Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-04-11 / 15. szám
Sü — A gyerekek nyelvtudásával nincs baj — mondja Holczer Ernő. — A főiskoláról emiatt nem esnek ki, s a munkahelyekről is jó véleményt hallunk, kapunk róluk. — Az is baj, hogy kevés a gyakorlati óra — mondják a diákok. — Ha nyáron kötelező gyakorlatra megyünk, kímélnek bennünket — panaszolja Hontvári Ferenc. — Ha falat raknék, elküldenek vagy sörért, vagy pihenni. Akkor meg minek vagyunk ott? Csak kárra — Kollát György egyre indulatosabb. — S ha kikerülünk az „életbe“ —, akkor nézhetünk nagyot. Az elméletet hiába tudom, ha azt sem fogom észrevenni, hogy a kőműves görbén rakta a falat. S ha jó esetben meglátom, és azt válaszolja, ha nem tetszik, mutassam meg, hogyan kell, én meg lebőgök. — Az iskola feladata nem az, hogy gyakorlati szakembereket neveljen, hanem az, hogy jó csoportvezetők, rajzolók kerüljenek ki. Ez nem speciálisan a mi iskolánk küldetése, hanem ipari szakközépiskoláé — mondta Holczer Ernő. xxx — Általában kevés a szabad időnk. Sokat rajzolunk, de tudtuk, hogy ez vár ránk, nem panaszkodni akarunk. Csak az a baj, hogy sok fölösleges dolog is elveszi az időnket. Van tánccsoport, meg éneklőcsoport, ez jó. De kevés a szakkör. Ami azért is. jó lenne, mert amit a gyakorlati órákon nem tudunk átvenni, itt gyakorolnánk. A fiúknak nehezebb — teszik hozzá a lányok. — Nagyon rossz körülmények között laknak. — Azelőtt húszán voltunk egy szobában, nemrég kettéválasztották a helyiségeket, de minek, olyan papírvékonyak a falak, hogy egymás sóhajtását is meghalljuk. Akkor meg kár volt a százezer vagy hány koronáért — legyint Kollát György. — De örülünk, hogy ide járhatunk, hogy fölvettek. Nem mindegy, hogy anyanyelvén tanulhatja az ember azt, amire készül, ami a hivatása lesz. Én a fővárosból utazom havonta — vallja Hontvári Ferenc —, és nem fárasztó az utazás, mert célom van, határozott célom. Pedig nekem igazán lett volna lehetőségem otthon maradni. . . xxx Az SZSZK-ban 1977. szeptember 15-vel bezárólag 11 építőipari szakközépiskola 206 osztályában 7305 diák tanult, ebből a losonci 8 magyar tanítási nyelvű osztályban 296. Csak a Losonci Klement Gottwald Építőipari Szakközépiskolában' folyik magyar tanítási nyelven az oktatás, egész Szlovákiából jelentkeznek ide a tanulók. (A szlovák tanítási nyelvű alapiskolát végzett tanulók Bratislavában, Nyitrán, Trencínben, Banská Bystricában, Liptovsky Mikulásban, Losoncon, Zilinában, Bardejovban, Kassán, Preáovban és Rozsnyón tanulhatnak tovább.) Kevés a magyar tanítási nyelvű osztály. Ha el akarjuk érni, hogy az SZSZK 30 000 építőiparban dolgozó magyar nemzetiségű munkása szakképzett legyen, több osztályra van szükség. gréndel Ágota A romokon kivirágzót! az élet. Délelőtti nyüzsgés az Erzsébet-A SZABADSÁG NEGYEDIK ÉVTIZEDÉBEN Magyarország a „Hadak útján“, előbb a feudális, később a tőkés hatalmi érdekek kereszttüzében, ritkán élt békében. Csak ebben a században, a harmincas években, másfél millió kivándorlót és a két világháború következtében halottakban is szinte ugyanennyit veszített a magyar nép. Az 1945-ös esztendő egy romokban heverő gazdaságot, nyomorgó nemzetet talált. De o romokon kivirágzott az élet. Olyan hősi korszak volt ez, amilyen a népek történelmében ritkán adódik, önzetlenség a nehéz napi gondok megoldásában, határozottság a múlt bűneinek felszámolásában, és messzemenő, reális tervek a jövére. A szocialista forradalom győzelme utáni társadalmi fejlődés alapfeltétele a bizalom az emberek jó szándékában, az emberi értelemben és annak az elvnek a gyakorlása, hogy „aki nincs ellenünk az velünk van”. A proletárdiktatúra és a szocialista demokrácia érvényesülése révén erősödhet a nemzet szocialista egysége. A közösen kialakított politika, a közös cél az alapja annak a nemzeti egységnek, amelyben együtt van a népfront keretében a munkás és a paraszt, a kisiparosok és a tudós, a társadalom minden rétege. Mindebből is kitűnik, hogy a szocializmusban új és mélyebb értelmet nyer a hazafiság fogalma. A szocialista Magyarország alapvető fontosságúnak tartja a család, a szőkébb szülőföld, a szélesebb nép és nemzet, s az egész emberiség iránti felelősség erősödését. így együtt, nem különkülön és egymással nem szembeállítva. A hazafiság alapja eleget tenni mindezen kötelességeknek. A magyar nép ezért is büszke őseire, hagyományaira, sajátos népi kultúrájára. Nagy gondot fordít mindazoknak az értékeknek a megőrzésére, melyek által az emberiség is gazdagabb lett. így alakult ki Magyarországon a széles népi „honismereti" mozgalom. Ma már talán nincs is olyan falucska, ahol ne működne a helyi történelemkutatók, krónikások, néprajzosok, valamint helyi név- és elnevezésgyűjtők lelkes serege. A szocializmus győzelmével közkinccsé vált Magyarországon a kultúra. Ma a kultúra „termékeit" és a kulturált életet mind szélesebb körben igényli a nép. Szabad idejében, otthoni környezetében, munka- és lakóhelyi körülményeiben egyaránt. A színházakban állandósult a „telt ház", a jó könyveket elkapkodják, jelentős tábora van - városban és falun egyaránt - a képzőművészetnek is. A tanuláshoz és a művelődéshez mindenkinek egyenlő joga van. A főiskolára és egyetemekre — ahol túlnyomórészt a munkás- és parasztszármazású fiatalok tanulnak — minden évben többszörös a túljelentkezés. Százezrek járnak különböző tanfolyamokra, szakmai továbbképzésre, széles réteg vesz aktívan részt az amatőr művészeti mozgalomban. A magyar nép felemelkedésének lehetőségét, anyagi jólétének alapjait, a jövő biztonságát a 34 évvel ezelőtti április és azt követően a haladó erők győzelme teremtette meg. A nehéz, sokszor tragikus évszázadok után most a magyar nép történelme leghosszabb békés időszakát éli, szövetségben a testvéri szocialista országokkal. S. HEGEDŰS LÁSZLÓ a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára Nyugodt hangulat a könyvtár olvasótermében. A könyvek széles választéka is egyik záloga a művelődésnek (kivonatosan)
