Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-04-20 / 16. szám
>и со Ó о UNőszövetségünk egyik fontos feladataként tartja számon a nők Jogi tudatának fejlesztését. Előadásokat rendez, jogi tanácsadást szervez, ismeretterjesztő anyagok kiadásáról gondoskodik. a járási szerveket helyi szervezeteket irányítja és serkenti, hogy fokozott figyelemmel segítsenek az asszonyoknak-lányoknak megismerkedni, eligazodni, elméletben és gyakorlatban élni jogaikkal. Miért van erre szükség — kérdezhetik, akik nem gondolnak bele mélyebben, honnan, milyen történelmi mélységekből kellett a jogegyenlőség emberi talajára kapaszkodniuk a nőknek. Évszázadokon keresztül törvényes megkülönböztetés tartotta távol, szorította háttérbe a nőket az embereket megillető jogoktól a munka a bérezés, a gyermeknevelés, a család jogrendszerének minden vetületében. Ezt a történelmi hátrányt hagyományos elnyomást szüntette meg a harminc évvel ezelőtt született Alkotmánytörvény, amikor a nők jogát a munkához, a tanuláshoz az anyaság védelmét egyenlőségüket a férfiakkal törvényerőre emelte. Országos elismerés övezi a nők munkáját közéleti tevékenységét tekintélyük van a legképzettebb szakemberek soraiban a termelés, a tudományos kutatómunka. az alkotómunka minden szakaszán. A nők harminc év óta dolgozó, felnövekedett termelő munkába bekapcsolódott generációival nőtt vált gyakorlattá az egyenjogúság. A családról, a dolgozó édesanyák élet- és munkakörülményeiről intézményesen gondoskodik a társadalom, a szociális juttatások, segítség megszámlálhatatlan formájával szélesítve az utat amelyen alkotó képességeik társadalmi hasznosságú kibontakoztatásán előbbre juthatnak. Felmérések jelzik viszont hogy a nők közül még mindig számottevően nem ismerik jogaikat nem tanultak meg élni ezekkel életük mindet területén. Nem is lehet évszázados szokásrendszereket minden visszahúzó hagyományt, ősi félelmet kiirtani az emberek tudatából, életmódjából, szemléletéből harminc év alatt. Ahol ez a legmélyebb gyökerekkel fonta át a nők szemléletét, magatartását, az a család. Most, amikor már a fejlett szocialista társadalmat építjük és ezzel összefüggően a szocialista család formálásán fáradozunk, különösképpen fontos a nők. édesanyák jogi tudatának megszilárdítása. Jó alkalom erre Alkotmányunk közelgő 30. születésnapja is, amikor jogrendszerünk létrejöttének, fejlődésének történetét méltatva ismét meggyőzően szemléltethetjük, hogy a szocialista társadalom menynyit tesz a nőkért a nőkérdés marxi-lenini megoldásával a családért, az emberért. A munkásosztály februári győzelme tette lehetővé a népi demokratikus-Csehszlovákia új alkotmányának jóváhagyását Csehszlovákia Kommunista Pártja javaslatának értelmében. Az Alkotmányozó 'Nemzetgyűlés 1948. május 9-én, hazánk felszabadításának 3. évfordulóján hagyta jóvá a Csehszlovák Köztársaság Alkotmányát. A Május 9-i Alkotmány rögzítette a munkásosztály és a dolgozó nép összes vívmányait amelyeket a Kassai (Koáice) Kormányprogram és az Országépítő Program alapján megvalósított nemzeti-demokratikus forradalom során kivívott továbbá társadalmunknak mindazokat a forradalmi átalakulásait amelyek a szocializmus építését szolgálták. Tehát az alkotmány tartalmazta a munkásosztály összes vívmányát amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével politikai, gazdasági, szociális és kulturális téren elért. A Május 9-i Alkotmány kimondja: „20. cikkely A férfiak és a nők helyzete a családban, a munkában és a közéleti tevékenységben egyenlő. 26. cikkely (1) Az anyaság, a házasság és a család az állam védelme alatt áll. (2) Az állam és a társadalom gondoskodik arról, hogy a család és az ifjúság fejlődésének egészséges alapja legyen. A többgyermekes családoknak az állam külön kedvezményeket és támogatást nyújt. (3) A társadalom minden lehetőséget megad a gyermekek és az ifjúság testi és szellemi képességeinek sokoldalú fejlesztéséhez. Ezt a család, az állam és a társadalmi szervezetek gondoskodása, valamint a fiatalok munkafeltételeinek külön szabályozása biztosítja. 27. cikkely A nők érvényesülését a családban, a munkában és a közéleti tevékenységben a munkafeltételek külön szabályozása, a terhesség és az anyaság esetében nyújtott külön egészségügyi gondoskodás, továbbá azoknak az intézményeknek és szolgáltatásoknak a fejlesztése biztosítja, amelyek lehetővé teszik a nők képességeinek érvényesítését a társadalom életében." A Május 9-i Alkotmány elfogadásától a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Alkotmányának jóváhagyásáig 12 év telt el. Ebben az időszakban a csehszlovák társadalom nagy. szocialista jellegű átalakuláson ment át gazdasági, politikai és kulturális téren egyaránt. így a Május 9-i Alkotmány elérte a kitűzött célt lehetővé és szükségessé vált egy új. szocialista alkotmány kidolgozása. Az össznépi vitára bocsátott javaslatot az újonnan megválasztott Nemzetgyűlés 1960. július 11-én elfogadta. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Alkotmánya rögzíti a társadalmi fejlődésben elért színvonalat valamint kitűzi a társadalom programcéljait — a kommunizmusba való átmenetet. Ezt a bevezető Nyilatkozat is kiemeli megállapítva, hogy „Hazánkban a szocializmus győzött áttértünk a fejlett szocialista társadalom építésére és erőt gyűjtünk a kommunizmusba való átmenethez." Az új alkotmány hatékonyan elmélyíti a szocialista demokráciát a társadalomban és az államban egyaránt. A szocialista demokrácia elmélyítését mozdítják elő az alkotmánynak azok a rendelkezései is. amelyek a köztársaság területén élő nemzetiségek helyzetét szabályozzák. 1969. január elsején lépett hatályba a 143/1968. sz. alkotmánytörvény, amely intézményesen rögzítette azt az elvet hogy a csehek és szlovákok mint egyenjogú nemzet élnek együtt a közös hazában. A csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény az érvényes 1960-as alkotmányból átvette mindazokat az Alkotmányunk születésnapja előtt intézményeket amelyek szocialista tartalmuknál fogva a csehszlovák szocialista államszövetségben is érvényben maradnak. A csehszlovák szocialista államszövetség két nemzeti köztársaság köteléke. A csehek és szlovákok e nemzeti köztársaságok útján érvényesítik önrendelkezési jogukat. E nemzeti köztársaságok területén nemzetiségek is élnek. Csehszlovákia Kommunista Pártjának internacionalista szellemű politikája a nemzetiségek számára is biztosítja a sokoldalú fejlődés lehetőségét és az államhatalom gyakorlásában való teljes részvételt. Ezt-teizonyítja a 144/1968. sz alkotmánytörvény elfogadása ist amely a nemzetiségek helyzetét szabályozza s amelyet a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvénnyel egyidejűleg hagytak jóvá. „2. cikkely A nemzetiségek létszámuknak megfelelően nyernek képviseletet a képviseleti testületekben és más választott szervekben. 3. cikkely (1) A magyar, a német a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiségű állampolgároknak a nemzeti fejlődésük érdekeinek megfelelő terjedelemben és a törvények által megszabott feltételek között biztosítják: a) a saját nyelvükön való művelődés jogát b) a sokoldalú kulturális fejlődés jogát, c) a hivatalos érintkezésben a saját nyelv használatát az illető nemzetiség lakta területeken, d) a nemzetiségi kulturális-társadalmi szervezetekben való társulás jogát e) a saját nyelvű sajtóra és tájékoztatásra való jogot. (2) Az 1. bekezdésben felsorolt jogok terjedelmét és feltételét törvények szabályozzák. 4. cikkely (1) Minden állampolgár szabadon, saját meggyőződése szerint dönt nemzetiségéről. (2) A bármely nemzetiséghez való tartozás egyetlen állampolgárnak sem lehet kárára a politikai, a gazdasági és a társadalmi életben való érvényesülést illetően. (3) Az elnemzetlenítésre irányuló nyomás minden formája tilos. A CSKP szüntelenül szilárdítja a nemzeteink és nemzetiségeink közti szocialista kapcsolatokat, az egységes csehszlovák öntudatot a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság szellemében. A kölcsönös tiszteletet együttműködést egyenjogúságot és testvériséget. Pártunk politikájának és elveinek szellemében a képviselőtestületekben nők és férfiak tevékenykednek, akiket a nép bizalma választott ki. hogy érvényt szerezzenek törvényeinknek, szavatolják további eredményeinket. Jogaink megismerése közelebb visz bennünket kötelességeink teljesebb felismeréséhez is, ezért mérhetetlenül fontos, hogy társadalmunk bizalmát segítségét e jogok érvényesítésével háláljuk meg. Egyre jobban kiteljesitve így életünk, magatartásunk szocialista jellegét. H. MÉSZÁROS ERZSÉBET 3
