Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-08-10 / 32. szám

^В 0[р)[р)сЖ1_„ (^(©O^jS cíCL [лтсоЕ [Ьхш^сшсМэдшВспо SZALMÁBÓL KÉSZÜLT GYEREKJÁTÉKOK A népi gyermekjátékok -kö­zött külön csoportot képeznek a változatos formájú, de azo­nos technikával készült szal­mafonások. A gyerekeknek fő­leg az aratás befejeztével ked­veskedtek egy-egy szalmából készült dísszel, amilyet vidé­kenként például az aratóko­szorúra is tettek. Ezt helyben, a learatott tarlón készítették az aratókoszorúval egyszerre, vagy az aratás ebédszünetei­ben többnyire búzaszalmából. Fonaltechnikája megegyezett a húsvéti, vagy Aprószentek­napi korbács — „supra“ tech­nikájával, de ezt még egy sta­bil szál köré fonták, hogy mi­nél tömörebb legyen, aman­nak lényege éppen az öblössé­­gen alapult. A gyermekek nem annyira játékaik közben hasz­nálták fel ezeket a törékeny jószágokat — amelyeknek a búzakalász is a díszét képez­te —, hanem a lakást díszítet­ték vele. Leginkább a lámpá­ra, vagy a tükör mellé akasz­tották, gyakran a következő évi újig is ott maradt. Ma már csak elvétve talál­kozunk olyan emberrel, aki az előbb leírtakhoz hasonló tech­nikával készíti a különböző fajta szalmafigurákat: babát, kis karácsonyfadíszeket, ma­dárkákat, kosárkát stb. Ezek nagyobb gondosságot és gya­korlatot igénylő munkák. Rendszerint télen készítet­ték. Az aratás idején kiválasz­tott szalmát gondosan száraz helyen tárolták, s télen egy­szerre annyit vettek elő, amennyiből dolgozni akartak. A munka megkezdése előtt a szalmát leforrázták, s a haj­lékonnyá váló anyagból készí­tették a szebbnél szebb figu­rákat. A szalmamunkák készítését, tájjellegét, formagazdagságát sajnos a szakirodalomban is nehezen találjuk. Korunkban, a gépesített aratás idején a gyűjtések, feltérképezésük szinte lehetetlen. Ezért külö­nösen örülnénk, ha minél több olvasónk* jelentkezne egy-egy leírással, fényképpel vagy ma­gával az elkészített munkával. SZANYI MÁRIA 11Л* fpKMckg Népi gyerekmondőkák és dalok Hatszor hat az harminchat, Pokol alatt van egy pad, A pad alatt van egy fa: Minden ágán hat varga. Rázd meg, ördög, azt a fát, Hadd hulljanak a vargák. Egy üveg alma, két üveg alma. Kilenc üveg alma. Tíz, tíz, tiszta víz, Minek az a tiszta víz? Malackának megfrmi. Minek az a malacka? Hájacskáját kivenni. Minek a hájacska? Szekerkét megkenni Minek az a szekerke? Asszonyokat, embereket rajta hurcolni, Szállj le barát a hintórul, Nem a pénzed ára, Ha a tied volna, Mégis le kén szállni, Vesd fel, anyám, vesd fel, A kakasülőre, Még onnan is feljebb, A tövistetőre. GYORSMONDÖKAK, NYELVTORÖK: Répa, retek, mogyoró, korán reggel ritkán rikkant a rigó! Gyönyörű gömbölyű gyömbérgyökér! Sárga bögre, görbe bögre! Jobb egy fúdnyak tíz tyúknyaknáf! Csetneki csikós itat a Tiszán, sárga cserépcsengő cseng a csetneki csikós csikaja nyakán! Sárga csíkos cintányérban cukros csibecomb! KEDVES GYEREKEK! Lapunk 26. számában szójáték volt a rejtvény, ame­lyet sokan oldottak meg jól. Néhányan még tovább is eljátszadoztak a feladattal, s megkeresték a leghosz­­szabb és legrövidebb utat is a „bor“-tói a „víz“-ig. Szabó János Felbárról (Horny Bár) például harminc­egy szót használt fel a megfejtés közben. Természete­sen a lehető legrövidebb utat is megtalálta, vagyis a helyes megfejtést is megírta: BOR-BÄR-VÁR-VÁZ­­VlZ. Vámos Pál Bélyből (Biel) három megoldást is talált. Rajtuk kívül még a felsőszeli (Horné Saliby) Kertész Éva nyert sorsolással könyvet. A sok válasz arra ösztökélt bennünket, hogy a játé­kot megismételjük. Ezúttal azonban nehezebb lesz a feladat, mert négybetűs szavak szerepelnek majd a feladatban. Tehát: találjátok meg az utat, hogyan lehet a FÖLD-ről eljutni a HOLD-ra! Megfejtéseiteket küldjétek el címünkre: Nö szerkesztősége, 897 36 Bra­tislava, Martanovicova 13

Next

/
Thumbnails
Contents