Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-09-21 / 38. szám

Kedves Gyerekek! Voll egyszer, hol nem volt egy kényeske ki rálykisasszony, aki olyan, de olyan érzékeny volt, hogy még tán azt is megérezte, ha hét dunyhája alá picinyke morzsát rejtettek, írjátok meg, ki volt ez a hölgyike, s ki írt róla varázslatosan szép mesét. Címünk: NÖ szerkesztősége, 897 36 Bratislava, Martanovi­­cova 20. 32. számunkban szórejtvény megoldását kaptátok feladatul. Rengeteg helyes megfejtés érkezett. A leg­több utat Vámos Pál bélyi (Biel) kisdiák ismeri a Földről a Holdra, őt változatot írt le. Rajta kívül könyvjutalomban részesül: Mózes Katalin Nagy­in agyarról (Zlaté Klasy) és Bodon Sándor Dobócá­ról (Dubovec). TAMKÓ SÍRATÓ KAROLY Tövi és Hegyi Tövi átjárt Hegyi átjárt я~&Л1пШ д ‘ burund ■ a medve Amikor a hó elolvadt, felébredt a medve. Nyújtózkodott egy nagyot, és azt mondta a burunduknak: „Remekül átteleltünk. Kicsi vagy, de nagyon derék!" Azzal megsimogatta a fickó hátát hatalmas tányértalpával, így keletkezett a burunduk rozsdabarna bundáján az öt fekete csík: a medvével kötött barátság nyoma. Kiment a mackó a barlangból, és abban a szempillantásban elfeledkezett a burundukról. Pedig a kis állat egészen elgyengült az éhségtől. Hegyire. Tövire. S messzi járt már a híre, hogy így ballagtak éveken át oda-vissza, vissza-oda, lassan-lassan bandukolva, mindig mindent megfontolva Töviről Hegyire és Hegyiről Tövire. Amikor a hermelin és a róka tudomást szerzett róla, hogy a burunduk és a medve már nem barátok, elhatározták, hogy most már igazából megeszik a burundukot. Ez azonban nem sikerült, mert a fenyves szajkó a magas fákról mindent lát. Amikor észrevette a rókát és a hermelint, kiabálni kezdett. A burunduk leugrott az ágról és uccu, beszaladt az odújába. (folytatjuk) Hirtelen megjelent egy madár, a fenyves szajkó, ö is nehezen viselte el a telet. Még az volt a szerencse, hogy talált valahol egy öreg cirbolyatobozt. Amikor a fenyves szajkó meglátta a burundukot, megsajnálta. Igaz, hogy ő is nagyon éhes volt, de adott neki a tobozból néhány magocskát. Azóta tart a kis burunduk és a fenyves szajkó barátsága. Ősszel, amikor a tobozok érnek, a fenyves szajkó lerázza őket a fáról, a burunduk meg összegyűjti. Elraktározza magának és a szajkónak. 13

Next

/
Thumbnails
Contents