Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-08-24 / 34. szám
(°МЫЬ®0 rasic^D [a]@g]@(o]®]w®D„D А BABÁK A textilből készített gyermekjátékok legnagyobb csoportját minden bizonnyal a rongybabák alkották. A gyermekek, főleg a kislányok minden hulladék rongydarabkát felhasználtak játékos képzeletükhöz. A legegyszerűbb rongybaba készítése nem igényelt különösebb tudást, csak egy kis kézügyességet. Két fadarabkából kereszt alakba összekötötték a törzset, kezeket, s „felöltöztették“. Fehér rongyból fejet formáltak a hosszabb pálcika végére, cérnával ráerősítették, s a fejéről lelógó fehér rongyocska lett a baba „inge“. Színes rongyból blúzt, szoknyát, kötényt nyírtak. Fejét menyecskésen hátrakötötték. Arcát gyakran természetes festékanyagokkal színezték ki. Szemét korommal, arcát, száját piros muskátlivirággal festették. Egy doboz vagy törött féltányér, másféle színű rongyokkal betakargatva már kiságy volt a baba számára. Paplannak, párnának csipkés vagy hímzett rongydarabkát kerestek. Természetesen az előbbinél igényesebb rongybabák is készültek. Ezeket leggyakrabban idősebb leánykák varrogatták, nemegyszer a nagymama segítségével. Ilyenkor kezeket, lábakat, törzset, fejet szabtak a babáknak — megfelelő színű rongyokból — gyakran rugalmas öreg harisnyából. Mikor gondosan összevarrták, rongyokkal kitömték. Ezek a babák, melyek készítése különös gonddal történt, nemcsak egy-két játékidényre szolgáltak. Gyakran generációkon át megőrződtek. Értékük vidékenként változott. Volt, ahol elnagyolt szabással-varrással új meg új ruhákat varrtak a baba öltöztetésére, másutt a falu népviseletébe öltöztetve generációkon át megmaradtak, s a szoba díszét szolgálták. Nyáron sárból is gyúrtak babát a gyerekek. Ezeket a napon szárították meg, s csakúgy, mint a fából, rongyból készítetteket, felöltöztették. Sárból gyúrtak neki bölcsőt, ágyat, s egyéb lakberendezési tárgyakat. A növényvilágból is sokféle „baba“ került. A növények, virágok is szerephez jutottak a bábukészítésnél. Ebben a lányok leleményessége érvényesült, akik még a saját térdüket is befogták babának, mikor az asztal széléhez támasztva kendővel kötötték be, mint a baba fejét. Babáztak összenőtt kettős burgonyával, vagy egy nagyobb és egy kisebb almát is egybeszúrtak erre a célra kis fapálcikával. Tökhéjból is szoktak ki vagdosni babaalakot, némelyek még kézujjakat is faragtak belőle, a fejére hajat formáltak, még szalag is került bele. Nyáron „hajas babát“ is készítettek a kislányok. A bajuszát hányó kukoricacsöveket törték le, ez volt a „hajas baba“. Lényege nem is az öltöztetés, hanem a fésülés volt. A kukorica bajszát fonták egy- vagy kétágú copfba, felcsavarták, hogy „ondolált“ haja legyen, vagy más, a fantáziájukból kitelő frizurát fésültek neki. Babát készítettek a lemorzsolt kukorica csutkájából, mákfejből, de a napraforgó szárának beléből is. Kedves növényi eredetű baba készült a mákvirágból, amelyet csupán a sziromlevelek lehajtása által formáltak ki. Ez szokott lenni a rongybaba „pupája“ — gyermeke, amelynek a szarkaláb sarkantyújából dugdostak össze kalárist a nyakába. A pipacs lehajtott sziromleveleit egy vesszőcskével átszúrták, s az így kapott babát ördögnek nevezték. Lakodalmas játékban a fehér sziromlevelű pipacsból, melynek szirmait egy fűszállal kötik le, menyasszony lesz, a pirosból vőlegény. Ha temetést játszanak, amaz a halott, emez a pap. SZANYI MÁRIA Népi gyerekmondókák MACSKAMONDÖKAK Cica fogott egeret, Játszott vele eleget, Mulatozott kedvére, Kicsi egér vesztére. Ha én cica volnék, Száz egeret fognék, De én cica nem vagyok, Egeret sem foghatok. Harangoznak délre, Kutyapecsenyére, Nincs itthon a gazda, Megeszi a macska. EGÉRMONDÓKA Egér, egér, kis egér, Van-e fogad, hófehér? Adok neked csontfogat, Adjál nekem vasfogat. TEHÉNMONDÓKA Dönci bácsi, me-e-e, Van-e neki tehene? Van bizony, fekete, Mégis fehér a teje. TYÚK- ÉS KAKASMONDÓKÁK Van nekem egy kendermagos tyúkom. Éjjel-nappal mindig van rá gondom. Tyúkom mondja: koty, koty, koty, Gazdasszonykám, gondoskodj, Azt is mondja: kotkodács, Minden napra egy tojás. Félre, kakas, félre, tyúk, Erre van a gyalogút! A mondókákat Gágyor József Szól a rigó kiskorában című, rövidesen megjelenő kötetéből válogattuk. Kukurikú, jó reggelt, Mondja kakas, ha felkelt. Keljetek föl, gyerekek, Iskolába menjetek! Kedves Gyerekek! A napokban ünnepeljük a Szlovák Nemzeti Felkelés 34. évfordulóját. Bizonyára sokat hallottatok már ti is a partizánok harcáról, akik szembeszálltak a fasiszták túlerejével, segítve ezzel a szovjet csapatok előrenyomulását, hazánk felszabadítását. Feladatul ezzel a fontos történelmi eseménnyel kapcsolatban azt kapjátok, hogy soroljátok fel, milyen nemzetek képviselői vettek részt a Szlovák Nemzeti Felkelésben. Címünk: Nő szerkesztősége, 897 36 Bratislava, Martanovicova 20. Lapunk 29. számában egy rajzos Mesterségünk címere fejtörőt közöltünk. A helyesen válaszolók közül könyvjutalomban részesül Nagy Mária Nagytárkány (Vel’ké Trakany), Horváth Katalin Guta (Kolárovo) és Svoboda Tamás Diószeg (Sládkovicovo). 19
