Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-11-03 / 44. szám
Kedves N. М.-né/ ön már hetek óta azon tépelődik. hogy menjen-e dolgozni vagy sem, és sehogyan nem tudja eldönteni. A férje is, az édesanyja is azt mondja, hogy tegye, amit jónak lát, mert igy is megvannak, úgy is megtennének, tehát csakis öntől függ a döntés. Olyan munkalehetősége adódott, hogy a gyerekeket elhelyezhetné az üzemi óvodában, illetve bölcsődében. Viszont — írja — talán a családi élet szempontjából mégis jobb lenne, ha otthon maradna, hiszen nem egy házasságról tud, amelyik éppen azért bomlott tel, mert az asszony dolgozni ment. A másik oldalon meg a nővére házassága azért romlott el, mert a nővére nem járt munkába, s csak azon volt, hogy minél tökéletesebb háziasszony legyen ... S mivel ön mindenképpen úgy szeretne dönteni, hogy a család javára legyen, ezért találja olyan rettentő nehéznek a döntést... Sajnos, én sem tudok dönteni ön helyett, de azért fölsorolok néhány szempontot, amivel talán kissé megkönnyitem mérlegelését. Ma már az egészen kevés kivételtől eltekintve, a feleség keresete nem szükséges a család puszta létének a fenntartásához. Általában egy magasabb életszínvonalhoz segíti hozzá a családot, vagy annak a színvonalnak a megtartásához, amelyen a gyerekek jötte előtt éltek. És éppen ez a tény — hogy nem feltétlenül szükséges — az, ami annyira megnehezíti a döntést. Mert ugye nem történik valóban semmi, ha egy pár évet még várnak az autóra, a költségesebb külföldi nyaralásra. S ebben az esetben csakugyan alaposan meg kell gondolni, hogy számunkra mi a nagyobb érték: a magasabb életvitel vagy az a lehetőség, hogy minden időnket kizárólag csak a családnak szentelhetjük, több a szabad időnk s hogy állandóan a gyerekekkel lehetünk. Gondolom, ezzel nem mondtam újat, elvégre efelöl nem tud dönteni. Természetesen ez a legfontosabb szempont. De egy harmadik szemszögből is vegye fontolóra a dolgot: csak a pénzért menne dolgozni? Vagy a pénzen kívül van-e még más valami is, ami a munka mellett szól? Bármilyen nehéz is a második műszak, bármennyire szidják is a dolgozó nők hajszás életüket, azért a legtöbbje, ha nagyon őszinte akarna lenni, bevallaná, hogy nemcsak a pénz miatt jár munkába, hanem azért is, mert a munka számára a minden emberben élő érvényesülési vágy kielégítését jelenti, bizonyos fajta, „valami más“ tartalommal is gazdagítja életét, azt jelenti, hogy tájékozottsága, az új ismeretek, az emberekkel való kapcsolata révén többnek érzi magát. S hogy éppen ezzel a „többlettel" nyújthat szellemiekben is többet a családjának, a gyerekeinek. Tehát ezért nem lehet ebben a dologban egyértelmű tanácsot adni. önnek magának kell döntenie, mert azt a többletet, amit önnek a munka a pénzen kívül ad, csakis ön tudja „kiszámolni’. De úgy „számoljon“, hogy bárhogyan dönt is, később (s lehetőleg soha) se tegyen szemrehányást sem magának, sem a gyerekeinek, hogy valamiről le kellett mondania vagy föl kellett áldoznia önmagát. Szeretettel üdvözli KICSIK ÉS NAGYOK A zsúfolt autóbuszban kisiskolások, tömött táskákkal megrakott leinőttek zötykölődnek hazafelé. A gyerekek vidáman csiripelnek megúszott dolgozatírásról, elmaradt órákról, arról, hogyan tették lóvá a strébet. A szülők egymás szavába vágva panaszkodnak munkahelyi gondjaikról, a családi bájokról. — Hát újra itt az iskola. Borzasztóan félek kesereg az egyik édesanya. — Ugyan miért ? Jancsi mindig tiszta egyes volt. Ez az új halmazelmélet, ez borzasztó nehéz a gyerek számára, s én nem tudok neki segíteni. Nagyon félek, annyira lekötöttek ezek a gyerekek, játszani sincs idejük. Ügy érzem, túlterheltek. Pedig Jancsikám játékos gyerek, a kis galambjait is kénytelen elhanyagolni, olvasásra sem jut annyi idő, mint korábban. — A másik komoran bólogat. Az autóbusz megáll, az utasok között magas fiatalember furakodik, szokatlan alakú csomaggal a hóna alatt. — Mit vásárolt Pista? — fordul felé az anyu-2 ka. Puskát vettem a kisfiamnak. Rendes, nagy puskát. Olyan régen vágyott rá, végre sikerült megszereznem. Most majd kedvére lövöldözhet az udvaron. Legalább elriasztja a sok éhenkórász galambot. A megállónál gyerekek gyülekeznek. — Csókolom!—köszönnek nagyot az ismerősnek. — örültök az iskolának? — kérdi az asszony. Hát, nem nagyon — fanyalog a két kislány. — Ha tudtam volna, hogy negyedikben nyolc könyvem lesz, inkább otthon maradok — mondja huncutul a szőke kisfiú. — Mit csináltál volna egész nap egyedül? — Hát — vonogatja a vállát a gyerek — nem is tudom. — Fölragyog a szeme. — Azért mégis jó, hogy suliba kell menni, ott legalább nyugodtan olvashatok. — Miért? Otthon nem lehet? — Nem, mert mindig zavarnak, parancsolnak. Tessék elképzelni, о szünidő alatt is csak akkor vehettem a kezembe könyvet, amikor anyuék elmentek, meg amikor üdültünk. — Szomorúan legyint. — Hát ti olvastok-e sokat? — fordul az aszszony a két kislányhoz. — Én bizony nemi — vágja ki büszkén a copfos. — Anyukám le is ütné a derekamat, ha ilyen hiábavalóságokkal — ezt olyan felnőttesen mondja — tölteném az időmet. A másik kislány hallgat, cipője orrával van elfoglalva, de végül mégis kiböki: — Nekünk nincs ilyesmire pénzünk. Apukám házat épít, emeletest, anyuka meg kozmetikushoz jár, hogy szép legyen. 9 10 11 AZ IRAS TÖRTÉNETE 4. Az emberi kultúra fejlődése szempontjából felbecsülhetetlen hatású volt az a felismerés, hogy a gondolatokat írásban rögzíteni, közölni lehet. A sumérok, babiloniak és perzsák ékírása mellett az ókori egyiptomiak is megteremtették saját, monumentális R1 írásukat. Megfejtésének története a Napóleon katonái által talált ún. R2-i kő megtalálásával kezdődik, melyre görögül és még kétféle ismeretlen írással véstek feliratot valaha az ókorban. A görög szöveg fölötti ismeretlen jelek értelmezése több sikertelen vállalkozó után a franci R3-nak sikerült. A jelek ., a felirat értelmezésénél statisztikai meggondolásokból indult ki. Az egyiptomiak írásra leggyakrabban a nílusi sást, az R4-et használták. Később, kb. i. e. a 2. század derekán jelent meg az R5, mely főként juh- és kecskebőrből készült. Vízszintes sorok: A. R4. Oda és vissza irány. B. Hegyező. Folyó a Szovjetunióban, fordítva. С. C. Növekszik. Úton van. D. Hív. Csevegés. E. Állami illeték, Arany-, ezüst- vagy selyemszálakkal átszőtt szövet. F. A japán császár középkori elnevezése. Esti rendezvény. G. Kiegészítő Találja mennyiség. Azonos mássalhangzók. E. H. Szőlőfajta. Növekszik, népiesen. I. A font harmincketted része. Káros szenvedély. Egész. J. L. Huszita város. Heg betűi. K. Csacsihang. Nagy tartály. Olasz fizikus nevéből származó légköri nyomásegység. L. Balga. Betelt a pohár. M. N. Betű kiejtve. Alumíniumkohászatáról nevezetes község Magyarországon. N. Papírmérték. Viszsza: elhiteti, hogy igaz. O. Gyűjti. Fürge lábú, hegyvidéken élő állat. P. Névelő. Ilyen sas is van. Fölé. N. R. R1. Függőleges sorok: t. P. R3. Perzsa uralkodó. 2. Vissza: iparnövény. Nagyon buta. Archeológus teszi. Zamat. I. 3. ülőbútor. Nyolctagú zenekar. Róma folyója. 4. Akta. Föld begyökerezett a lába. Férfinév. Csapadék. 5. Szóvégződés-e? Fata morgana. Az 1962-ben világbajnokságot nyert brazil futbalcsapat tagja. 6. Töretlen föld. Kedveskedő dicséret. Napközi otthon. Ő. Határozói rag. 7. Kavics. Csereérték. IYZ. L. 8. Z. Meghatározhatatlan repülő objektum. Az egyik nukleinsav. Kukorica. 9. A nyenyere. __-ia, Gábor Dénes Nobel-díjas találmánya. 10. Igyekezet. A Föld burka. 11. R2. R5. G. J. Beküldendő az Ri., R2., R3., R4., R5. sorok megfejtése 6 napon belül a rejtvényszelvénnyel együtt. A 43. számú rejtvény helyes megfejtése: Grotefend, rawlinson, ninive, assurbanapli, hammurapi. A 39. számú rejtvény helyes megfejtéséért könyvjutalomban részesült: Benes Júlia, Vágkirályfa (KráTová), Nagy Miklós, Egyházkarcsa (Kost. Klacany), Szigety Judit, Gömörpanyit (Gém. Panica), Blaskó Éva, Komárom (Komárno), Tóth Anna, Ragyolc (Radzovce). DANIÉI ERZSÉBET SZERETNÉK RÄTALÄLNI Huszonkét éves, 162 cm magas, barna lány ezúton szeretne becsületes, komoly, nem kalandra vágyó, korban hozzáillő fiatalemberrel megismerkedni, akivel megoszthatná örömét és bánatát. Jelige: „Válaszolj nekem" Huszonegy éves, 165 cm magas, barna hajú katona, aki kedveli a zenét, a sportot és a természetet, ezúton szeretne korban hozzáillő szolid, becsületes lánnyal megismerkedni. Jelige: „Lila akác" Hetvennyolc éves, tizennyolc éve özvegyember, akinek saját háza van, ezúton szeretne becsületes, komoly özvegyasszonnyal vagy lánnyal megismerkedni, akivel még szeretetben, egyetértésben, örömben élnék életüket. Jelige: „Nem jó egyedül“ Kedves Fiatal Olvasóink! Nagy nyári versenyünk a 16. fordulóval véget ért. Л jövő évben természetesen újra indítunk számotokra hasonló jellegű versenyt, hiszen a beérkezett levelek, megfejtések azt bizonyítják, hogy örömmel vesztek részt a játékban. Lapunkat kísérjétek továbbra is figyelemmel, s ha van jó ötletetek, javaslatotok, írjátok meg szerkesztőségünknek. Az utolsó kérdés helyes megfejtése: Karda Beáta száma a Vén rádió. Lemezjutalomban részesül Farkas Péter áji (Háj), Hangya Mária szálkái (Salka) és Sebestyén Zsuzsa felsőpéli (Horny Piai) olvasónk.'Magnetofonszalagot Széplaki Lászlónak küldünk nagybalogra (Blhovce). A szerencsés nyerteseknek gratulálunk!