Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-06-22 / 25. szám
„Mária“, „Esküvő“ és „ZYP“ jeligés olvasóinkat kérjük küldjék be címüket, hogy levélben válaszolhassunk. „Nem tudok nélküle élni!“ jeligére Lehet, hogy a fiú szeret téged is amúgy mellékesen, de a viselkedése szerint jobban ragaszkodik a barátokhoz meg az italhoz. Sürgősen szakíts vele, mert ha tovább folytatod ezt a barátságot, egyre gyakrabban kerülsz majd kínos és megalázó helyzetbe! „Várj reám, s én megjövök“ jeligére A budapesti fiú, akivel egy éve levelezel a te véleményedre kíváncsi, és nem az enyémre. Én viszont a leveledből nem tudtam meg, hogy mi a te véleményed, s így fogalmam sincs, hogy mire kellene válaszolnom. Egyébként szüléidét már megkérdezted, hogy mi az ő véleményük erről a levelezésről ?! „A. D. — Bánat“ jeligére és Darinának Kedves kislányok! Örülök, hogy •ilyen bizalommal vagytok irántam, de sem jósnő, sem gondolatolvasó nem vagyok. Sajnos, fogalmam sincs róla, hogy a fiú, akivel nemrég megismerkedtetek és nagyon megtetszett nektek és többször hosszasan egymás szemébe néztetek — mit gondol? Ezt bizony saját magatoknak kell azokból a pillantásokból, összenézésekből kisillabizálnotok „Egy bánatos leány“ jeligére A közeljövőben lapunkban terjedelmesebb cikkben foglalkozunk majd az ideális testsúllyal, kövérséggel, fogyókúrázással kapcsolatos kérdésekkel, s néhány diétamintát, recepteket is közlünk. Addig is: a koplalásnak semmi értelme, sőt nagyobb a kára, mint a haszna, mert egyrészt lelkileg nagyon kimerítő, másrészt kifejezetten felkorbácsolja az étvágyat, éhségérzetet. Egyelőre kenyér helyett Knäckebrotot vagy szeletekre vágott száraz zsemlét (legalább háromnaposat) fogyassz; napjában inkább többször valamit bekapni, mint egyszer vagy kétszer egyszerre sokat enni, és le kell mondani az édességről, beleszámítva az üdítő italokat, üveges limonádékat, kofolát, pepszit, helyettük egy pohár víz néhány csepp, vagy akár egy fél citrom levével, cukor nélkül. És főleg sok és feltétlenül rendszeres mozgás, torna. Ami a pattanásokat illeti napjában egyszer töröld át tiszta szesszel, különben is hamar el fognak múlni, mihelyt a serdülőkor kezdetén megindult hormontermelés megállapodik. „Tanácsra várok“ jeligére Kedves kislány! Aggodalomra semmi okod, a balkezesség csak kivételes esetekben, bizonyos fajta manuális szakmában lehet hátrány. Tehát nyugodtan választhatod a tanítónői hivatást. Szeretettel üdvözöl VARGA DOMONKOS Erdők-mezők vigasza Nekünk jó, a mi családunknak. Szűkén lakunk, de szép helyen, kint a „faluszélen”. Budán, a Széchenyi-hegyi tévétorony mellett, ahonnan már csők egy ugrás о rét, az erdő. Ezt az ugrást gyakran megtette minden gyerekem. Kicsi koruktól arra kapattom őket, hogy ne csak nézzék a fákat, bokrokat, virágokat, madarakat, csillagokat, hanem lehetőleg ismerjék. Nőjenek bele a természetbe, legyenek társai minden élőnek, minden létezőnek, még az elúszó felhőkre is búcsúzó barátként nézzenek, még a. holt kövekben, sziklákban is szépséget keressenek. Ahol én nőttem hajdanán, ott nem zúgtak-zöldelltek erdei fák, csak az öregtemetőben meg az Epreskertben néhány szál akác. Vadvirágok is alig nyíltak, még leginkább a vetések közt virító pipacs és búzavirág. Szikes pusztaság környékezte az alföldi kisvárost, a régi kiskun fészket. Fehérlett a föld a gyér fűcsomók között, de meg is repedezett: száraz időben ujjnyi rések nyíltak rajta. Mégis szerettem itt csatangolni néhanapján, vágytam én is egy téresebb, szabadabb világra, ahol nem fognak körül házak, falak, és csorbítatlan kerekségében borul fölém az ég. Ez a gyerekkori élmény annyira bennem maradt, hogy erdős-hegyes vidéken jórtomban-keltemben ma is a csúcsok csábítanak leginkább, ahonnan akadály^©/^ZÄ\[d)0 talonul nézhetek körös-körül. De szeretem azért a lejtőket, kaptátokat, még az eldugott völgyzugokat is, s minél bozótosabbak, annál jobban. Ennek is megvan a maga gyönyörűsége: törtetni, bujkálni a fiatal fák, a sűrű bokrok között, majd egy-egy tisztáson lepihenve, némán fülelni bele az erdő neszeibe. Vagy hanyatt vágni magam, ahogy Arany János tette valaha, kisdiák korában, a debreceni Nagyerdőn, mikor ... elbocsátó lelkét ringatódmi szellő fuvalmán, bólintó galyon, lelhök futásával versent hajózni, hanyatt terülve egy partoldalon, engedte önmagából kilopódzni: hang, szín, sugár lett, tér és mozgatom, Ő a természet, a nagy és örök — mi ott henyél, csak hitvány földi rög. Ez az azonosulás, ez a beolvadás az emberen túli harmóniába: ez a legfőbb ajándék, amiben a szabad ég alatt jórva-kelve, ücsörögve-heverészve olykor részesülhetünk. Hozzáteszem: gyerekeink könnyebben, mint mi magunk. Nekik az erdő-mező: természetes, tágas játszótér, kalandokkal, rejtelmekkel kecsegtető környezet, de az ábrándok birodalma is, ahol a köznapi valóság nem köti meg úgy a lelkűket Vagy nem minden gyerek van így vele? Elég baj az, hogy a nagyvárosokban növekvők egy része csak ritkán jut ki a szabadba, a zöldbe, s akkor is csupán iskolai kirándulások, családi kivonulások keretében, nem pedig kedvére csellengve-csatangolva. De előbb-utóbb mintha majdnem minden gyerek megkeresné az alkalmat a természettel való személyes barátkozásra. Ahogy én is megkerestem a bármilyen sivár Kunszentmiklóson. Vagy ahogy Szabó Lőrinc, Arany János után mintegy két emberöltővel, szintén a Nagyerdőn: .. . Ősszel a játékórára előbb még maga 'fi EGÉSZSÉGÜNK VÉDELMÉBEN Olvasóink kívánságát teljesítjük: az alábbiakban a változás (klimax) korának beköszöntét jelző tünetekről szólunk. Az idősebb kort nagyon különbözően értelmezi az éppen uralkodó divat vagy társadalmi forma, esetenként az orvostudományos szemlélet. Érdemes megemlíteni, hogy a századfordulón az 50 éves nő már öregasszony volt, a 30-at betöltött már hervatag, idősödő családanya vagy vénlány. És ma? Senkinek se jutna eszébe, hogy az ötven év körüli nőről azt mondja, hogy idős vagy koros, általában úgy mondják, hogy már nem egészen fiatal... S annak ellenére, hogy már a változó korban van, netán utána. A biológiai és a társadalmi fejlődés érdekes kölcsönhatását láthatjuk abban, hogy modern korunk szédítő irama ellenére (vagy talán éppen ezért) a homo sapiens megfiatalodott. S ezt a tényt a nőgyógyászati gyakorlat is bizonyítja. Ma már az se megy ritkaságszámba, ha a hatvanéves nagymama még mindig állásban van. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az idősebb nő ambícióinak kielégítéséhez a szocialista társadalomban adottak a legfontosabb feltételek: munkalehetőség és egészségügyi gondoskodás. A változó kor, mint ahogyan egyéb biológiai fordulatok a nő életében, kezdete, időtartama, intenzitása minden nőnél más és más. Átlaga 48—49. életév tájékán jelentkezik valamikor néhány évvel korábban jelentkezett, tehát ez az eltolódás is az élet meghosszabbításának az eredménye. Ma már mindinkább mindenki természetes folyamatnak tekinti a klimaxot, jóllehet még néhány évtizeddel ezelőtt a nők rettegve gondoltak rá, mert — úgymond — ezzel „vége mindennek”, a nőiesség minden nimbuszának elvesztését jelentette. Meg kell mondanunk, hogy a pszichés zavaroknak jórészt ez az előítélet volt az alapja, okozója. Ma már mind kevesebbszer találkozunk ezzel az előítélettel, mert a nők többsége megértette, hogy éppen olyan természetes életszakasz, mint amilyen mondjuk a pubertás, ennélfogva értelmetlenség kórosnak vagy éppenséggel betegségnek tekinteni. Természetesen, addig, amíg folyamatban van a szervezet áthangolódása, előfordulhatnak bizonyos kellemetlen, esetenként kóros tünetek, hiszen éppen olyan dinamikus hormonális változásokra kerül sor, mint a serdülőkorban, csak ellenkező előjellel. A nemi szervek elsődleges funkciója fokozatosan megszűnik (a termékenység), másodlagos funkciójuk — a nemi aktivitás s ennek emberi vonatkozásai — továbbra is fennmarad. Mielőtt még a nemi élet esetleges változásáról beszélnénk, szeretnénk kitérni néhány szervi tünetre. A lelki, pszichés zavarok, mint már említettük, erősen a háttérbe szorulnak, amiben többek között az is nagy szerepet játszik, hogy ami az anyagiakat illeti, az idősödő ember nálunk tudja hogy biztonságban van, nem lesz majd öregségére gondja a betevő falattal. A testi, szervi vonatkozásokat illetően, mint minden más, változó és labilis életkorban, a klimaxban is rendellenes reakciót elsősorban a szív és érrendszer részéről várhatunk: szívpanaszok, szívidegesség, ami különbözőképpen nyilvánulhat meg, vérnyomásemelkedés vagy -süllyedés. A kb. 20 százalékban jelentkező szokványos hőhullámok, az ezt követő izzadási hullám avagy szédülés átmeneti jellegű és gyógyszeres kezeléssel kedvezően befolyásolható. Kevésbé jellegzeo u_
