Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-01-24 / 4. szám
II. A Mandzsúria—keringő Még alig tudom elhinni, hogy ő valóban van, megszületett, létezik. Oly sokáig vártam rá, kilenc hosszú hónapon ót. Vártam, elképzeltem, milyen lesz, nézegettem, méregettem mások gyerekeit. A nyaralóban laktam, ahová a család küldött, hogy friss levegőt ‘szívjak, erőt gyűjtsék, mert eltompult és vad voltam a türelmetlenségtől. Micsoda esős nyár volt! Valamelyik szomszéd mániákus kitartással kora reggeltől egy és ugyanazt a lemezt, a Mandzsúria-keringót hallgatta. A nyirkos kertek, a földszintes faházak fölött egyhangúan szállt a megunt, újra éj újra felhangzó Mandzsúria-keringő dallama. Ki volt a régi keringő e fanatikus rajongója? Vajon mit csinált, míg о tű alatt forgott a lemez? Talán deszkát gyalult és fűrészelt vagy más egyszerű és idegnyugtató mesterséget űzött? Vagy bambán bámult a szürke ködfüggönnyel borított ablakon át, ahogy én tettem? Vagy gonosz mosollyal elképzelte a szomszédok kétségbeesését, akik már majd eszüket vesztik a keringőtől? 10 Lehet, hogy egyáltalán nem is létezett ez a fanatikus zenebolond? Tán egy elhagyott üres ház állt valahol, az emberek rég elköltöztek, a szobában sötétség, por — s egy nem is élő, nem valódi lény titokzatosan tesz-vesz egy önműködő zenedoboz hangjainál Az is elképzelhető, hogy ezt a zenét rajtam kívül senki sem hallotta, hogy csupán képzeletem gyümölcse volt, míg beteg lelkemben egyetlen vágy kavargott: minél előbb... Ez volt életem leghosszabb nyaro, sőt leghosszabb tavasza és tele, mikor a gyermekemet vártam. Nem azért éreztem magam betegnek, mert testemben valami történt, hanem mert sokáig kellett várni. Egyre nőtt a türelmetlenségem, mint a gyermekkorban, az ünnepet és az ajándékot várva — de a felnőtt ember kétségeivel, a felelősség, a változás felnőtt tudatával. És bár mindez előttem milliónyi asszonnyal megtörtént, bár velem egyidőbén is ezrek élték át ugyanezt — szemtől szemben találtam magam valami újjal és titokzatossal, ismeretlen voltam önmagam számára. Megváltozott az ízlésem, a menésem, az életritmusom, s mindez mintha nem is velem történne. Én, a régi én, valahonnan felbukkantam, körültekintettem, semmire sem ismertem rá és újból eltűntem, mert megértettem, hogy régi minőségemben egyáltalán nincs rám szükség. Egy asszony nézett óvatosan a lába elé, mindenre felkészülve óvta a hasát, hol tudatos-határozott tekintettel nézett, hol valami álomba, szendergésbe távolodva — és ez az asszony, természetesen, nem én voltam! Akkor miért bukkantak fel emlékezetemben a régi keringő hangjai? Hogy untam már azt a keringőti És most mégis szívesen hallanám újra: hisz akkor szólt, amikor őt vártam (Vallomás — töredékek) Ford. B. Petrák Márta Dr. BERTHA GÉZA Házasság, család - IV. A házastársak lakáshasználati joga szintén a házasfelek teljes egyenlőségének elvén alapul. Ha bármelyik félnek már a házasságkötés előtt volt lakáshasználati joga, akkor a házasságkötéssel mindkettőjüknek közös lakáshasználati joga keletkezik. Ez az elv érvényes akkor is, ha valamelyik félnek a házasságkötés előtt szövetkezeti lakása volt. Ha a házasság tartama alatt szerez valomelyik házastárs lakáshasználati jogot, akkor egyúttal mindkettőjüknek is közös lakáshasználati joguk keletkezik. Ha bármelyik házasfélnek a házasság tartama alatt keletkezik joga arra, hogy szövetkezeti lakást utaljanak ki neki, akkor a közös lakáshasználati joggal együtt mindkét félnek közös tagsága is keletkezik a lakásépítő szövetkezetben. Ebből a közös tagságból eredően mindketten együttesen és egyetemlegesen jogosultak és kötelezettek. Ezek az elvek azonban nem érvényesek akkor, ha a házasfelek tartósan nem élnek együtt. Az egyik házasfél elhunytával a lakáshasználati jog a túlélő házastársat illeti meg. A házasságnak bírósági felbontásával történő megszűnése esetén elsősorban a volt házastársak megegyezésén múlik, hogy melyikük fogja az eddig közös lakást a jövőben kizárólag használni. — Ha ilyen megegyezésre nem kerül sor, akkor bármelyik fél indítványára a bíróság szünteti meg a közös lakáshasználati jogot és határozza meg, hogy ki fogja a lakást a jövőben használni. Ha azonban olyan szövetkezeti lakásról van szó, amelyet valamelyik házasfél a házasságkötés előtt szerzett, akkor a válással megszűnik a közös lakáshasználati joguk is és a lakás azé marad, aki a szövetkezeti lakást a házasság megkötése előtt szerezte. A többi esetben, ha a volt házasfelek maguk nem egyeznek meg, a közös szövetkezetilakás-használati jog megszüntetéséről a bíróság dönt, amely a lakásépítő szövetkezet vezetőségének meghallgatása után azt is meghatározza, hogy melyik volt házasfél marad meg a szövetkezet tagjaként a lakás további használatában. A bíróság minden esetben figyelembe veszi a döntésénél a kiskorú gyermekek érdekeit is. Mindazokban az esetekben, amikor az elvált házastárs lakáshasználati joga megszűnt, vagy ezt a bíróság megszüntette, úgy, hogy a lakásból ki kell költöznie, erre csak okkor kerülhet sor, ha a helyi nemzeti bizottság jogerős határozatával számára pótlakást (vagy pótelszállásolást) utalt ki. (folytatjuk) SZERETNÉK RÁTALÁLNI Huszonhárom éves, érettségizett, gyermektelen, elvált asszony, aki szüleivel él, társaság hiányában ezúton szeretne becsületes, komoly, intelligens férfival megismerkedni, akivel megoszthatná örömét, bánatát. Jelige: „Boldogság“ Huszonöt éves. 160 cm magas, barna hajú lány társaság hiányában ezúton szeretne komoly, becsületes, nem kalandra vágyó fiatalemberrel megismerkedni huszonnyolc éves kprig. Jelige: „Rómeó“ Huszonegy éves, 160 cm magas, szőke lány, aki nagyon egyedül érzi magát. ezúton szeretne intelligens, becsületes fiúval megismerkedni huszonhat éves korig. Jelige: „Lila akácok“ Huszonegy éves, 175 cm magas, szőke fiatalember, aki szereti a zenét, és mindazt, ami szép és nemes, házasság céljából szeretne korban hozzá illő becsületes, szolid lánnyal megismerkedni. Fényképes leveleket vár. Jelige: „Biztosítom, hogy nem fog csalódni“
