Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-02-14 / 7. szám
SIMKÓ TIBOR PING-PONG Hol volt, hol nem, élt egy császár, úgy hívták, hogy Ping-pong. Kopasz fején egy légy császkált, lesve: lépte mint kong. S mivel a nagy császár feje egyre jobban kongott, a császka légy csámpás veje megverte a gongot. Jön az udvar száz cselédje hallgatni, hogy hol kong; utánuk az utca népe — itt van egész Hongkong. Ember füle, kutya füle, minden fül csak hallgat, míg végül egy fülemüle elunja a dolgot: belemászik nagyhirtelen a császár fülébe, s nini, máris danolászik ott benn a sötétbe. Táncra perdül pék, pók, pincér a*bűbájos dalra, bajszát pödri a hőscincér, s a légy — fut a falra. így lett a nagy Ping-pong császár neve Pingli-pongli, s a hongkongi hetivásár csupa tinglitangli. KEDVES GYEREKEK! Mai irodalmi fejtörőnkben Daniel Defoe világhírű kalandos regénye főhősének nevét kell eltalálnotok. Mint eddig mindig, a fejtörőben segítségetekre lesz a mellékelt rajz. Írjátok meg a főhős neve mellett a kalandos történet teljes címét is, valamint azt, hogy a lakatlan szigetre vetődött főhősnek melyek azok a vonásai, tulajdonságai, amiért kedvelitek őt, melyek szerintetek legszebb emberi vonásai. Címünk: Nő szerkesztősége: 80100 Bratislava, Martanoviéova 20. Л lapunk harmadik számában közölt fejtörő helyes megfejtése: Kalamona, a híres varázsló a fa mellé rejtette a varázsgömb ajtajának kulcsát. Helyesen tehát azok fejtették meg a fejtörőt, akik a behelyettesített betűkkel együtt ezt is ráírták lapukra. Az ilyen megfejtők közül sorsoltuk ki a nyerteseket, akik könyvjutalomban részesülnek. A szerencse a következő versenyzőinknek kedvezett: Póda Dezső, Pódafa (Povoda), Antal Mónika, Csata (Cata), Popovics Attila, Pólyán (Pofany). MARTTI HAAVIO A róka és a méh Ravasz Róka egyszer így szólt Méh Mariskához: — Jössz-e velem futásban versenyezni? Tehetünk fogadást is! — Jó — szólt a méh, és máris пеюfogtak. Futott a róka feszített nyakkal és farokkal, a méhecske viszont ráült a róka farkára és így utazott. leült a fa alá pihenni. Miután kifújta magát, ismét megiramodott. A méhecske is visszaült a régi helyére. Végül, amikor már közel értek a célhoz, a méh leröppent a róka farkáról, és elsőnek ért célba. méh. — Megkóstolom az útszéli szamócát — gondolta a róka, úgyse látom még a méhet. Evett belőle, aztán újra futásnak eredt. A méh is visszaült a róka farkára. — Iszom egy kis vizet a patakból — mondta a róka —, még mindig nem látom a méhet. — Ivott, aztán tovább futott. A méhecske megint rátelepedett a róka farkára. Hosszas futás után elfáradt a róka. Mivel még mindig nem látta a méhet, IímcJcű Fizesd meg a fogadást! — szólt a — Nem fizetem, — mondta a róka örülj, hogy nem kaplak be! Erre nagyon dühös lett Méh Mariska. Elszállt a többi méhecskéért, akik jöttek is és össze-vissza csipkedték a rókát. Ravasz Róka futott erdőn, mezőn át, s közben jajveszékelt: — Jaj nekem, szegény rókának! Túljártak az eszemet). Ford.: Szabó Zoltán Népi mondókók és gyerekversek ALTATÓ Csicsíja, babuska, Nincs itthon az anyuska. Elment a városba, Hoz neked cucukát, Ingecskédre gombocskát. TAPSOLTATÖ Tapulinki, tapsi, mit fog anyu hozni? Piros cipőt, Piros csizmát. Abban fogok járni. TENYERESDI Kerekecske, gombocska, Hova fut a nyuszika? Ide futott, itt megállt, Egy karikát itt csinált, Erre futott, erre be, A kis baba kezébe! UJJASDI A hüvelykujjtól a kisujjig haladva mondjuk: Ez elment vadászni, Ez meglőtte, Ez hazavitte, Ez megsütötte, Ez az icike-picike meg megette! A népi mondókákat és a gyermekverseket Gágyor József Szól a rigó kiskorában című rövidesen megjelenő gyűjteményéből válogattuk. 13
