Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-10-27 / 43. szám

őskori arculatát. Mély völgyeket vájtak a valaha tengerfenék-lerakódásból keletkezett egységes tájba. így három fő területi egységre bontották: A Szilicei-fennsik (Silická planina), Pelsőci-fennsík (Plesivecká planina) és a Kónyárt-fennsík (Koniarska planina).

A legkiterjedtebb és a legszebb a Szilicei-fennsik, amelynek legmagasabb pontja a Somoshegy. A táj tagoltságára jellemző, hogy itt található hazánk egyik legmélyebb pontja is, a 205 m mély Barázdalás, amelynek nyílása 598 m tengerszint fölötti magasságban fekszik. Érdekessége az 587 m magasban fekvő karszt tó. A Kis Zsomboly-szakadék a Szilicei-fennsik régóta ismert része. Vízesések egész sora alakult ki a meredek, szinte merőleges sziklafalon. Tapasztaltabb turistavezetőkkel látogatható a Szilicei-ceppkóbarlang, amelynek bejárata 580 m tengerszint fölötti magasságban

van. A hátsó dómnak kilenc méter magas a kürtője. A kürtő alatt különösen érdekes a 2,5 m magas sztalagmit. A fennsíkon fekvő Szilice község közelében egy jeges szakadék található, amely zsákhoz hasonlít. Könnyű turistafelszereléssel is megközelíthető a jégfal, amelylyel szemben 2 m magas sztalagtit nyúlik felfelé. A 91 m mélységű jégszakadék sűrűn látogatott, jelzéssel ellátott úton juthatunk le a fenékre. Ezenkívül számos szakadék található még ezen a területen: a Nagy Zsomboly, Nagy Bükkfa, Szeleslyuk.

A Szilicei-fennsíkra vezető, egyetlen országút melletti völgyben fekszik a Gombaszögi-barlang (Gombasecká jaskyna). Közelében tartják minden esztendőben, nyár elején a CSEMADOK kulturális ünnepségeit. A barlang 1525 méter hosszú folyosóit a Fekete-patak alakította ki. A Béke és a Bölcsesség termében

1. Krasznahorka vára...

2. A krasznahorkai vár egykori ülésterme

3. A csetneki

(Stitnik) gótikus templom orgonája 1492-ben készült

GÖMÖRBEN

található a leggazdagabb díszítés. A barlang jellegzetessége a szalmacseppkő, amely néhol a két-három méter nagyságot is eléri.

A Pelsőci-fennsík (Plesivecká planina) híres szakadéka a Vaddisznó-szakadék, mely 22,5 méter mély és 11 üregből áll. Az ún. tavaszi dómban vízesésekkel tarkított tavacska van. A szakadék nevét az ott talált vaddisznócsontvázról kapta. A fennsík közepén egy réten található a 100 méter mély Csengőlyuk.

, A Kónyárt-fennsík területileg a legkisebb a három közül. Felszínét tölcsérszerű bemélyedések tarkítják. Szakadékai közül legismertebb a Vár.

Pelsóctől (Plesivec) keletre fekszik Hosszúszó (Dlhá Vés), amely községnek határában van hazánk legnagyobb barlangrendszere. Húsz kilométer hosszú és egy része áthúzódik Magyarországra, ahol Aggtelek néven ismert. A csehszlovákiai szakaszból csupán 1715 méter járható. Évekkel ezelőtt még csónakkal is szállították az idelátogatókat a barlangtavon, de a beázások és a karsztvizek ma már ezt lehetetlenné teszik. A barlangot 1926-ban fedezte fel Majko János. A nagyközönségnek 1932-ben nyitották meg. A Domicát a rajta keresztül folyó Styx patak vájta, amely a barlang három szintje közül a középsőben folyik, néhol kaszkádszerű apró tavacskákat alkotva, amelyeket Római fürdőnek keresztelt a barlangászok fantáziája. Azt dicséri az Őserdő, a Sámson oszlopai, a Szűzi folyosó, az Anyós nyelve, amelyek egy-egy gyönyörű cseppkőképződmény nevei. Az idelátogatók mindig meglepetéssel veszik tudomásul, hogy a barlangban a neolit (korai kőkorszak) kor 5000 évvel ezelőtti embere is megtelepedett. Ezt bizonyítják a tűzhelymaradványok, az állati csontok és cseréptörmelékek.

A Szlovák Karszt időjárását a kellemes klíma és mérsékelt nedvesség jellemzi. Az évi átlaghőmérséklet 8 °C. A csapadék mennyisége a terület geológiai szerkezetéhez képest kevés. Ennek ellenére a vidéken 850 féle növényt tartanak számon a botanikusok.

A vidéket eredetileg erdő borította, ma már inkább csak az északi és északnyugati részeket. Az erdőkben azonban így is többfajta fa nő, bükk, tölgy, hárs, jávor, szilfa, lucfenyő, ezüstfenyő.

Az erdő a meghatározója, hogy nagyon gazdag az állatvilága. Néhány különlegességszámba menő faj is tenyészik itt. Megtalálható a fekete-sárga kétéltű szalamandra, a keresztes vipera, ártalmatlan sikló, a macskaféle ragadozók közül a menyét, görény, vadmacska. Mindhárom fennsík erdőségeiben a csendes séták látványaihoz tartoznak az őzek, szarvasok, vaddisznók, a sólymok, ölyvek, baglyok.

Történelmi múltra emlékeztetnek a várromok. Az északi részen Krasznahorka (Krásna Hőrka). Az 1322-ben alapított község fölött magasodó hegyen őrködik Észak-Gömör völgyei fölött az egykori Bebek-fészek. A Bebek csalód királyi ajándékból építtette, majd az Andrássyak vásárolták meg. A kuruc szabadságharc idején a II. Rákóczi Ferenc seregében harcoló Andrássyak itt rendezték be a fejedelmet támogató várak egyik legerősebbikét. Ezt az időt, amely egyben a vár fénykora is volt, idézi a múzeum, amelyben értékes képgyűjtemény, fegyverek, korabeli bútorok, neves történelmi személyiségek ereklyéi láthatók. A községtől két kilométerre van az Andrássy család mauzóleuma, amelynek háta mögött Stróbl Alajos kutyát ábrázoló szobra áll.

A járási székhely Rozsnyó (Roznava) egyben a legnagyobb idegenforgalmi központ is. Az első írásos emlék 1291-ben említi a várost. A XV. században Jiskra csapatai foglalják el. A török időben hanyatlik a város megélhetését jelentő bányászat. A bányászati múzeum, amelynek értékes ipartörténeti gyűjteménye van, jelentős munkásmozgalmi anyaggal bővítette állandó kiállításai sorát. A szabályos négyzet alakú főtér, a Rákóczitorony, amely a fejedelem itt-tartózkodásót idézi, az egykori püspöki rezidencia, a templomok értékes műemlékegyüttesét adják az újkori forradolmiságáról, munkásmozgalmáról ismert városnak. Bányászata ma mór hanyatlóban van, kimerülnek a vasérckészletek, de számos újonnan telepített ipari üzem nyújt munkalehetőséget az itt élőknek.

Gömör egykori közigazgatási székhelye Pelsőc (Plesivec), Rozsnyótól délre fekszik. Innen vezet az út Csetnek (Stitnik) felé, amely középkori templomáról híres.

Erről a vidékről számos híres ember indult, még többen írtok szépségeiről. E táj leghíresebb utazója, Petőfi Sándor írta Rozsnyóról: „mint alamizsnakrajcái a koldus kalapjában." Tetszett neki a város, a vidék, oz emberek, akik kevéske kenyerüket mindig megosztották vele. Az idelátogatók ma is ezek őseivel találkoznak, akik szívesen útbaigazítják az idegent szülőföldjük vadregényes tájain.

6. A Kras-szálló épülete Rozsnyón

7. Minden évben nagy közönsége van a Gombaszögi (Gömbösek) Kulturális Napoknak

Nagy L, Lisicky és Huszár felvételei