Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-01-31 / 5. szám
Az E-vitamin sokat ígérő öregedést feltartóztató hatóanyag. Az amerikai Nebrasko állam orvosegyetemén évekkel ezelőtt E-vitamint adtak kísérleti állatoknak azzal a meggyőződéssel, hogy az E-vitamin szabad gyök gátló, és ezek a szabad gyök reakciók, amelyek mindenütt jelen vannak az élő szervezetben, lehetnek az okai az öregedésnek. A kísérletek során azt figyelték meg, hogy az E-vitamin körülbelül 30 százalékkal hosszabbítja meg az állatok életét. Most újabb részletet sikerült megtudni róla, hogy miként tartóztathatja fel az E-vitamin az öregedést, erről ismét Denham Harman, a nebraskai állami egyetem kutatója számolt be. Minthogy az immunrendszer hatékonysága az életkor előrehaladásával csökken, Harman feltételezte, hogy ez a csökkenés is a szabad gyök reakciós következménye, és így az E-vitamin késleltetheti az immunrendszer öregedését. Jelentős mennyiségű E-vitamint adva idős kísérleti egereknek, valóban megerősödött az immunrendszerük. Londoni immunológusok és mikrobiológusok csoportja mór. évekkel ezelőtt felfigyelt rá, hogy a szuvas fogú emberek nyálában kevesebb a fogszuvasodást, a kárieszt okozó baktériumok, a Streptococcus mutans elleni antitest, mint az egészséges fogú, vagy a káriesztől csak kevéssé érintett emberekében. Ez a megállapítás felcsillantotta a fogromlás elleni oltóanyag létrehozásának lehetőségét. T. Lehner és munkatársai valóban készítettek ilyen oltóanyagot elölt Streptococcus mutans baktériumokból, és főemlősökön végzett kísérleteikből megállapították, hogy a vakcina valóban hatásos. Kutatásaikat tovább folytatják: a Nature című tekintélyes angol tudományos folyóirat hasábjain nemrégiben tették közzé azoknak a vizsgálatoknak oz eredményeit, amelyekkel megállapították, hogy miként fejti ki hatását az oltóanyag, szervezetünk immunrendszerének melyik részét veti harcba a Streptococcus mutans baktériumok leküzdésére. Amerikai kutatók kísérletekkel kimutatták, hogy az alkoholnak nagyobb hatása van a jobb agyfélteke funkcióira, mint a bal agyfélteke tevékenységére. Az oklahomai egyetem 40 jobbkezes diákjából két csoportot alakítottak. Az egyik csoport hatástalan anyagot placebot kapott, a másik pedig annyi alkohol-narancslé keveréket, hogy vérükben 0,1 százaléknyi legyen az alkoholtartalom. Megállapították, hogy az alakok társítása a képernyőn (a jobb agyfélteke funkciója) lényegesen nagyobb mértékben romlott az alkoholisták csoportjában, mint a verbális asszociáció (a bal agyfélteke funkciója). A placebos csoporthoz viszonyítva lényegesen megnőtt az alkoholisták reakcióideje a jobb agyféltekéhez kapcsolódó asszociációs feladatokban. Az alkoholistáknak hosszabb időre van szükségük a tárgyak megkeresésére a jobb agyféltekéhez kapcsolódó bal oldali látótérben. Mérések vulkánokon „Itt megtalálható mindaz, ami az embert a pokolra emlékezteti. Sötét, borzalmas, kénszagú fellegek tornyosulnak, perzselő hamuszemcsék égetik a bőrünket, izzó lávafoszlányok repülnek a magasba és hullanak le alig néhány méternyire tőlünk - s mindezt süvítő és jajongó hangok kísérik." így írja le H. Tazieff, a világhírű vulkanológus a Tirrén-tengerben levő Stromboli működő kráterének eléje táruló képét. De miért merészkednek a „gyehenna" közelébe a vulkánok mérését végző tudósok? Nem kalandvágyból, nem különleges sportteljesítményekre áhítozva. Vizsgálataik közvetlenül azzal a törekvésükkel kapcsolatosak, hogy előre jelezhessék a vulkánok kitöréseit. Az aktív vulkánok rendszerint n Föld legnyugtalanabb, földrengések által is veszélyeztetett övezeteiben vannak. Természetük fizikai értelemben is rokon: a vulkáni kitöréseket rendszerint igen sok „mikrorengés” előzi meg, amelyek azonban nem mindig észlelhetők a földrengésjelző műszerekkel. A vulkáni eredetű rengéseket a felemelkedő magma hozza létre a kőzetekre mért ütései és más hatásai révén. Mérésükre rendkívül érzékeny rezgésmérőket - mikroszeizmográfokat - használnak, amelyekből a vulkáni kúp különböző pontjain többet is elhelyeznek. A műszerek rögzítik is a rengéseket, ezért valamely vulkán kitörésének „szeizmikus menetrendje" viszonylag jól követhető. Minthogy a mikrorengések fészkei a felfelé áramló magma útjában vannak, az adatok arról is tájékoztatnak, hogy milyen magasságig jutott el a magma. A legtöbb esetben a mérésekből kapott kép megfelel a valóságosnak, de ha nem ismerik jól egy vulkán szeszélyeit, akkor ezek az adatok is megtévesztők lehetnek. Ilyen mérések eredményeire hivatkozva telepítették ki a lakosságot 1976-ban a Francia-Antillákhoz tartozó Guadeloupe-szigetek Soufriere nevű vulkánjának környezetéből. Az 1467 m magas vulkáni kúpon különböző magasságban elhelyezett szeizmográfok ugyanis 1976. július 26-tól egyre sűrűbben jeleztek földmozgásokat. Több egyéb baljós jel láttán a hatóságok megkérdezték H. Tazieffet a világhírű vulkanológust, mi várható a „Vénasszonytól" (így becézik a sziget lakói a Soufriere-t). Tazieff megállapította, hogy nem fog kitörni. Az embereket augusztus 15-én mégis kilakoltatták, Tazieffet pedig kiűzték a szigetről — pedig a Vénasszony valóban nem tört ki... Tazieffnek tehát igaza volt, ugyanúgy, mint a szovjet szakembereknek a Tolbacsik nevű vulkán 1976-os kitörésekor. Ök azonban a szeizmikus aktivitás mérése alapján azt jelezték, méghozzá napra pontosan, hogy mikor tör ki a tűzhányó. Az előrejelzések között az utóbbi volt az eddigi legpontosabb. nak kutatói Brehman profeszszor vezetésével behatóan tanulmányozzák a gyógynövények hatóanyagait - a természetes adaptogéneket —, s keresik a lehetőségeket, hogy ezeket a bioaktív anyagokat egyre nagyobb szerephez juttassák mind a gyógyászatban mind a közélelmezésben. Élnek még ma is öregek, akik emlékeznek a régi mondásra: „Ha beteg a kutyád, ereszd oz erdőbe, megleli ő magának az orvosságát." Valóban: a kutya — de sok más állat is - ösztönösen talál magának számos gyógyfüvet ilyen vagy olyan betegségére. Valaha az ember is szép számmal használt természetadta „patikaszereket", de a modern élet elszakította a „tiszta forrásoktól", az erdókmezők gyógyhatású bioaktiv anyagaitól. Márpedig ezeknek a tapasztalatoknak a felelevenítése és újbóli kihasználása felmérhetetlen jótett lehet a mai ember javára. Ezért érdemes figyelni azoknak az orvosoknak, biológusoknak, botanikusoknak a törekvéseire, akik napjainkban következetes munkával igyekeznek ismét az emberiség közkincsévé tenni minél több — a természet „tiszta forrásaiból" származó — bioaktív anyagot. E tudósok egyike I. I. Brehman professzor, a Szovjet Tudományos Akadémia Távol-keleti Tudományos Központjának neves tudósa, aki az elmúlt 20 esztendőben nemcsak a szovjet-távolkeleti tajgák és őserdők gyógynövényeinek kutatásában elért eredményeivel tett nagy szolgálatot a gyógyászatnak, hanem azzal is, hogy szervezte és szervezi a gyógynövények termesztését. Hosszú ideje tanulmányozzák a szovjet-távolkeleti tudósok a ginszeng-gyökér (Panax ginseng) felvételünkön — egészségvédő hatását. A ginszeng párlatát a távolkeleti népek ötezer esztendeje használják. Kínában például régi szokás, hogy a 40 éven felüli emberek az ősz beálltával két-három hónapon át mindennap isznak ginszengteát, ezzel védve szervezetüket az őszi-téli ártalmak ellen. A ginszeng nem bizonyos betegségek gyógyítására a leghatásosabb, hanem azzal használ, hogy az erőnlétet, a szervezet ellenállóképességét fokozza. Körültekintő kísérleteket folytat Brehman professzor és több munkatársa másik — szintén a Szovjet-Tóvolkelet tajgáiban és erdeiben tenyésző — borostyánfélével, az Eleutherococcus senticosusszal is, amely növényből rengeteg található az Usszuri vidékén. Az Eleutherococcusból készült kivonatok hatását vizsgálva Brehman professzor — Lazarév és Rozin kutatók segítségével — egyértelműen megállapította, hogy ez a bioaktiv kivonat nagymértékben csökkenti a fáradtsógérzetet, növeli a fizikai és szellemi teljesítményt, javítja a látást és a hallást. Vlagyivosztokban 90-160 méteres vízmélységben dolgozó nehézbúvároknak adtak rendszeresen Eleutherococcus-kivonatot. A búvárok teljesítménye nőtt, jóval hosszabb idő múlva fárodtak el, mint korábban, amíg nem kapták a kivonatot. További kísérletek keretében a Pamir 4000 méteres magasságaiban dolgozó geológusok és más szakemberek teljesítményének mérése bizonyította az Eleutherococcuskivonat kedvező hatását a ritka levegő és a hideg okozta igénybevételek elviselésében. 5