazdaság­ban dolgozik. Büszkék vagyunk azokra a nőkre, akik az elmúlt harminc esztendő alatt arany betűkkel írták be nevüket szo­cialista mezőgazdaságunk történetébe, s azokra is, akik lelkiismeretes, alkotó munkájukkal folyamatosan hozzájárulnak kiváló eredményeihez. A nők életfeltételeinek javítása területén az egyik elsőrendű feladat az iskoláskor előtti gyermekgondozási intézmények háló­zatának bővítése. A bölcsődék és óvodák építésének fontosságát a CSKP XV. kong­resszusa és az SZLKP kongresszusának ha­tározata és kormányhatározat is hangsú­lyozta. Ha e téren a haladás szembetűnő <3, az élet, a fejlődés irama gyors, s így nem­csak a bölcsődék, óvodák hiánya érezhető, hanem a napközi otthonoké is. Tudjuk, hogy ebben az ügyben az állami terv nem tud mindent megoldani, de tudjuk, hogy itt is vannak az építkezést meggyorsítható tartalékok. Azért beszélek erről a kérdés­ről, mert munkaerőhiánnyal küzdve, tár­sadalmunknak nem közömbös az, hogy a nők tízezrei a szülési szabadság után nem térhetnek vissza munkahelyükre, különös­képpen ha közép- és főiskolát végzettekről van szó. A társadalom szempontjából az sem lehet mindegy, hogy a szakképzettsé­gük megszerzésébe — amit mellesleg a két vagy több év alatt nincs lehetőségük to­vábbfejleszteni — fektetett anyagiak meg­térülnek-e vagy sem. Az idei nőnap előtt értékeltük a „Min­dent az emberért" mozgalom első szaka­szának eredményeit. Ebben a mozgalom­ban eddig több mint 300 óvodai osztály és 23 mikrobölcsőde létesült. Tudjuk, hogy a tudományos-műszaki fej­lődés nemcsak az alapvető szakképesítést feltételezi, hanem az ismeretek állandó kiegészítését, gyarapítását. Ha valóban segíteni akarunk a nőknek, ha valóban korunk színvonalán akarunk állni, ennek a problémakörnek nagyobb figyelmet kell szentelnünk, és együttműködve a szak­­szervezetekkel, a parasztszövetséggel és az illetékes minisztériumokkal, megtalálni a nők szakképesítése kiegészítésének új, akár a hagyományostól eltérő formáját. Nemzeteink életében az egyik legjelen­tősebb mérföldkő a Szlovák Nemzeti Fel­kelés volt, amelynek 35. évfordulójáról ebben az évben emlékezünk meg. Mozgal­munkban hagyománnyá vált, hogy ezen az évfordulón rendezzük meg a nők három nemzedékének találkozóját. Azokra a hő­sökre emlékezünk, akik a szovjet, a cseh és más nemzetiségű nőkkel együtt a német fasiszták és hazai kiszolgálóik ellen har­coltak. Párhuzamot vonunk a nők mai né­zetei, cselekedetei és a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyatéka között. Büszkék vagyunk rá, hogy Szlovákiában a termelés mennyisége 1977-ben az 1939-es évhez viszonyítva a negyvenszere­sével, az 1948-as évhez viszonyítva húsz­szorosával emelkedett. Arra is, hogy a falu élete megváltozott. Korszerű technikával mezőgazdasági termelési nagyüzemek épültek fel. Nagyszerű eredményeket ér­tünk el az oktatás, az egészségügy, a kul­túra, a közlekedés fejlesztésében, egyszó­val életünk minden egyes területén. Az előző kongresszus óta további sike­reket könyvelhetünk el kulturális-népmű­velési és „Az élet szépsége" szakköri, népművészeti munkánk fejlesztésében is. A városokban és a falvakban több mint 700 csoportunk és együttesünk működik. Színjátszó, tánc-, zene és folklóregyütte­seink, a nők éneklőcsoportjai jó munkál végeztek. Nagy figyelmet fordítunk a nők torna- és sport, illetve honvédelmi köreinek a fej­lesztésére is. Elmondhatjuk, hogy e téren is van munkánknak eredménye. Egyre több a sportoló nő, a tornásznő, edző, növek­szik a szülők és gyermekek közös torna­­gyakorlatait végző résztvevők száma, egyre nagyobb a nők érdeklődése a honvédelmi sporttevékenység iránt is. Tömegpolitikai munkánkban nem lehet nem foglalkoznunk olyan kérdésekkel, mint amilyen a szocialista erkölcs értelmezése. Erkölcsös az, ami a szocialista fejlődést szolgálja, ami a dolgozó embert szolgálja. A nők között a szocialista erkölcs szelle­mében végzett munkánk is hozzájárulhat ahhoz, hogy megértsék: csak a becsületes, lelkiismeretes munka jogosít fel mindenkit arra, hogy jó keresete, jövedelme legyen, és ennek megfelelő elismerésben részesül­jön, hogy a dolgozó csak az ilyen munka után formálhat jogot a társadalom meg­becsülésére, tiszteletére és bizalmára, és hogy az önzés, az élősködés, az üzletelés, a becstelenül szerzett javak, a korrupció és a kispolgári erkölcs egyéb megnyilvá­nulásainak semmi közük sincsenek a szo­cialista • életmódhoz. Ezek ellen a jelensé­gek ellen megalkuvás nélkül küzdenünk kell mindenkor és mindenütt. Ezt sohasem fogjuk eltűrni. A komplex társadalmi gondoskodás a családokról és a gyermekekről állandóan tökéletesedik. Hiszen 1977-ben például a Szlovák Szocialista Köztársaságban a csa­ládi pótlék és a nevelési járulékok 4 mil­liárd 80 millió koronát tettek ki. A juttatá­sokat 680 000 család és körülbelül 400 000 gyermek kapta. Ehhez még hozzá kell adni a családoknak nyújtott közvetlen anyagi támogatás más formáit is. Nem minden polgárunk tudatosítja teljes egészében, hogy itt van még a bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, iskolai étkezdék állami pénzből támogatott széles hálózata, hogy a gyermekes családok adókedvezményt és egyéb kedvezményeket (lakbérben, úti­költségekben, gyermekruházkodásban stb.) is élveznek. A gyermekek egységes nevelésének a

Next

/
Thumbnails
Contents