Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-08-24 / 34. szám

„SÄRGA RÓZSA“ jeligére. Taná­csot kér tőlem, úgy érzi, hogy zava­rossá vált életében, nem tud egye­dül rendet teremteni. Azt írja, hogy szerelem nélkül ment férjhez, de már megszerette férjét és boldog: van egy aranyos fiacskája. Próbál­juk meg hát sorba venni mindazt, amit ön kap a házasságban és azt is, aminek a hiányát érzi, továbbá, hogy válás esetén mit kapna a má­sik férfitől és miről kellene lemon­dania. Azt írja, hogy „mindenük“ megvan a boldogsághoz ami kell, csupán nincsen közös témájuk a férjével, nem szoktak beszélgetni, és úgy érzi, hogy csak a „NÖT“ szereti önben. Ismét itt a bizonyí­ték, hogy a ház, berendezés, autó és pénz nem egyenlő a boldogság­gal. egyéb is kell hozzá. Ezt az ..egyebet“ Önnek kell megteremte­nie otthonában, és nem házon kívül keresni. Nagyon fontos, hogy fele­ség és féri kicseréljék élményeiket, megbeszéljék a családi terveket, naoi eseményeket, bosszúságot és örömet, mindent ami érte őket. Sőt más dolgokról is kell beszélgetni: egv jó könyvről, a rádió és tévé műsoráról, az országban és a világ­ban folyó eseményekről. Lehet, hogy ilven családi beszélgetésben férjé­nek nem volt része, nem látta oda­haza és azért nem is hiányolja, ön­nek kell kialakítani olyan élet­formát. amelyben helyet kapnak az esti beszélgetések, a család hármas­ban eltöltött szombati vagy vasár­­nani programjai. Ezt azonban csak akkor sikerül megvalósítania, ha egész szívvel és kitartóan újra és úira megoróbália. és nem keseredik el akkor sem, ha kezdetben kudarc éri. Ezzel jövendő éveik nyugalmát, boldogságát biztosíthatja. Tudom, nem könnyű úgy élni. hogy állandóan három idős ember­hez kell alkalmazkodnia, nem maga a ház ..asszonya“ nincsen döntő szava a háztartás vezetésében, mert nincs is önálló háztartása, ön mun­kaviszonyban van. iogában áll külön kezelni keresetét, de ha eddig nem tette, várion még egy kicsit türe­lemmel. ne mérgesítse el a helyze­tüket: először rögzítse a férje és az ön közötti kapcsolatot. Mindenekelőtt arra van szüksége, hogy őszintén nézzen szembe saiát magával és érzelmeivel, és azzal a kísértéssel, ami jelenleg a munka­helyén kerülgeti a másik férfi sze­mélyében. Hogy mit tanácsolok? Gdhdolia végig, hogyha mindket­ten elválnak, hány embert tesznek boldogtalanná, feldúlják két család életét, apát-anyát veszít három gyermek. És vaion az ő boldogtalan­ságuk tudatában maguk ketten bol­dogok lehetnek-e? A kisfia nyugalmáért, boldog gyermekkoráért, házaséletükért ma­ga is felelős, nemcsak a férje, ezt ne feledje el. Nem megfutamodni kell tehát tulajdonképpen kiegyen­súlyozott házasságából, hanem a még hiányzó érzelmi töltést kiala­kítani. Lehet, hogy közhelynek tű­nik. mégis tény. hogy az emberi kapcsolatok nem örök érvényűén adottak. Állandó, tudatos és őszinte törekvéssel kell megtartani, szilár­dítani őket, barátok, gyermekek­­szülők, testvérek között is. Hát még férj-feleség, tehát a házasság vi­szonylatában ! Remélem, hogy családi életük nyugalmát sikerül megszilárdítania. Szívélyesen üdvözli D. KOZMA ELZA SZÜLŐKNEK NEVELÉSRŐL A valódi tekintély egyik forrása a szülő pozitív, kiegyensúlyozott egyénisége, illetve az anya és az apa jó kapcsolata és egyetértése a neve­lési módszerek következetes alkal­mazásában. Ez a gyermek elé nagy­jából mindig azonos, érthető köve­telményeket állít: egyik szülő se vállaljon cinkosságot a gyermekkel a másik rovására. A kisgyermek még utánozza a magatartásokat — a példa tehát jó legyen! Hamar észreveszi, ha a szó és a tett nem fedi egymást és kevés kell hozzá, hogy a szülői tekintély meginogjon. Utasításoknál fontos a nyugodt hangnem, a határozottság: a gyer­mek nagyon érzékeny az árnyala­tokra, megérti, hogy itt az ellent­mondásnak nincs helye. A tekintély gyakorlására azok a naponként megismétlődő helyzetek a legalkal­masabbak, amelyek alól szinte nincs kivétel. Az apai tekintélyt gyakran emle­getik — vajon másmilyen lenne, mint az anyáé? Különbözik tőle, de semmi esetre sem fejeződhet ki vas­szigorban. Nem változhat „mumus­sá“ az apa, akivel az édesanya mint büntetést osztó, kérlelhetetlen hata­lommal fenyegetőzik. Az apa te­remtsen meleg, közvetlen kapcsola­tot gyermekével, hiszen már a cse­csemőnek szüksége van erre. Ez tü­relmes, kíváncsian figyelmes maga­tartást igényel. Részt kell vennie a mindennapos apró eseményekben, s nemcsak dicsérni vagy szidni, vitákat eldönteni dolga az apának, hanem valóságosan is együtt kell élnie a családjával. Emberek vagyunk Az áruház a nyári hadjárat idő­szakát éli. Csapatostul tódulnak a vásárlók ki-be. Áruban sincs hiány. A földszinten a női fehérnemű kö­zött turkál a jónép. Turkál a szó szoros értelmében, a nagy halom bugyi között ki-ki kénytelen meg­keresni a saját méretét. Kérni nincs kitől. Az elárusítónő foglalt. A má­sik eladóval nekitüzesedve tárgyal: — ... éjfélt ütött, mire hazaértem, nem bántam, ilyen filmet ritkán kap el az ember... láttad a Berg­man kosztümjét, na, mit szólsz, hát én olyat varrók magamnak, még­ha... te, felmegyek a másodikra, megnézem, van-e olyan halványkék anyag. Vigyázz addig, ne ragadjon valakinek a kezéhez egy bugyogó!... Nézd, mit csinálnak, úgy kotornak, mint az esztelenek, hát ki lehet ezt bírni... ?! Egy vevő közbeszól: — Kisasszony, kérek egy negyven­­ötöset abból a kék nadrágból, olyan sötétebb kéket... A kérést végigmérés, unott ván­­szorgás, nagy kegyes kiszolgálás követi. ... mit gondol, jó lesz nekem ez a negyvenötös? — Hogy én mit gondolok??? Hát maga mit gondol??? Le is vetkeztes­sem és fölhúzzam magára??? — ... dehogy is kérem — mosolyog zavartan a vevő, csak a számozás olyan valószínűtlen... mintha ki­sebb lenne, mint... — Viszi vagy nem viszi... nem érek rá magával társalogni... — ki­kapja a vásárló kezéből az árut és hátat fordít. Azután gondol egyet, és lódul a mozgólépcső felé, fel a másodikra Péksüteményért futok le kora reggel az önkiszolgáló élelmiszer­­boltba. A megszokott helyen nem találom. Biztosan még nem hoz­ták ... de igen, ott van oldalt az ismert szürke műanyagdobozokban, csak nem érkeztek kiszórni... Megvárom, míg az előttem levők „megszedik“ magukat zsemlével. Szép nagyok, pislantok az előttem álló kosarába. Ö mégis méltatlanko­dik. Mit akadékoskodik?! Félreto­lom, hogy hozzájussak a sütemény­hez. Kiemelem a doboz aljáról, de gyorsan vissza is teszem. Ezt egyem meg?! Olyan szennyes padlót is ritkán lát az ember, mint amilyen mocskos a péksütemény doboza volt belül. És ebbe tették a ropogósra sütött zsemlét. Undorítónak, étvágyrontó­­nak az amúgyis falánk fogyasztó­nak SZERETNÉK RÁTALÁLNI Huszonnégy éves, érettségizett szőke lány szeretne korban hozzá illő, lehe­tőleg értelmiségi férfival megismerked­ni. Városiak előnyben, fényképes leve­leket vár. Jelige: „Hívlak“ Két barátnő (21 éves, 168 cm magas - 22 éves, 170 cm magas) társaság hiányában ezúton szeretne korban hozzá illő, becsületes, komoly szándékú fiúval megismerkedni. Fényképes levelet vár. Jelige: „Kassa, Rozsnyó, Rimaszom­bat" x ;x Huszonöt éves, érettségizett lány ez­úton szeretne komoly, intelligens, kor­ban hozzá illő férfival megismerkedni. Fényképes leveleket „Jöjj hozzám" jeli­gére vár. x x Falun élő fiatalember ezúton szeret­ne kedves, kimondottan szép, falun élő lánnyal megismerkedni - harminckét éves korig — házasság céljából. Az iskolai végzettség nem számít. Jelige: „Igaz boldogság" Amikor tavaly áprilisban átvette a magyar kultúrtörténetben először táncdalénekesnek odaítélt Liszt Ferenc díjat, az egyik legma­gasabb fokú művészi kitüntetést, nem is sze­rényen, inkább neheztelve mondta, hogy ez a díj nem neki, a magyar könnyűzenének szól, amit olyan sokan művelnek. A kijelentés mögött ott bujkál a sok vitában elhangzott vád - vagy inkább lealacsonyító besorolás — ellenérve: a magyar könnyűzene nem szóra­koztató ipar, hanem művészet. Koncz Zsuzsa vallja ezt a sok társával együtt, akik talán nincsenek még több mint egy évtizede a műfaj élvonalában, akiknek nincsenek többszörös aranylemezeik, de a mű­faj felemelkedésén munkálkodnak, új irány­zatokkal gazdagítják. Koncz Zsuzsa is énekelt az évek folyamán olyan számokat, amelyek zenei és szövegi igényességükkel nem tartoz­nak a maradandó alkotások közé. Csakhogy rá, főleg az utóbbi időben nem ez a jellemző. Bródy Jánossal és Szörényi Leventével együtt dolgozva először ő próbálkozott a versigényű szövegek éneklésével, mígnem eljutott a meg­zenésített versekhez. Nehéz lenne meghatá­rozni stílusát. Koncz Zsuzsa művészete a pop­zene és a versénekiés mezsgyéje. Koncz Zsuzsa művészetével nemrég a csehszlovákiai fiatalok is megismerkedhettek, hiszen közel egy hónapot töltött hazánkban. Hogy előadását nem fogadták egyforma lelkesedéssel, az annak tulajdonítható, hogy Koncz Zsuzsa előadása inkább pódium­művészet, mint a klasszikus értelemben vett tánczene. KONCZ ZSUZSA LEMEZE: Add a kezed Jelbeszéd Egyedül jhm — 1 2 x 11

Next

/
Thumbnails
Contents