Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-11-10 / 45. szám

„Ha legközelebb látlak" jeligére Kedves fiatalasszony! Valószí­nűleg úgy van, ahogyan érzi: a férje magát és a gyerekeket szereti igazán. De sajnos ez a szeretet netri tudja megváltoztat­ni a természetét. Állhatatlan, gyenge, befolyásolható és úgy látszik, könnyen meg is félemlit­­hető. Lehet, hogy évek múltával az ö jelleme is megszilárdul, de ez önnek most pillanatnyi hely­zetében nem segít. Hét hónapig egyedül élt három kisgyermeké­vel, és mint írja, elviselhető volt, meg tudta szokni. Attól tartok, lelkileg fel kell készülnie erre a magányos életre, már csak a gyer­mekek nyugalma érdekében is. Elképzelhetetlen, hogy az apjuk esetleg a jövőben többször így viselkedjen: egy napra hazajön azzal, hogy már végleg magukkal marad, s este vagy másnap hagy­ja. hogy az a nő ismét visszaka­parintsa, sőt még a lakásába is erőszakkal be akar hatolni! Elhiszem, hogy nagyon szereti a férjét, de most legyen úrrá az érzelmein, ne hagyja, hogy telje­sen a hatalmába kerítse a két­ségbeesés. Mindezt tegye félre, szorítsa háttérbe, és az legyen a legfőbb gondja, hogy összeszedje magát, mert a három kicsinek szüksége van magára, sőt kétsze­resen is, mert apjukat is pótolnia kell, amennyire lehetséges. Eset­leg megpróbálhatja felkeresni férjét a munkahelyén s ott komo­lyan beszélni vele. hogy tulajdon­képpen hogyan is képzeli el a jövőt — ámbár ettől a beszélge­téstől nem sokat várhat. Ami annak a két nőnek az erőszakos­kodását 'illeti, a következőket te­gye: hívja ki a városi nemzeti bizottság közrendészeti bizottsá­gának tagját, mutassa meg neki a tönkretett zárat és megrongált ajtót, és tegyen feljelentést a rendőrségen magánlakásba való erőszakos behatolás kísérlete miatt. De ha már megjavíttatta a zárat és az ajtót, akkor is fel­jelentést tehet, hiszen ez a „cir­kuszolás", mint írja, nyilvánva­lóan annyira zajos volt, hogy van rá tanú. Sajnos, a férjében ezek után már valóban nem bizhat, de ön­magában igenis megbízhat. Tud­ja, hogy mit akar: felnevelni há­rom gyermekét, jó egészségben és nyugodt otthonban. Leveléből úgy ítélem, ezt egymaga is tudja szá­mukra biztosítani. R. Ilonkának Száraz arcbőrére két pakolást ajánlanék. Az aludttej-pakolás megviselt, száraz, ráncosodó bőr­re van jó hatással. Az aludttej tejfölös részét leszedjük, tojás­­sárgáját és sűrítésül hintőport keverünk hozzá. A másik a na­rancs-citrom pakolás, vitamin­­tartalma és frissítő hatása van. A gyümölcs külső olajtartalmú héját lereszeljük, a belső részét megdaráljuk, és a kettőt össze­keverjük. Ha nagyon hig, akkor hintőporral ezt is besűrítjük. Próbálja ki mindkettőt, s ame­lyikkel jobb hatást ér el, azt hetente egyszer alkalmazhatja. Szeretettel üdvözli D. KOZMA ELZA Szülőknek nevelésről Csúnya szavakat használ! Gyakran a legmeglepőbb helyzetekben. A szomszéd bácsit lehülyézi, kis barátnőjét pedig bu­ta libának szólítja, de ez még csak a kezdet! Az első találkozás ezekkel a ki­fejezésekkel élményszerű a gyermek szá­mára kivált ha meglepetés (esetleg ne­vetés), tiltakozás követi kimondásukat, így hát sem ismételni, sem tiltani nem ajánlatos őket. Határozottan és nyugod­tan mondjuk azt neki, hogy mi és a leg­több ember nem szeret ilyeneket hallani. Ha a gyermek otthon nem hall hasonlót, hamarosan leszokik használatukról. A jó modor idővel magától kialakul. A leg­fontosabb az emberek szeretetére nevel­ni a kicsit. Ha olyan családban nő fel, ahol mindenki udvarias, figyelmes egy­más iránt, ő is átveszi ezt a kedves mo­dort. Ha mégis a gyermeket helyes vi­selkedésre, jó modorra kell oktatnunk, mindig négyszemközt tegyük ezt! Rossz! Mit csináljak ezzel a gyerekkel? Olyan rossz! — így panaszkodnak sokan. Ilyenkor nehéz sora van az anyának is — de a gyermeknek is. Miképpen ren­dezhetné be a maga és a gyermeke életét, bánhatna úgy a gyermekkel, hogy ne kelljen vele mérgelődnie? De való­ban rossz-e — vagy csak azért látjuk ilyennek, mert nehezen bírjuk a viselke­dését? Ne féljünk az önbirálattól, te­gyük fel magunknak a kérdést: mennyi­re vagyunk mi magunk hibásak a rosz­­szaságában, mennyire rontottuk el mi ma­gunk? Gyakran rosszaságnak mondunk olyan magatartást is, ami a gyermek tulajdon­ságaiból ered. Egy pillanatig sem ma­rad nyugton — természetes, hiszen fej­lődéséhez sok mozgásra, hancúrozásra van szüksége, s ha ebben megakadá­lyozzuk, testi fejlődése látja kárát. Ta­láljuk ki. hogy miként biztosítsuk a gyer­mek mozgását anélkül, hogy magát és környezetét veszélyes helyzetbe hozná. Folyton zaklatja anyját, apját de va­jon eleget vagyunk-e gyermekünkkel? A szülő a kicsi számára „minden”. Ezt ö természetesnek tekinti, ezt szeretné ál­landósítani, de azt tapasztalja, hogy játszani, aludni küldik — le akarják ráz­ni magukról, mire ő még görcsösebben ragaszkodik hozzájuk! Ha azonban érzi, hogy szülei szeretnek együtt lenni, sé­tálni, játszani vele, akkor kevésbé erő­szakoskodik olyankor, amikor szüleinek erre nincs módjuk. A gyermeknek fo­kozatosan kell megszoknia, hogy szüleit nélkülözni tudja. Csakazértis — csakazértse! Nem ritka a három-hét éves szótárában, s ezen nincs mit csodálkozni. Ez a fejlődés ter­mészetes állomása. Az egészséges kis­gyermek olykor rossz, azaz nem mindig fogad szót. nem feltétlenül engedelmes és így tovább. Ne igyekezzünk a gyer­mek akaratát mindig és mindenben meg­törni! Sok szeretetteljes türelemmel és ahol lehetséges, engedékenységgel csök­kenthetjük az összeütközést, a feszültsé­get. Előfordul ugyanis, hogy éppen mi tesszük akaratossá a gyermeket. Sok szülő szeretné, ha már nagyosabban vi­selkedne a gyermeke, ezért minduntalan figyelmezteti: így tedd, ezt nem szabad, azt nem lehet... Az óvodás nehezen szokik bele az új rendbe, s ha erre nem adnak neki időt. megköti magát. A szülő pedig ahelyett, hogy megvizs­gálná, nem követel-e túl sokat, nem tilt-e feleslegesen — tekintélykérdést csi­nál a gyermek viselkedéséből, és annak dacossága belőle is dacot vált ki. Hazudik, lop — valóban? A kisgyer­mek sokszor nem mond igazat, mert rosszul figyeli meg a dolgokat, és nem emlékszik pontosan rájuk. Könnyen be­folyásolható, fogalmai is zavarosak. Ez­zel szemben gazdag a képzelete, szereti a mesét, nem is látja az igazmondás jelentőségét. A kisgyermeknél a vágy nagyon köny­­nyen összefolyik a valósággal: ha na­gyon szeretne valamit meq nem történt­té tenni, akkor el is hiszi, hogy nem tör­tént meg. Valami tiltott dolog történt és fél a következményektől — csoda-e. ha menekülni próbál, és ez a vágya kerül előtérbe? Időnként meséket talál ki, és úgy mondja el, mint a valóságot. Kép­zelete ugyanis túl élénk: nem tudja biz­tosan, hol végződik az ábránd és hol kezdődik a valóság. Ha viszont úgy lát­juk, hogy a nap nagy részét képzelt vi­lágban tölti és nem játékosan, hanem teljes megyöződéssel. akkor ösztönözzük tevékenységre, vigyük gyermektársaság­ba. Sorozatosan hazudik — akkor az már annak a jele, hogy valamilyen bel­ső vagy külső nyomás hatására teszi; valamilyen feladat túl nehéz a számára, nincs bizalma hozzánk. „Nekem nem kell hazudnod, inkább mondd meg, mi a baj, s megnézzük, hogyan tudunk rajta segí­teni!" — ilyen magatartással gátat vet­hetünk a füllentéseknek. Engedély nélkül vesz a félretett tész­tából vagy éppen a pajtása uzsonnájá­ból; az óvodában játszik a kisautóval és hazahozza ... A kicsinek még nincs pon­tos érzéke az „enyém" és a „tiéd" fo­galmakról; ezt ki kell alakítani benne. Ragaszkodjunk hozzá, hogy vigye vissza a holmit, de ne szégyenitsük meg. EGÉSZSÉGÜNK VÉDELMÉBEN A nők gyakran panaszkodnak lábfájásra. Ég a talpuk, nem bírják a hosszas gyalog­lást, fáj a bokájuk. Nem ritkaság az sem, ha a fájás kisugárzik az alsó vagy felső lábszárba, esetleg a hátba. A iábfájós beteg általában azzal orvosolja baját, hogy kevesebbet jár. Megkíméli magát a „fölös­leges“ mozgástól, olyan testhelyzetet alakít ki, hogy a lehető legkevesebbet érezze a fájást. Pedig ezzel egyáltalán nem segít magán. A görnyedt, helytelen testtartás külön is okozhat szervi károsodást. Nem beszélve a mózgáshiányról. ami előbb­­utóbb vérellátási zavarokhoz vezet. Az állandó ülés miatt nemcsak a vérellátás szűkül, hanem az izomműködés is renyhül. Az egészséges lábban a sarok és a nagy lábujj csontjai között levő hosszanti bol­tozatban a szalagok, izmok, inak rugalmas kölcsönhatásban vannak. Ha ez a boltozat elveszíti rugalmasságát, "lúdtalpról beszé­lünk, bár ez valójában bokasüllyedés. Egy teljesen lesüllyedt lábboltozat nem állít­ható már soha helyre. A gyermekeknél a boltozat nem alakult még ki teljesen, ennélfogva kezelhető, mégpedig sikerrel. A bokasüllyedésre hajlamos lábú gyermek hordjon kb. hároméves korától lúdtalp­­betétet. Az aktív lábtornázás elősegíti a boltozat továbbépülését, azaz felemelkedé­sét. Felnőtteknél akkor alakul ki lúdtalp, ha az elernyedt szalagok megnyúlnak, és a mozgáshoz nem szokott renyhe izmok nem tudják megakadályozni a boka süllyedését. Ha csak fele annyit törődnénk lábunk­kal, mint például arcunk ápolásával, sok lábbetegségnek kezdetét vehetnénk. A leg­több hibát a cipővásárlásnál követjük el. Elsősorban a gyermekeknek vásároljunk olyan cipőt, amely a láb természetes vona­lát követi. A nők „ellensége“ a divatos igen magas sarkú, keskeny, hegyes orrú cipő. Normális körülmények között a test­súly kétharmada a sarokra, egyharmada pedig a láb elülső részére nehezedik. A magas saroknál ez az arány felborul, visszájára fordul. Ha a cipő ráadásul he­gyes orrú, kiugrik az összeSeoritott bütyök. Persze nemcsak a cipöviselésben találunk hibát, gyakran az életmódban is. Hasznos lehet legalább néhány tanácsot elfogadni: — Az álló foglalkozásúak felváltva nehe­zedjenek hol egyik, hol másik lábukra, s időnként „rázzák meg" lábukat. — Íróasztal mellett dolgozók nyújtsák ki. lábfejüket, és gyakran mozgassák kör­körös irányban. — Esténként vegyünk forró lábfürdőt, és tornáztassuk meg benne lábunkat. — Rossz vérkeringés esetén jót tesz a hideg-meleg vizes fürdő. — Ha tehetjük, masszírozzuk lábfejün­ket. lábszárunkat. S még valami; otthon vegyük le cipőn­ket, és helyette ún. ortopéd vagy egészség­­ügyi szandálokat viseljünk. Lábunknak is szüksége van levegőre, fényre; ha máshol nem tehetjük, legalább a lakásban járjunk néha mezítláb, lábujjhegyen, „kakasjárás­sal“. A lábfájásra is érvényes a szabály: könnyebb megelőzni, mint gyógyítani. SZERETNÉK RÁTALÁLNI Negyvennyolc éves, 170 cm magas özvegyasszony ez­úton szeretne egyedülálló, komoly, becsületes férfival megismerkedni ötvenhat éves korig. Jelige: „KETTESBEN SZEBB ÉS KÖNNYEBB“ Huszonkét éves, 180 cm magas, gesztenyebarna, göndör hajú főiskolás, aki szereti a zenét, sportot, szeretne megismerkedni ko­moly, becsületes lánnyal huszonkét éves korig. Élet­filozófiája: Addig vagy fia­tal, mig új dolgokat csi­nálsz . ■. Jelige: „CSENDES KIÁL­TÁS" Huszonegy éves, 175 cm magas fiatalember, aki most tölti katonai szolgálatát s aki szereti a tánczenét, ezúton szeretne becsületes, szolid lánnyal megismerked­ni. Jelige: „BRATISLAVA“ л 1

Next

/
Thumbnails
Contents