Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-05-25 / 21. szám

Az asztalomon néhány hét óta egy darab kő. Gömörből hoztam szűlőföldidézőnek, emlék­­süllyesztő napok kapaszkodójának. A kala­pácsütések nyomán keletkezett síkok mentén szabályos redőjű kagylók, csigák. Körbefutó csavaraik fölött évezredeken át tombolt a ter­mészet. A földkéreg mozgásai által keletkező erők sem semmisítették meg őket — nyomás­ra, szorításra sziklává keményedtek. Túlélték a világvégéről papoló emberi jóslatokat. ~1 zgalommal telve utaztam el Dunaszerdahelyre (Dun. _| Streda) a III. Dunamenti Tavaszra. Az asztalomon hagyott kő látása és a jelképet hordozó név ízlelgetése nyomán be­lém fészkelt gondolat nem hagyott nyugodni. Növekedett, egyre tágult a várakozás nyomán bennem a tér, amely — örömmel írom le — a négy nap alatt kitöltődött. A seregszemle a csehszlovákiai magyar gyerekek anyanyelvi szintjének, tudatának metszetét tartotta elénk. Az első esztendőhöz képest jelen­tősnek mondható a fejlődés. A do­log fonákja, hogy ez csaknem min­den esetben egyedül a csoportokkal foglalkozó pedagógusok érdeme. Legtöbben közülük egyedül, segítség nélkül vezetik a csoportokat. Rende­ző, díszlettervező, súgó, és ki tudná megmondani még micsodák egy személyben. Küzdelmük az idővel, a gyerekek egyéb iskolai elfoglalt­ságainak egyeztetésével, a kollégák sajnálatával, rosszabb esetben irigy­ségével, a szülők értetlenségével nemegyszer emberfeletti. Ezt húzza alá a fesztivál kivétele, a Kürti (Strekov) Alapiskola színjátszó cso­portja. Juhász Mária az erkölcsi és anyagi támogatást az iskola vezeté­sétől, a szülőktől is megkapta. A pedagógusi, rendezői tehetségén kívül a csoport sikerének ilyen hát­tere is van. Az általuk bemutatott darab, Molnár Ferenc A Pál-utcgi fiúk című regényének színpadi át­dolgozása méltán volt a III. Duna­­menti Tavasz legnagyobb érdeklő­dést kiváltó produkciója. A legjobb fiúszereplő díját is a csoport tagja, a Nemecseket alakító Gulyás Vilmos kapta. Az irodalmi színpadok seregszem­léjének nagydíját a Légi (Lehnice) Alapiskola irodalmi színpada nyerte el a Tóth Elemér gyermekverseiből készült összeállítás bemutatásáért. A bábosok közül a Pozsonyeper­­jesi (Jahodná) Alapiskola és a Dunaszerdahelyi Gorkij utcai Alap-К iskola „Pipitér" bábegyüttese kapott liu^yuiju l. 7 ülőn kell szólnom a Leg­szebb Színpadi Beszéd \ Díját elnyerő együttesek­ről. A színjátszó csoportok közül a Deáki (Diakovce) Alap­iskola együttesének tagjai levetkőz­ve a mátyusföldi tájszólás minden sajátosságát színpadon a legszeb­ben csengő magyarsággal beszél­nek. Az irodalmi színpadok versen­gésének legkörülhatároltabb céllal szerkesztett műsora az lllésházi (Novy 2ivot) Alapiskola harmadik osztályosainak volt. A műsor össze­állítója és rendezője Bors Éva a leg­biztosabb, a leghatékonyabb eszköz­zel tanítja az anyanyelv titkaira a gyerekeket. Az apró harmadik osztá­lyosok által elmondott nyelvtörők a magyar népszokások és népmesék próbatételeihez hasonlóan az egy közösségbe kerülés feltételeként hangzottak el. Ez a közösség az anyanyelvet még a nyelvtörő mon­­dókák szintjén is tökéletesen beszé­lők közössége. — Beléphetsz! — hangzott az apró, fekete hajú kis­lány szájából. Ez a felszólítás akár a Dunamenti Tavasz nagykorúsítása is lehet. Megtalálta helyét a cseh­szlovákiai magyar nemzetiségi kultú­rában. Állításommal nem leszek egyedül: Helye és küldetése a nem­zetiség jövőjét biztosítja, közösséget, kultúrát, hazát szerető szocialista embereket nevel. Ez a szolgálat pe­dig a legigazibb pedagógusi és szü­lői feladat, még akkor is, ha szik­lává keményedünk végzése közben.-------------- elvetődik a kérdés, hogy a III. Dunamenti Tavasz által elénk tárt anyanyelvi tudat általános-e a csehszlová­kiai magyar gyerekeknél? Olyan széles, erős alapokon áll-e, mint ahogy az a legmagasabb szakmai szinten dolgozó gyermekegyüttesek­nél volt tapasztalható? A fesztivál biztató képet mutat. Csakhogy ez nem ok az önelégült­ségre, a közömbösségre. Főleg nem, ha nap mint nap tudatosítjuk — pe­dagógusok és szülők, népművelők és olvasók, hogy gyermekeinknek tar­tozunk felelősséggel tetteinkért, vagy el nem végzett dolgainkért. Esztéti­kai kultúránk fejlesztésével, anya­nyelvűnk ápolásával, megőrzésével önmagunk megtartását, szocialista emberségünket szolgáljuk. DUSZA ISTVÁN а П1. D« Közösséget, kultúrát, hazát szerető szocialista embe­reket nevel. A Kürti (Strekov) Alap­iskola tanulói A Pál-utcai fiúk előadásán. DIVATCIKKEK SZÉPSÉGHIBÁVAL Biztos vagyok benne, hogy már ős­anyánk a paradicsomban is válogatott a fügefalevelek között... Könnyű volt neki, hiszen annyi fügefalevél között megtalálta, amit keresett. A mai mo­dern nő azonban térdig járja a lábát, míg színben és anyagminőségben is megfelelő számú fürdőruhát kap. A bratislavai divatáruházakban már március végén nagy volt a választék import fürdőruhából. De vajon mikor kerülnek piacra a hazai gyártmányú fürdőruhák? — tűnődtem, mikor a — Alkalmazottaink nyolcvanhat százaléka nő. Felsőruhá­zati cikkeket, pulóvereket, ruhákat, sapkákat, kesztyűket, sálakat is gyártunk. Az eltelt harminc év alatt 140 millió divatos felsőruhát, és 70 millió kesztyűt és más kiegészítőt gyártottunk — mondja Jícha mérnök, termelési igazgató. Pospísilová Magda mesternővel a fürdőruha-készítők mun­káját ellenőrzik. Prior nagyáruházban válogattam. És eszembe jutottak, azok a kérdések is, amivel az olvasók fordultak hozzánk. Miért nem nagyobb a választék a fürdőruha-méretekben és a méretek variálhatóságára miért nincs lehető­ség. Ez indított arra, hogy elmenjek a gyárba, ahonnan az áru az üzletekbe kerül. MODETA - JIHLAVA- Fürdőruha-nagyhatalom vagyunk — fogadott Oldrich Jícha mérnök, a munkaérdemrenddel kitüntetett vál­lalat termelési igazgatója. — Évente egymillió kétszázezer strandruhát gyártunk, ebből háromszázötven-négy­­százezret exportálunk, többek között a Szovjetunióba, Magyarországra és az NDK-ba.

Next

/
Thumbnails
Contents