Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-12-22 / 51-52. szám

Mákoscsomag 30 dkg lisztet 1 csomag sütőporral és 10 deka cukorral elkeverünk, az­után 15 deka zsírral és 4 tojássárgá­jával összegyúrjuk. A tésztát fél cen­ti vastagra nyújtjuk, négyzetekre vág­juk, melyekre az alábbi töltelékből kis halmocskákat rakunk: 15 deka fi­nomra őrölt mákot 15 deka cukorral és kevés tejjel puhára főzünk, majd hozzákeverünk 5 deka mazsolát és egy csomag vaníliás cukrot. 'A töltött tésztákat felébe összehajtjuk, szélein lenyomkodjuk, és forró sütőben süt­jük. Gesztenyeszelet Hozzávalók: 20 deka vaj, 18 deka porcukor keverve vaníliás cukorral, fél kiló gesztenyemasz­­sza. A vajat, cukrot és a gesztenyét jól kidolgozzuk, tortaformába nyomkodjuk és egy napig hide­gen tartjuk. Gesztenyés csók Hozzávalók: 15 deka gesztenye­massza, 10 deka darált mandula, 25 deka cukor, 2 tojásfehérje, ke­vés vaníliás cukor. A hozzávaló­kat összekeverjük, kis csomócská­­kat rakunk a kivajazott tepsi al­jára és langyos sütőben megszá­rítjuk. Finom krémes Hozzávalók: 33 deka simaliszt, 7 deka vaj, 7 deka kristálycukor, 1 tojássárgája, 1 deka szalalkáli, kis tej. A lisztet a sütőporral és Szilveszteri diótorta Hozzávalók: a tésztához 20 deka margarin, 20 deka dió, 20 deka por­cukor; a krémhez 2 púpos evőkanál kakaó, 2 púpos evőkanál cukor, 2 ka­nál tej, 10 deka vaj, egy evőkanál rum- a tetejére citrommáz. A tésztát összegyúrjuk és megsüt­jük. Ha kihűlt, óvatosan lecsúsztatjuk a tepsiről, mert könnyen törik, és há­rom darabba vágjuk. A kakaót a cu­korral meg nagyon kevés tejjel jó sűrűre főzzük, a tűzről levéve bele­tesszük a vajat, és addig keverjük, míg ki nem hűlt. A két alsó lapot ezzel a krémmel kenjük meg, a te­tejét pedig citrommázzal vonjuk be. Mindig jó, ha néhány happal a fo­gyasztás előtt készítjük el. Gyümölcskcnycr 3 tojássárgáját 3 egész tojással és 21 deka cukorral habosra keverünk. Hozzáadunk 30 deka lisztet 1 citrom héjával és tevével kockára vágott be­főttet keverünk bele. Hosszúkás, ki­kent formában sütjük. Kókuszcsók 3 tojásfehérjét 15 deka cukorral gő­zön felverünk, ha sűrűsödik, levesz­­szük, reszelt narancs- vagy citromhé­jat és 15 deka kókuszlisztet keverünk hozzá. Zsírozott, lisztezett sütőlapra vizezett kiskanállal halmokat formá­lunk belőle, tetejükre csipetnyi re­szelt narancshéjat teszünk. Nem túl meleg sütőben inkább szárítjuk, mint sütjük. Rumos szelet Hozzávalók: 8 tojás, 28 deka por­cukor, 1 citrom reszelt héja, 10 deka mazsola, 28 deka mandula, vagy dió vagy mogyoró, 2 evőkanál rum, cit­rommáz, A tojások sárgáját alaposan kike­verjük a cukorral beletesszük a ma­zsolát, a citromhéjat, a darált diót (mandulát vagy mogyorót) és a tojá­sok kemény habbá vert fehérjét. Ki­zsírozott, kilisztezett közepes nagysá­gú tepsibe öntjük, és úgy sütjük, akár a piskótát. Még melegen kiborítjuk, és megöntözzük a rummal. Ha ki­hűlt, citrommázzal vonjuk be. Két cm széles, hosszúkás szeletekre vágjuk. OLVASÓINK RECEPTJEIBŐL a vajjal jól eldolgozzuk, hozzáad­juk a cukrot, szalalkálit és egy tojássárgáját. Jól eldolgozzuk, és annyi tejet öntünk hozzá, hogy sodorható legyen. Elosztjuk négy­felé, és lapokat sütünk belőle. Vé­gül a következő krémmel töltjük: fél liter tejben megfőzünk 3 to­jássárgáját és egy csomag vaní­liás cukrot. Ha kihűlt, hozzáke­verünk 20 deka porcukorral ha­bosra kevert 20 deka vajat, és megtöltjük a lapokat. Tetejét cso­koládéval vonjuk be. Narancslorta 0 tojássárgáját 0 kanál porcu­korral habosra keverünk majd hozzáadunk 0 dkg reszelt narancs­héját és simára keverjük. Küny­­nyedén belekeverjük a (i tojásfe­hérje felvert habját, 2 kifli mor­zsáját és 10 deka lisztet. Formá­ban megsütjük, és kihűtjük. Töl­telék: 4 tojássárgáját 18 deka cukorral gőz fölött addig kever­jük, amíg sűrű krémmé lesz. Le­véve a tűzről egy narancs és fél citrom levével elkeverjük. Tete­jét tejszínhabbal vonjuk be, és narancsszeletekkel díszítjük. Csokoládés fánkocskák Hozzávalók: 20 deka liszt, 15 deka cukor, 8 deka vaj, 4 deka kakaó, (vagy reszelt csokoládé), fél sütőpor, 1 csomag vaníliás cu­kor, kevés szegfűszeg finomra őrölve, tej, 1 tojás, 1 tojássárgá­ja, 2 kanál tej. Mindezt jól össze­keverjük, kinyújtjuk, fánkszag­gatóval kiszúrjuk és megkenjük a fánkokat. Mandulával díszítjük és lassan sütjük. Székely vajaspogácsa 40 deka lisztet 16 deka marga­rinnal és 6 deka vajjal elmorzsol­juk. Hozzáadunk egy kanál bort. 2 egész tojást, 1 tojássárgáját, egy merőkanál tejben feloldott 2 kanál mézet és egy deka élesztőt, vagy egy kávéskanál szódabikar­bónát. Annyi sűrű tejfölt öntünk ró, hogy könnyű pogácsatésztát kapjunk. A tésztát fél óráig pi­hentetjük, majd lisztezett deszkán kinyújtjuk. Zsíros késsel megkoc­­kázzuk és megkenjük tojássárgá­jával. amelybe késhegynyi piros­­paprikát teszünk. Megszórhatjuk reszelt sajttal is. Juhtúrós rudacska 25 deka lisztet 25 deka vajjal, 15 deka juhlúróval. 15 deka te­héntúróval és 2 tojással eldolgoz­zuk. Vékonyra^ kinyújtjuk, meg­kenjük tojással, beszórjuk reszelt sajttal, csíkokra vágjuk és köze­pes tűznél jól kisüljük. A recepteket Fikar Jaroslavnc. trencíni, ifj. Hegedűs Gyulánc dunaszerdahelyi (Hun. Streda) Köváry Mária matyóéi (Mafovce) Valkó Jenöné ersekújvári (Nővé Zámky) és Veszprémi Rozália lé­vai (Levice) olvasónk küldte be. Cekkerláztidás Ne hidd, ó nyájas olvasó hogy a nagy lázadók csak a könyvek lapjairól tekintenek rád mélytüzű., komor szemükkel, s hogy a nagy lázadások csak a filmvásznon viharzanak dübörögve. Ne hidd, mert valójában minden közönséges, kis halandó minden áldott nap legalább egy percre fellázad va­lami ellen s megvívja a maga kicsinyke szélmalom­harcát. Én például minden reggel fellázadok a bevásár­lás ellen, s dühödten kiráncigálom a retikülömből a szélmalmomat — azt az ügyes, alig zsebkendö­­nyi, praktikus cekkerkét, ami potom tizenhárom koronába kerül és elnyühetetlen (a nyű essen belé, aki kitalálta), de bezzeg belerakodni lehet, öt-hat kilónyi súly meg se kottyan, neki, de annál jobban a karomnak, szívemnek, májamnak, vesém­nek, zúzámnak. Kivágom a konyhaasztalra, s emelt fővel lépek ki az ajtón — mert ez a lázadás pozitív mozzanata, a győzelem mámoros pillanata. Ennek múltával kezd meginogni bennem a szent elhatá­rozás, előbbi esküvésem — hogy nem, nem, nem, ma nem lesz cipekedés — fénye fogyóban, s végső elgyengülésemben még babrálgatom egy kicsit a kilincs gombját, nem lazult-e meg véletlenül, s míg ezen morfondírozok, mintegy álomban visszasetten­kedem az asztalhoz, gyorsan felkapom az álnak cekkert, és zsupsz be a retikülömbe. Aztán fölényes vállveregetéssel biztatgatom magam, ugyan már, azért mert a cekker nálad van, még nem kell a fél boltot hazahoznod, legfeljebb egy kis gyümölcsöt. . . és útközben: meg egy fél kenyeret, tejet, egy kom­­pótot a vacsorához. És délután, a tetthelyen: no­csak, van kocsonyának való, ha most megveszem, reggel korán fölteszem, és akkor holnap istenbi­zony, igazán nem kell semmit bevásárolnom. Másnap reggel: diadalittasan indulok munkába, cekker nélkül végre! Másnap délután, a kolléganömhöz: — Kérlek, nincs nálad véletlenül egy fölösleges szatyor? A sarkon szép almát láttam. A kolléganő, készségesen: — Tessék, ezt mindig magamnál hordom, de nekem ma úgysem kell — és előhúzza az ügyes, alig zsebkendőnyi, ám prak­tikus cekkerkét. Amibe játszva belefér hat kiló al­ma, s meg se kottyan neki. Jaj nekem! LANG ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents