Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-01-31 / 5. szám

Az E-vitamin sokat ígérő öregedést feltartóz­tató hatóanyag. Az amerikai Nebrasko állam orvosegyetemén évekkel ezelőtt E-vitamint adtak kísérleti állatoknak azzal a meggyőződéssel, hogy az E-vitamin szabad gyök gátló, és ezek a szabad gyök reakciók, amelyek mindenütt jelen vannak az élő szervezetben, lehetnek az okai az örege­désnek. A kísérletek során azt figyelték meg, hogy az E-vitamin körülbelül 30 százalékkal hosszab­bítja meg az állatok életét. Most újabb részletet sikerült megtudni róla, hogy miként tartóztathatja fel az E-vitamin az öregedést, erről ismét Den­ham Harman, a nebraskai állami egyetem kuta­tója számolt be. Minthogy az immunrendszer hatékonysága az életkor előrehaladásával csök­ken, Harman feltételezte, hogy ez a csökkenés is a szabad gyök reakciós következménye, és így az E-vitamin késleltetheti az immunrendszer öre­gedését. Jelentős mennyiségű E-vitamint adva idős kísérleti egereknek, valóban megerősödött az immunrendszerük. Londoni immunológusok és mikrobiológusok csoportja mór. évekkel ezelőtt felfigyelt rá, hogy a szuvas fogú emberek nyálában kevesebb a fogszuvasodást, a kárieszt okozó baktériumok, a Streptococcus mutans elleni antitest, mint az egészséges fogú, vagy a káriesztől csak kevéssé érintett emberekében. Ez a megállapítás felcsil­lantotta a fogromlás elleni oltóanyag létrehozá­sának lehetőségét. T. Lehner és munkatársai valóban készítettek ilyen oltóanyagot elölt Strep­tococcus mutans baktériumokból, és főemlősökön végzett kísérleteikből megállapították, hogy a vakcina valóban hatásos. Kutatásaikat tovább folytatják: a Nature című tekintélyes angol tudo­mányos folyóirat hasábjain nemrégiben tették közzé azoknak a vizsgálatoknak oz eredményeit, amelyekkel megállapították, hogy miként fejti ki hatását az oltóanyag, szervezetünk immunrend­szerének melyik részét veti harcba a Strepto­coccus mutans baktériumok leküzdésére. Amerikai kutatók kísérletekkel kimutatták, hogy az alkoholnak nagyobb hatása van a jobb agy­félteke funkcióira, mint a bal agyfélteke tevé­kenységére. Az oklahomai egyetem 40 jobbkezes diákjából két csoportot alakítottak. Az egyik csoport hatástalan anyagot placebot kapott, a másik pedig annyi alkohol-narancslé keveréket, hogy vérükben 0,1 százaléknyi legyen az alko­holtartalom. Megállapították, hogy az alakok társítása a képernyőn (a jobb agyfélteke funk­ciója) lényegesen nagyobb mértékben romlott az alkoholisták csoportjában, mint a verbális asszo­ciáció (a bal agyfélteke funkciója). A placebos csoporthoz viszonyítva lényegesen megnőtt az alkoholisták reakcióideje a jobb agyféltekéhez kapcsolódó asszociációs feladatokban. Az alkoho­listáknak hosszabb időre van szükségük a tárgyak megkeresésére a jobb agyféltekéhez kapcsolódó bal oldali látótérben. Mérések vulkánokon „Itt megtalálható mindaz, ami az embert a pokolra emlékezteti. Sö­tét, borzalmas, kénszagú fellegek tornyosulnak, perzselő hamuszem­csék égetik a bőrünket, izzó láva­foszlányok repülnek a magasba és hullanak le alig néhány méternyire tőlünk - s mindezt süvítő és jajongó hangok kísérik." így írja le H. Tazieff, a világhírű vulkanológus a Tirrén-tengerben le­vő Stromboli működő kráterének eléje táruló képét. De miért merész­kednek a „gyehenna" közelébe a vulkánok mérését végző tudósok? Nem kalandvágyból, nem különleges sportteljesítményekre áhítozva. Vizs­gálataik közvetlenül azzal a törek­vésükkel kapcsolatosak, hogy előre jelezhessék a vulkánok kitöréseit. Az aktív vulkánok rendszerint n Föld legnyugtalanabb, földrengések által is veszélyeztetett övezeteiben vannak. Természetük fizikai értelem­ben is rokon: a vulkáni kitöréseket rendszerint igen sok „mikrorengés” előzi meg, amelyek azonban nem mindig észlelhetők a földrengésjelző műszerekkel. A vulkáni eredetű ren­géseket a felemelkedő magma hoz­za létre a kőzetekre mért ütései és más hatásai révén. Mérésükre rend­kívül érzékeny rezgésmérőket - mikroszeizmográfokat - használnak, amelyekből a vulkáni kúp különböző pontjain többet is elhelyeznek. A műszerek rögzítik is a rengéseket, ezért valamely vulkán kitörésének „szeizmikus menetrendje" viszonylag jól követhető. Minthogy a mikroren­­gések fészkei a felfelé áramló mag­ma útjában vannak, az adatok arról is tájékoztatnak, hogy milyen ma­gasságig jutott el a magma. A leg­több esetben a mérésekből kapott kép megfelel a valóságosnak, de ha nem ismerik jól egy vulkán sze­szélyeit, akkor ezek az adatok is megtévesztők lehetnek. Ilyen mérések eredményeire hivat­kozva telepítették ki a lakosságot 1976-ban a Francia-Antillákhoz tar­tozó Guadeloupe-szigetek Soufriere nevű vulkánjának környezetéből. Az 1467 m magas vulkáni kúpon külön­böző magasságban elhelyezett szeiz­mográfok ugyanis 1976. július 26-tól egyre sűrűbben jeleztek földmozgá­sokat. Több egyéb baljós jel láttán a hatóságok megkérdezték H. Ta­­zieffet a világhírű vulkanológust, mi várható a „Vénasszonytól" (így be­cézik a sziget lakói a Soufriere-t). Tazieff megállapította, hogy nem fog kitörni. Az embereket augusztus 15-én mégis kilakoltatták, Tazieffet pedig kiűzték a szigetről — pedig a Vénasszony valóban nem tört ki... Tazieffnek tehát igaza volt, ugyan­úgy, mint a szovjet szakembereknek a Tolbacsik nevű vulkán 1976-os ki­törésekor. Ök azonban a szeizmikus aktivitás mérése alapján azt jelez­ték, méghozzá napra pontosan, hogy mikor tör ki a tűzhányó. Az előrejelzések között az utóbbi volt az eddigi legpontosabb. nak kutatói Brehman profesz­­szor vezetésével behatóan ta­nulmányozzák a gyógynövé­nyek hatóanyagait - a ter­mészetes adaptogéneket —, s keresik a lehetőségeket, hogy ezeket a bioaktív anya­gokat egyre nagyobb szerep­hez juttassák mind a gyógyá­szatban mind a közélelmezés­ben. Élnek még ma is öregek, akik emlékeznek a régi mon­dásra: „Ha beteg a kutyád, ereszd oz erdőbe, megleli ő magának az orvosságát." Va­lóban: a kutya — de sok más állat is - ösztönösen talál magának számos gyógyfüvet ilyen vagy olyan betegségére. Valaha az ember is szép számmal használt természet­adta „patikaszereket", de a modern élet elszakította a „tiszta forrásoktól", az erdók­­mezők gyógyhatású bioaktiv anyagaitól. Márpedig ezek­nek a tapasztalatoknak a fel­elevenítése és újbóli kihasz­nálása felmérhetetlen jótett lehet a mai ember javára. Ezért érdemes figyelni azok­nak az orvosoknak, biológu­soknak, botanikusoknak a tö­rekvéseire, akik napjainkban következetes munkával igye­keznek ismét az emberiség közkincsévé tenni minél több — a természet „tiszta forrá­saiból" származó — bioaktív anyagot. E tudósok egyike I. I. Brehman professzor, a Szovjet Tudományos Akadé­mia Távol-keleti Tudományos Központjának neves tudósa, aki az elmúlt 20 esztendőben nemcsak a szovjet-távolkeleti tajgák és őserdők gyógynö­vényeinek kutatásában elért eredményeivel tett nagy szol­gálatot a gyógyászatnak, ha­nem azzal is, hogy szervezte és szervezi a gyógynövények termesztését. Hosszú ideje tanulmányoz­zák a szovjet-távolkeleti tu­dósok a ginszeng-gyökér (Panax ginseng) felvételün­kön — egészségvédő hatását. A ginszeng párlatát a távol­keleti népek ötezer esztendeje használják. Kínában például régi szokás, hogy a 40 éven felüli emberek az ősz beálltá­val két-három hónapon át mindennap isznak ginszeng­­teát, ezzel védve szervezetü­ket az őszi-téli ártalmak ellen. A ginszeng nem bizonyos be­tegségek gyógyítására a leg­hatásosabb, hanem azzal használ, hogy az erőnlétet, a szervezet ellenállóképessé­gét fokozza. Körültekintő kísérleteket folytat Brehman professzor és több munkatársa másik — szintén a Szovjet-Tóvolkelet tajgáiban és erdeiben tenyé­sző — borostyánfélével, az Eleutherococcus senticosusszal is, amely növényből rengeteg található az Usszuri vidékén. Az Eleutherococcusból készült kivonatok hatását vizsgálva Brehman professzor — Laza­­rév és Rozin kutatók segítsé­gével — egyértelműen meg­állapította, hogy ez a bio­aktiv kivonat nagymértékben csökkenti a fáradtsógérzetet, növeli a fizikai és szellemi teljesítményt, javítja a látást és a hallást. Vlagyivosztok­ban 90-160 méteres vízmély­ségben dolgozó nehézbúvá­roknak adtak rendszeresen Eleutherococcus-kivonatot. A búvárok teljesítménye nőtt, jóval hosszabb idő múlva fá­­rodtak el, mint korábban, amíg nem kapták a kivona­tot. További kísérletek kereté­ben a Pamir 4000 méteres magasságaiban dolgozó geo­lógusok és más szakemberek teljesítményének mérése bizo­nyította az Eleutherococcus­­kivonat kedvező hatását a rit­ka levegő és a hideg okozta igénybevételek elviselésében. 5

Next

/
Thumbnails
Contents