Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-08-10 / 32. szám

KÖZÖNSÉGE VÁLASZOLT. A KETTŐ IRÁNYADÓ LEHET A SZÍNHÁZNAK A TOVÁBBI TERVEK KIDOLGOZÁSÁNÁL, MERT AZ IGAZGATÓ áltál megfogalmazott cél nemcsak A JUBILEUMI ÉVRE ÉRVÉNYES.

BAR JELENLEG MÉG TART A NYÁRI SZÜNET, AZ ÉVAD UTOLSÓ KÉT BEMUTATÓJÁRÓL MOST ÍRUNK. TÁLÁN SEGÍT A SZÍNHÁZNAK MEGOLDANI NÉHÁNY KÉRDÉST, A KÖZÖNSÉGNEK PEDIG ÚTMUTATÓ LEHET, HISZEN AZ ÚJ ÉVADOT EZEKKEL AZ ELŐADÁSOKKAL KEZDI A MATESZ. ILLETVE THALIA SZÍNPADA. - n -szép anarchia az évek múltával egyre inkább szokvánnyá, modorossággá alakult; csakhogy: ez a kései kamasz nem birtokol rimbaud-i mélységű világlátást; csakhogy: a szófricskák öncélúak, úgy mozognak a felszínen, hogy nem szándékoznak a mélybe mutatni. Ez a színpadi játék nem a világgal, hanem a felszín fecsegő fodrozásával játszik megállíthatatlanul, egészen az unalomig. A szerelmi hódítás három táncoló kakasa ismeretlen marad, emberi tulajdonságaik, értékeik anonymek. Profiljaik a kabarétréfák hőseire emlékeztetnek, csak felületi jegyeikben különböznek egymástól.

A fejtegetett okok miatt nehezen érzékelhető a játék szerkezeti összefüggéseinek logikája, valamint a szereplők egymás közötti viszonya és annak funkciói. Éppen a felületesség miatt nrtarad minden véletlenszerű és kusza, hiányolva minden okozati összefüggést. Nem gazdagít és nem szégyenít a történeten a Főnök és a Főnökné szerepe; a riporter és a Mécses-együttes is csak amolyan gegg-pótló revütánckarra emlékeztet funkciójában.

A sok villogás, képváltozás és fricska árnyékában nagyon mélyen és nagyon fázva húzódott meg az ember. A rendező Konrád József is szakított eddig reá jellemző mértéktartásával, és a szerző vágányán futott. Az így alkotott élményt kapkodó poézisnek neveztem el hirtelen. A mindenároni poétikus szófordulatok, bukfencek meghatározták a színpadi szerkesztést is. Kép-képre torlódott, paródia, pantomim, ének és realista játék zavarták egymást. Pedig éppen a színpad világa az, ahol a leggyorsabban és legváratlanabbul csattan fel minden ötletre (nyilvánuljon meg az szóban, képben, gesztusban) a kontrollkérdés: Miért?! Ha igaz, (mert igaz), hogy a jó költő verse minden egyes szava mögött több szónyi, mondatnyi értelmezést, igazolást, hátteret érez, akkor ez a dráma esetében többszörösen igaz. A szavakon túl a képiség, a mozgás, a gesztusrendszerek és akusztikai hatások területén. Sajnos a Kakastánc esetében sok miértünk, mind a rendező, mind a szerző részéről, megválaszolatlan maradt.

Konrád József rendezői munkájának hibájául róhatjuk fel továbbá a színészvezetés aszinchronját a rendezés stílusával. Míg a rendezés szinte operettes könnyedségre törekedett, a szereplők feszélyezzen merevek voltak. Különösen a riportert alakító Németh Icára gondolok, akinél a merevség már néha szögletességig fajult. Németh Ica talán érezte szerepe szervezetlen kapcsolatát a játékkal és éppen a kapcsolatteremtés nagy igyekezet» merevítette őt olykor színpadon kívülivé. Ugyanez állapítható meg Fazekas Imréről (Főnök) is, bár 6 szerencsésebbnek bizonyult, mivel csak ritkán jelent meg pár szóra a színpad szélén. De nem tudott beilleszkedni ittott megszólaló statiszta szerepébe a rutinos és tehetséges Palotás Gabi (Főnökné) sem. Teljesen egymás ellen fogalmazódott meg a leány (Mák Ildikó) és a fiú (Pőthe István) szerepe. Míg Mák Ildikó a villogó kebeltől eltekintve teljesen realisztikusan ábrázolt figura volt, Pőthe agyonstilizálta szerepét. Hol a rajzolt állatmesék alamuszi-nyusziját, hol pedig a szerelmes férfiú rosszindulatú karikatúráját idézte. Boráros Imre (Kakas) a jellegzetes kisvárosi ficsúrok modelljét választotta kiindulópontnak. Holocsy István viszont egysíkúan hózöngős futballistája már klinikai esetet idézett. A Mécses amatőr színpad tagjai közül Udvardi Anna egy-egy jelenete emelkedett ki, valamint Ferenczy Anna néhány villanása. Megemlíteném még közülük Varsányi Marikát és Varjú Olgát, akikre később érdemes lesz odafigyelni.

Egy évad alatt két drámai próbálkozás került a színpadainkra. Míg a szerencsésebb Kmeczkóbemutató után a szándékot ünnepelhettük, Batta premierje e csekély örömre sem ad alkalmat. Reméljük a színház, mint ahogy műsorfüzeteiben is hirdeti, nem mond le arról, hogy további drámákkal is próbálkozzon a hazai termésből, hiszen az egyáltalán nem problémamentes nemzetiségi irodalmunknak szüksége van drámára, katarzisokra. Mégis nagyobb szigort várunk a dramaturgiától!

gAgyor péter

Kevés nemzetközi vásáron találkozunk női kiállítási igazgatóval. Általában ezt a beosztást férfiakra bízzák. Akad azonban kivétel is... Az idei őszi Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron a magyar kiállítás igazgatója Vujkov Katalin lesz. Már régóta dolgozik a magyar külkereskedelemben. Szakmai és nyelvi felkészültségét tekintve egyike a legjobbaknak. Külkereskedelmi Főiskolát végzett, a Marxizmus- Leninizmus Esti Egyetemen filozófia-esztétika szakon kapott diplomát, és több szakmai tanfolyamon szerzett oklevelet.- A Hungexpo Magyar Külkereskedelmi Vásár- és Propaganda Irodánál már nyolc éve dolgozom - mondja. - Bejártam csaknem az egész világot... Voltam Ausztriában, Líbiában, Peruban, Kuwaitban, Spanyolországban, Angliában, NSZK- ban, a Szovjetunióban, Jugoszláviában és Csehszlovákiában.- Mindenütt elismerték igazgatónak?

— Igen. Tévhit például, hogy a keleti országokban a nőket nem fogadják el partnerként. Gyakorlatom bizonyítja az ellenkezőjét. Természetesen mindehhez három dolog szükséges: határozottság, szakmai tapasztalat és nyelvi felkészültség. Az első a lényemből fakad, a második nyolc év alatt halmozódott fel, s a harmadik is - úgy gondolom - megvan. Beszélek angolul, oroszul, szerb-horvátul és németül. Kedvtelésből japánul tanulok. Ez a nyelv elég nehéz, mert egyikhez sem hasonlítható. Szeretnék legalább 2000-2500 jelet megismerni, hogy japán újságot tudjak olvasni.- Először igazgató most a brnói vásáron?- 1975-ben az Incheba magyar részlegén voltam igazgató. Egy évvel később a Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron küldöttségvezetőként dolgoztam. Idén másodízben vagyok igazgató Brnóban. A Hungexpo Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda szervezésében, mintegy 1500 négyzetméteres területen 17 magyar vállalat állít ki, több helyen. Nagyon gondos, körültekintő munkára van szükség, hogy az 50—60 építő és szerelő munkás tevékenységét összehangoljuk. Az igényes

„Bejártam a világot..

II

brnói vásár mindig fokozott feladatot jelent.- Milyen segítséget kap о csehszlovák partnerektől?- Partnereink maximális segítséget nyújtanak. Mindenben támogatnak. A Brnói vásár közismerten az egyik legjobban szervezett nemzetközi kiállítás. De magunk is nagyon igyekszünk ... Én például reggeltől estig dolgozom az építési munkáknál. Ha kell tárgyalok, ha kell kávét főzök, szendvicset készítek. Nem szeretem a feladatokat minősíteni, mindig azt csinálom, amire szükség van. Talán ennek köszönhető, hogy a többhetes épitőmunka során a külföldi és a hazai partnerekkel nagyon jó kapcsolat alakult ki.

Milyennek tartja Brnót?- A város szép, gazdag történelmi emlékekben. A vásár nagyon színvonalas. Mint már említettem, sok vásáron és kiállításon jártam, de ilyen szép fekvésű, korszerű elrendezésű, kifogástalan szervezésű külkereskedelmi bemutató, mint a brnói, alig akad.

STEIGERVALD JÓZSEF