Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-11-17 / 46. szám
Kihez forduljunk? К. Péter né lévai (Levice) és H. Aranka terebesi (Trebisov) olvasóink a szüléssel és anyai hivatással kapcsolatos néhány kérdésre kérnek választ: „Mikor kaphatja az anya a családi pótlékot? Meddig és kikre jár családi pótlék? A családi pótlékot társadalmunk az ellátatlan gyermekekről való gondoskodásként a betegbiztosításról szóló törvény alapján nyújtja. A dolgozó nőnek a következő feltételek teljesítése mellett van igénye a családi pótlékra: — munkaviszonyban van (vagy valamely termelőszövetkezet tagja), — a munkahelyén általánosan érvényben levő munkaidőnek megfelelő beosztása van, — az illető naptári hónapban az elöírl munkaidőt ledolgozta, — ellátatlan gyermekekről rendesen gondoskodik. Ellátatlan gyermekeknek tekintendők a dolgozó nő saját, valamint örökbefogadott gyermekei a kötelező iskolalátogatás befejezéséig. Ezután pedig még akkor — legfeljebb azonban a gyermek 26-ik életévének betöltéséig —, ha közép-, szak- vagy főiskolán tanul tovább és így készül jövendő hivatására, feltéve, hogy nincs havi 620.— Kcs-t meghaladó saját keresete. Családi pótlék jár arra a gyermekre is, aki ugyan befejezte a kötelező iskolalátogatást és nem tanul tovább, ha egészségi állapota (betegsége) miatt nem tanulhat tovább vagy nem mehet dolgozni, nem kap rokkantsági járadékot, és nem töltötte be még a 26-ik életévét. A családi pótlék csak arra a gyermekre jár, aki hazánkban él. Kivételt képez a rövid lejáratú külföldi tartózkodás, ha ennek oka gyógykezelés, üdülés, engedélyezett külföldi tanulmány, vagy az az eset, amikor a gyermek a külföldön hivatalos kiküldetésben levő szülőt követi. A családi pótlékra való jogosultság további feltétele, hogy a dolgozó nő a munkahelyén előírt és beosztásának megfelelő törvényes munkaidőt ledolgozza. Ha azonban olyan nőről van szó, akit egészségi állapota miatt megváltozott munkaképességűnek vagy részleges rokkantnak ismertek el, vagy aki legalább egy ellátatlan gyermekről gondoskodik s ez okból van rövidebb munkaideje, a családi pótlékra való jogosultsághoz elegendő, hogy legalább félnapos beosztásban dolgozzék. A családi pótlék csak arra a hónapra jár, amelyben a jogosult minden munkanapot (műszakot) rendesen ledolgozott, amelyben tehát nem volt igazolatlan mulasztása. Ledolgozott munkanapnak (műszaknak) számít azonban az is, amikor táppénzt kapott (betegség esetén), vagy amikor 10 évnél fiatalabb gyermekéről, vagy beteg családtagjáról gondoskodik) a betegbiztosításról szóló törvény egyéb feltételeinek teljesítése mellett (a 3 illetve 6 napos segélyezési idő letelte után, vagy amikor fürdőkezelésen volt. Ha olyan nőről van szó, aki nincs férjnél, özvegy vagy elvált, vagy más fontos okból egyedülálló és nem él együtt élettárssal, arra az időre is igénye van a családi pótlékra, amely alatt gyermekgondodási segélyt kap, feltéve ha munkaviszonya fennáll. A családi pótlék szempontjából tehát ezt az időt is ledolgozott időnek kell tekinteni. A családi pótlék összege: egy gyermekre 90 Kcs, két gyermekre 430 Kcs, három gyermekre 880 Kcs, négy gyermekre 1280 Kcs s minden további gyermekre 240 Kcs-val több. A családi pótlékot havonta fizetik ki, az igényt a munkaadó szervezetnél kell érvényesíteni. — Arra a gyermekre, akit a szociális biztosítási szervek véleményezése alapján rokkantnak ismerték el, a családi pótlékhoz havi 300 Kcs pótlék jár. Dr. BERTHA GÉZA D. KOZMA ELZA Szülőknek nevelésről Szóltunk már a játék képzeletnevelő, készségfejlesztő szerepéről, de csupán az egyhárom éves gyermek esetében. A játék később is ilyen szerepet játszik. A gyermek játszva tanul meg különböző dolgokat a környező világról, fedezi fel az embereket és önmagát. De vajon játszanak-e eleget gyermekeink, és • kapnak-e elég ötletet, indíttatást? Van-e elég alkalmuk, idejük és helyük a játékra? Elég, ha az óvodában játszik a kicsi? Az otthoni játék nélkülözhetetlen: meghitté teszi kapcsolatát szüleivel testvéreivel. .Anyu, apu szerepet vállal: egy-két szót szól a maci, a kutyus helyett — a többi már megy magától! Sajnos azonban, többnyire erre nincs időnk — pedig nem is kell olyan sok idő az együttjátszáshoz! Egy kicsit — de állandóan — oda kell figyelnünk a játszó gyermekre. Hallatlanul szórakoztató ez, és sokat elárul a gyermekről: mit tud. mi bántja, mit szeretne, mitől fél? A játék a tapasztalatszerzés gazdag forrása is az óvodáskorban; e tekintetben ötletekkel, a játék beindításával segítsük is a gyermeket. Legyen játéksarka és polca, ahol azt teheti, amit akar: nem zavar mást és őt sem zavarják, mert az igazán jó, gyermekfejlesztő-szivvidító játéknak ez az alapfeltétele. Alkotó képzeletét mozgósító játékai legyenek (építőkockák, összerakható mesék stb.) és olyanok is, amelyek ügyesítik és elősegítik értelmi, esztétikai fejlődését. A szerep-játékokhoz pedig az egyéniségéhez, temperamentumához leginkább illő „felszerelés” álljon a rendelkezésére. És labda meg ugrókötél, roller, tricikli, majd kis bicikli, hogy kedvére mozoghasson. Tudjon a gyermek egyedül és egykorú társakkal egyaránt játszani, legyen rá alkalma és tanítsuk meg erre. Minél több élethelyzetet ismerjen meg játék közben, másként nehezen tud beleilleszkedni az óvodai életbe, helytállni az iskolában. A családi és rokoni látogatások, utazgatás, vásárlás, kirándulás, séta — mind-mind jó alkalom a sokféle helyzet megismerésére, tapasztalatcserére és a helyes viselkedés elsajátítására. Csak ülök és hallgatok Hadd jelentsem be már jó előre, hogy ha lesz, ez lesz az én önálló tévéműsor-számon címe. Már most látom lelki szemeimmel, hogy milyen ujjongre fogják fogadni a nézők ezt a programomat. Egy kisebb részük azért, mert miközben a képernyőt néznék, helyettem ők beszélhetnének egy óra hosszat. Ezek a perszónák azonban csupán a szabályt erősítő kivételek lennének. Az igaziak — a túlnyomó és döntő többség tehát szépen, kényelmesen ülne (úgy mint én ott túlnan) és hallgatna (pontosan, ahogy én ott túlnan). És velem s a nézőkkel egyidőben hallgatnának az utcák, a terek, egy óra hosszáig egy fia gépkocsit se lehetne látnihallani, kiürülnének az áruházak, elülne a zsivaj a kávéházakban, éttermekben, preszszókban, nem is szólva a talponállókról és a kocsmákról — mert a lakosság aprajanagyja mindenütt a képernyők előtt ülne, nézné és HALLGATNA a HALLGATÁSOMAT. Ha úgy tetszik: nézné és hallgatná a CSENDET. Ez alatt az én műsorszámom alatt szünetelnének a tizenévesek magnói, táskarádiói, még a legeslegkiválóbb utcasarki együttesek és a legeslegszívdöglesztőbb szólógitárosok sem adnának aznap esti mesét sem élőszóban sem muzsikában, s ugyané korosztály kiválóságai abban az időpontban nem túráztatnák flancosán az istenverte motorkerékpárjukat. A melótól fáradt szülök — az otthon varázsától fölélénkülve — nem ordítoznának a be-nem-álló-szájú gyerekeikkel, a gyerekek pedig nem feleselnének vissza ugyanannyi decibel-értékben. A házaspárok egy perccel műsorkezdés előtt abbahagynák messzi halló szóváltásukat, s ki-ki eltenné a kezéből a tányért, hamutartót, virágcserepet, értelmező szótárt, a hetvenhét ágú óezüst gyertyatartót, a kisbaltát és miegyebet, amit éppen a másik fejéhez szándékozik vágni. Miért? Azért, mert mint mindenki, vágtatvást rohannának a képernyő elé — leülni és hallgatni. A szónokok nem szónokolnának, a nagykutyák nem ugatnának, a kismacskák nem dorombolnának, a papagájok nem gajdolnának, tán még a szél sem fújna sem -erről, sem arról (nyug hatna hát minden köpenyeg), s a valahol mindig fúró fúrók s megpihennének egy órácskányit. És végül, de nem utolsósorban, ebben az egy órában együtt lenne a család — a képernyőn innen is ... Egyébként műsoromat az ENSZ figyelmébe fogom ajánlani, mivel a leghatározottabban nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat. Ugyanis minden bizonnyal meggyőzően hatna azokra a nyugati politikusokra, akik egészségtelenül sokat papolnak az emberi jogokról meg a világbékéről: eladdig egyedülálló szerény példám nyomán végül is belátnák, hogy sokkal népszerűbbek lennének, ha állandó műsorszámként, non stop adásban, ők is inkább — csak ülnének és hallgatnának LÁNG ÉVA SZERETNÉK RÁTALÁLNI Huszonegy éves, 165 cm magas, barna hajú fiatalember, aki szereti a zenét és a társaságot, ezúton szeretne korban hozzáillő lánnyal megismerkedni. Jelige: „Szeretnék szeretni". Huszonegy éves, 185 cm magas, barna, hullámos hajú fiatalember, aki szereti a zenét, a természetet és a kirándulást, ezúton szeretne komoly, szolid lánnyal megismerkedni. Jelige: „Sárga rózsa”. Két 174 cm magas, barna és fekete hajú fiatalember, akik barátok, szeretik a természetet, a beatzenét, és most töltik katonai szolgálatukat, ezúton szeretnének komoly, becsületes, korban hozzájuk illő lányokkal megismerkedni. Jelige: „Két összeillő ember” 11
