Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-11-03 / 44. szám
Anna lljicsna Uljanova-Elizarova és Marija lljicsna Uljanova Csernyisevszkij szobra Szaratovban Akik jártak már Szaratovban, tudják, hogy a város lakosai milyen mély tisztelettel őrzik a haladás, a forradalmi átalakulás úttörőinek emlékét. Példa rá a forradalmi demokratának, a város szülöttének állított sok emlék: Megállunk a Csernyisevszkij-szobor előtt, végighajtunk a Csernyisevszkij sugárúton, csodáljuk a nevét viselő egyetem könyvtárát és meglátogatjuk a Csernyisevszkij múzeumot. A Volga-parton sétálva az az érzése támad az embernek, nem Szaratovban, hanem Bratislavában jár. Ott a háttérben húzódnak a Kis-Kárpátok, a folyón ismerős hajók, amelyek a komáromi Steiner Gábor Hajógyárban készültek, csak a hagymakupolás templom döbbent rá, hogy közel háromezer kilométer választja el egymástól a két testvérvárost. Elválasztja? A távolság a technika segítségével könnyen leküzdhető. De még így is Az Uljanov Múzeum. Ebben az épületben lakott Lenin családja 1909 és 1912 között A VILÁG III. jj >f.,.... Mauzolosz A név fogalommá vált, a monumentális síremlékeket mauzóleumnak nevezzük. Ellenszenves történelmi alak Mauzolosz, akiről tudjuk, hogy a 106. olimpia idején, vagyis i. e. 353-ban halt meg. özvegye emeltette emlékére a negyedik világcsodát. Mauzolosz zsarnok volt, egy délnyugat-kisázsiai ősi tartomány, Kária uralkodója. A tudós katona, Plinius Secundus Maior művében olvashatunk a Mauzóleumról, szerinte észak-déli irányban 36 láb hosszú volt a világcsoda, kerülete pedig 411. A monumentális építmények sorában nem is olyan hatalmas. Mauzoloszról csak annyit, hogy Halikarnasszosz káriai városban uralkodott, és igazi intrikus lehetett. A perzsa birodalomhoz csatolt tartomány szatrapája, helytartója volt, aki 363-ban Egyiptommal szövetségben lázadt fel a perzsa uralkodó ellen, de a következő évben már elkísérte Egyiptom elleni büntető expedíciójára a perzsa birodalom fejét. Ö igázta le lónia görög szabadvárosait is, Milétosztól Ephezoszig. Felesége — helyi szokás szerint — saját nővére volt, Artemiszia. Huszonnégy éven át uralkodott о király, akit annyira meggyászolt hitves-húga, hogy tömör talapzaton álló, páratlan síremléket építtetett teteme fölé. A talapzaton állt az oszlopoktól támogatott templomszerű emlékmű, tetején csodálatos szépségű lovas fogattal. Érdekes módon ez a világcsoda is sokáig fennmaradt, szintén az európai középkorig. Nagy Sándor földig romboltatta Halikarnasszoszt, csupán a Mauzóleumot kímélte meg. 1402-ben a johanista lovagrend harcosai, Rodoszból menekülőben, támaszponttá alakították a Szent Péterről elnevezett erődöt s ennek építéséhez hordották össze azt, ami a Mauzóleumból megmaradt. Az erőd romjai között ma is látható oroszlánszobrok és a londoni British Museumban őrzött, csodálatosan kecses lovak maradtak ránk Mauzolosz király síremlékéből; És persze a tömör építőkövek a Johanniták egykori erődjének falaiban. Hogyan állt? A rodoszi kolosszus, a sorban ötödikként következő világcsoda közül a legrövidebb életű. Annyit tudunk róla, hogy Kharész mintázta i. e. 292-ben, Héliosz napisten legendái ehhez a nagy görög szigethez fűződtek leginkább. Aranyhajú, szikrázó szemű ifjúnak képzelték Hélioszt a görögök, akár jónok voltak, mint Athén lakói, akár dórok, mint Rodosz telepesei. A már említett Kharész a rodoszi Lindosz városában született. Mesterművéről azt olvassuk Sztrabónnál, a nagy földrajztudósnál: „hétszer tíz könyök magás Héliosz isten kolosszális szobra, amely manapság a földön fekszik, minthogy földrengés törte el térdeinél." Számítások szerint ez a „hétszer tíz könyök" megfelelhetett negyvenméteres magasságnak. A kolosszus érdekessége sokféle. Művészi értékét nemigen ítélhetjük meg, hiszen egyetlen porcikája sem maradt reánk. De érdekes, hogy mindössze 66
