Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-10-27 / 43. szám
GÁL SÁNDOR Távolodók mennek egyre csak mennek szemükből kihullnak a tetők a temetők kifordul utánuk a csend az ajtók száján kifordul utánuk a küszöb a kapu és a sötét kapubálvány az udvart mögöttük papsajt útifű növi be lüktet benne zölden az üresség szíve kutak mélyén meghal a forrás beléomlik pár ölnyi agyag magával rántva a kútkávát minden percben valami kettéhasad üveg deszka út tűzhely kemence s mintha minden fél rész a távolodókkal menne mindennap kevesebb a szó kisebb a lélek s egyre csak mennek mennek a tájak a vidékek síkságok vonulnak dombok döcögnek a folyópartok kettétörnek és száll a semleges ég az elmenőkkel az öntudatlan vétkezőkkel a nyelvük-veszett tétovákkal akik csak mennek egyre mennek akik egyre csak távolodnak önmagukból is kitántorognak apáik szavát elfelejtik tegnapjukat rejtve rejtik néz utánuk küszöb kapu néz a sötét kapubálvány í kifordul az emlékük is a megnémult ajtók száján 20 Aki ismeri Jókai, Mikszáth, Krúdy regényeit, annak nem ismeretlen a Tátraaljának vonzó vidéke — a Szepesség (Spiá). Mi varázsolta a lenyűgöző tájat évezredek óta sokak által áhított és ostromolt vidékké? Kultúrája tette: az itt élő emberek szorgalma, a kibányászott ércvagyon hasznosítása, fafeldolgozása, szövőipara, kereskedelme, kézművessége. Városai így gyarapodtak, így lettek európai hírűvé. Tarka történelmű táj. Sokan váltották egymást maradtak vagy vesztek el itt az időben. A vidék Siepes váráról kapta a nevét. Ez a vár jól példázza a történelem viharait, ma már romos, de a területén végzett régészeti kutatások során megtalálták a valaha itt élő népek mindegyikének kultúráját. Ritka egységbe olvadt itt a történelem a tájjal. Egy-egy forráshoz, sziklához, épülethez regék, mondák sokasága fűzi az itt élőket. Ezért is varázslatos, megejtő, számos író számára ihlető a táj, az emberek. A Szepesség déli részén a Hnilecfolyó völgye a Szlovák Paradicsom természeti tájegységének déli határát alkotja. Gelnica egyike a legrégibb bányavárosoknak, értékes bányamúzeuma van. Dedinky ugyan kissé távolabb fekszik a völgytől, de a tájegység gyöngyszemének tartják. Érdekessége és vonzóereje a völgyelzárögát. f-okozza ezt a közeli Dobstnaijégbarlang (Dobáinská fadová jaskyöa) és az odavezető Stratenái-völgy. A völgyön keresztül vezet az út a Szepesség egyik mai közigazgatási központjába. Spiáská Nová Vesbe A Hernád partján fekvő város járási székhely, és bútorgyárának termékei európai hírűek. Egykor ősi diákváros volt, ezt á hagyományát a mai napig őrzi. Főterén egy 1380-ban épült gótikus templom áll, amelynek érdekessége a torony, ez a legmagasabb ilyen építészeti alkotás Szlovákiában. SpiSská Nová Vés kornyéke természeti szépségekben is bővelkedik. Közelében terül el a Hernád-áttörés, ahol a sebes folyó sziklába vájt szurdok alján ömlik, zuhog lefelé. Völgyének legszebb részlete a Vaskapu (2elezná vráta), amely fölött a Tamásfalvi kilátó (Tomaáovsky vyhTad) emelkedik. A Vaskapu másik oldalán juthatunk el Cingovba és az egykori kolostor helyén épült turistaközpontba, a Vörös-kolostorhoz ( Klástorisko). A Hernádon kívül számos kisebb patak alkotta, formálta vadregényessé a tájat. Ezek völgyei, porló vízesései, fatörzseken áthágható buzgói tarkítják az erdőségek, hegyek tagolta Szlovák Paradicsomot. A Szepesség észak-keleti részén fekszenek a híres, egykori királyi városok, LevoCa, Keímarok és Poprad. Levoőa ma tízezer lakosú, közigazgatásilag ma már kevésbé jelentős iskolaváros. A központját téglalap alakú főtér, sakktábla alakú elrendezésben háztömbök, szűk utcák alkotják. Ennek a műemlék rezervátumnak történelmi patináját növeli a szinte teljes épségben megmaradt városfal. A főtéren áll az oly sokat fényképezett városháza, amelynek mintájára sok lőcsei polgár építtetett magának lábasházat. A főtér másik kiemelkedő műemléke a Szent Jakab templom, amely nem is annyira külső építészeti megoldásával hívja fel magára a figyelmet. Háromhajós bazilika, amelynek szobrait, fafaragásait és a világhírű oltárát Lőcsei Pál mester készítette. Az egykori patriciusházak közül leginkább a Máriássy-ház és a Thurzó-ház vonja magára a figyelmet. A főtéren áll Ludovít Stúr szobra, aki évekig volt a város lakója, miután megfosztották tanári állásától és tanítványaival Bratislavából ide költözött. A város ma turistaparadicsomnéhány kisebb ipari üzemmel és iskolái egész sorával. Jelentős textilipari központ a szomszédvár, Kezmarok — helyén már 1190- ben szász telep állott. LevoCával fennállásuk óta kisebb j— nagyobb viszályba keveredtek. Mindkét város féltette királyi előjogait, kézműiparát Keímarok rengeteget szenvedett a tűzvészektől, éppen ezért rendszertelenül fejlődött, nincs olyan egységes arculata, mint Levocának.1415->ben épült a gótikus városháza, amelyet egy tűzvész után reneszánsz stílusban építettek újjá. A városházától délre egy eredeti állapotában levő fatemplom áll. Mellette az új evangélikus templom, amelybe Thököly Imre hamvait helyezték. A vár a 1 2. században épült, eredetileg apácakolostor volt, később építették át gótikus várnak, majd a Thökölyek alakíttatták át reneszánsz palotává. Kezmarok ma is dinamikusan fejlődik, az új lakótelep nem sérti a város történelmi magvát. A Magas-Tátrába érkezők általában Popradon keresztül közelítik meg. A város éppen ezért jelentősebb politikai, gazdasági és kulturális centrum, mint a múltban bármikor. Fejlett gépipara, vegyi üzemei, sörgyára, nagy vasútállomása és repülőtere van. Történelmi értékei alig vannak, egykor Zsigmond EMBEREK TÁJ TÖRTÉNELEM A Spisská Nová Ves-i városháza Egy árkádos levocai udvar
