Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-01-03 / 1. szám
„Beszéljünk a szerelemről“ jeligét író olvasónktól kérjük pontos címét, hogy problémájával levélben foglalkozhassunk. Szombath Mária, Szőgyén (Svodin). Jogászunk megérdeklődte a nyugdíjintézetben az ön ügyének rendezési lehetőségét. Megígérték, hogy a többi intézésre váró üggyel együtt erre is sort kerítenek. Kérjük, addig várjon türelemmel. Hodósi Ottóné, Alistál (Hroboftovo). Kérjük türelmét, problémájával levélben foglalkozunk. Lapunk régi olvasója megkérte szerkesztőségünket, hogy továbbítsuk kérését: szeretné megszerezni Molnár Gábor tizenhat darab könyvét, melyet Brazília vadonjairól és az ott élő szantaréi törzsek életéről írt. Címe: Bognár Sándor, 93011 Topolníky, okr. Dunajská Streda. „MAGÁNYOSOK“ Csehországi olvasónk szomorú levelet írt szerkesztőségünkbe. Elpanaszolta magányosságát és segítségünket kérte. Mit is tehetnénk? Olvasónknak és a többi magányos embernek olyan kapaszkodóra van szüksége, amely összeköti a körülötte levő világgal és az emberekkel. Otthonukban villany árasztja a fényt és a meleget adó tüzelőjük is biztosítva van; mégis fáznak és sötét az őket körülvevő világ. Mert szomorúak. Biztató, kedves szóra várnak, emberi megértésre, gondoskodásra. A magányosok közöttünk élnek, talán a mi utcánkban laknak, vagy éppen munkatársaink között vannak. Mit teszünk értük? Jó lenne, ha a lakóközösségek, utcabeli szomszédok, munkakollektívák, CSEMADOK vagy Vöröskereszt csoportok vállalnák egy-egy magányos emberrel való törődést. Mindenki siet, nincsen időnk semmire, állandóan hajszoljuk magunkat és egymást. És közben nem vesszük észre, hogy a körülöttünk élő magányos embereknek — nemcsak az öregeknek — az életkedvet, az emberek iránti bizalmat tudnánk visszaadni a mosolyunkkal, a rájuk szánt néhány perces beszélgetéssel, esetleg egy vasárnapi meghívással. EGÉSZSÉGŰNK VÉDELMÉBEN Ámultatok már néha, mily csodás Világ a test, az ős sejt-tömkeleg? A bennem zsúfolódó különös Csodákra én riadtan figyelek. (Tóth Árpád: A test csodája) Cikksorozatunk szocialista egészségügyünk alaptételének kíván megfelelni: érvényre juttatni a megelőzés minden formáját. A nők felvilágosítása egészségügyi kérdésekben annyival fontosabb, amenynyivel a biológiai, élettani küldetés erőteljesebben határozza meg életüket. Elég csak egyet említeni, az anya és gyermek kapcsolatát, annak személyi, családi, társadalmi jelentőségét. E testi és lelki kölcsönhatás magában is olyan sok egészségügyi kérdést vet fel, amelyre választ adni kötelesség. Bár a szakirodalom nem szűkölködik ismeretek nyújtásában, megfelelő válaszokban, egy-egy kérdés újrafogalmazását, az élet dinamikus változása diktálja, szükségessé teszi. Ahhoz, hogy egy nő kiegyensúlyozott legyen, maradéktalanul betölthesse anyai, feleségi küldetését, tevékenyen végezhesse munkáját, elsősorban saját egészségére kell vigyáznia. A női szervezet biológiai felépítése olyan, hogy bizonyos tünetek sokféle testi-lelki bajt jelezhetnek. A folyás, a vérzés, az alhasi, keresztcsont tájéki fájások stb., amelyeknek sokszor még nem tulajdonítanak a nők olyan jelentőséget, amilyet kellene. Pedig a nőgyógyász rendelője ma már mindenki számára elérhető, sőt az ún. szabad belépés elve is érvényes: a körzeti orvos beutalója nélkül kereshetik fel a lányok, asszonyok. Sajnos azonban sok faluban, kisvárosban még mindig az előítélet tartja vissza a nőket attól, hogy a nőgyógyász rendelőjét fölkeressék: mit szólnak az ismerősök, ha oda látják bemenni, ott látják várakozni. A hanyagság, a gondtalanság (majd csak elmúlnak maguktól is a tünetek) szintén komoly megbetegedések okozója lehet. E tünetek közül a leggyakrabban előfordulókról mondja el sorozatunkban véleményét a nőgyógyász, hogy segítsen felismerni, megelőzni a bajt, a betegséget, hogy olvasóink tájékozódását megkönynyítsük és ily módon is védjük a nők minden korosztályának egészségét. Ш valaki elbizonytalanodik, magányosnak érzi magát, verseskötetet vesz elő, a szép szó éltető erejébe kapaszkodik, a költészethez menekül. Azonban a vers igazi hatása nem mindig akkor érvényesül igazán, amikor a versekre szomjazó ember egyedül van a költővel. A költészet, az alkotó szuggesztivitása egy másikon: a közvetítőn, az előadóművészen keresztül hat valójában, s bár ez a hatás egyszerre ér sokakat, mégis mindenki másként, egyénileg reagál rá. SZÓLJ KÖLTEMÉNY! Kezdet és folytatás Olvasáskor a vers többnyire (különösen ha egyszeri olvasásról van szó) egy oldaláról mutatkozik meg, más-más előadó tolmácsolásában azoban új színek, gondolatok bukkannak fel. Amit addig nem sejtettünk, megvilágosodik előttünk, hangsúlyt kap. A versmondás, szavalás, előadás egyúttal versmagyarázat is. Ezek a gondolatok vibráltak bennem, amikor Stará Lubovnában a Szólj költemény! (Vansovej Lomnicka) XII. évfolyamának magyar résztvevőit hallgattam, akik fellépésükkel gazdagították a műsort. Szép sikerük arra kell, hogy sarkallja a többi, jó előadókészségű magyar nemzetiségű nőt, hogy bekapcsolódjon a következő évek versenyeibe. A kilenc jelentkezőből megjelent hat asszony olyan mély átéléssel, olyan versértéssel, érzelmi gazdagsággal adta elő az egyes költeményeket, hogy ukrán társaikat, az ukrán zsűri tagjait is tapsra ragadtatták. Ezeket a nőket az sem riasztotta el, az sem befolyásolta rossz irányban, hogy hiányzott a közönség. Olyannyira a verssel, a költészettel élnek, hogy úgy érzik, néhány ember előtt is bizonyítaniuk kell tudásukat, előadókultúrájuk jó, esetenként magas színvonalát. Vigaszul az szolgálhat számukra, hogy a szlovák versenyzőknek is jobbára az iskolából toborzott diákok tapsoltak, szurkoltak. A jövőre nézve biztató, hogy a jéghideg teremben nemcsak arra ügyeltek, szépen szóljon a költemény, hanem az alkalomhoz illően, külsőségekben is megadták a módját. Míg a zsűri tagjai télikabátban hallgatták végig a szavalatokat, a versenyzők elegánsan felöltözve léptek a „közönség“ elé. Sajnálatos tény, hogy a magyar versenyzőket bíráló bizottság tagjait szinte az utolsó pillanatban hívták össze, s így alakulhatott a meglehetősen vegyes zsűri, melyből hiányoltuk az értő szakembereket, színészeket, színházi dolgozókat; holott az ukrán zsűriben a preáovi Ukrán Nemzeti Színház igazgatója elnökölt, s a szlovák zsűri tagjai olyan jelentős személyiségek voltak, mint S. PártoSová írónő és V. Rusko, a Csehszlovák Rádió rendezője. A választott versek hallatán kitűnt, hogy a szavalok a NOSZF 60. évfordulója jegyében készültek fel a jelentős versenyre. Azt azonban hiányoltuk, hogy egyikük előadásában sem hallottunk Ady-, vagy József Attila-verset, pedig halálának, illetve születésének évfordulóját ünnepeltük nemrégiben. A beszélgetés során megtudtuk a versenyzőktől, hogy a felkészülésben önmagukra voltak utalva — csupán egyiküknek segített pedagógus férje —, holott a nőszövetség a járási nőszervezeteknek elküldte az összeállítást, amelyeknek el. kellett volna jutnia a versenyzőkhöz, érdeklődőkhöz, versbarátokhoz. Csupán az érsekújvári (Nővé Zámky) járásban állítottak össze egy brossúrát, de ez is meglehetősen hiányosnak bizonyult. Mivel „női“ akcióról volt szó, kár, hogy magyar költőnők verseit (Kaffka Margitra, Nemes Nagy Ágnesre, a nemrég elhunyt Hajnal Annára gondolunk többek között), valamint a szlovákiai magyar alkotásokat is hiába vártuk. A járási szavalóversenyek célja nemcsak az, hogy az innen kikerült győztesek a Jókainapokon mérjék össze tudásukat, hanem az is, hogy szlovák, vagy ukrán közönség előtt is bizonyítsunk, őket is megismertessük kultúránkkal. A magyar versenyzők jó felkészültségét, előadókészségét, tudását mi is bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a népes, rangos „nemzetközi“ mezőnyben (a zsűri közösen értékelte a szlovák, magyar és ukrán szavalok teljesítményét) Marék Katalin, tardoskeddi (Tvrdosovce) könyvelőnő második díjat kapott. De ahhoz, hogy a jövőben valaki megpályázza az első helyet, több jó magyar résztvevőre van szükség, s a járási nőszervezetek, valamint a magyar tanárok hatékony segítségére, támogatására a versenyzők felkészítésében. Keresztrejtvény a keresztrejtvényről Az első keresztrejtvény az amerikai „RI" újságban jelent meg, felfedezője egy angol férfi, „R2". Magyarul a keresztrejtvényt eleinte „R3“-nak hívták, csak később alakult ki a ma is használt keresztrejtvény elnevezés. Az első magyar keresztrejtvény 1925- ben az „R4" nevű hetilapban jelent meg. Vízszintes sorok: A. R3. B. Ázsiai sivatag. Zamat. Ismert magyar színész. Északi váltópénz. C. AED. Síkság. A sakál hangja is ilyen. Kik betűi. D. Vissza: olasz fizikus, névelővel. Ógörög váltópénz. írásra használt folyadék. E. Thaiföldi gépkocsijelzés. LETT betűi. Szán. Hanglemez minőségi jelzése. T. Z. Az Ir Köztársasági Hadsereg angol nevének rövidítése. G. Meghatározhatatlan repülő test. Izomkötő. Az ifjabb fiútestvér. H. Sír. A régi oszmán-török hadsereg tisztje. Csapadék. Folyó a Szovjetunióban. I. W. Korszak. Lermontov tragikus nőalakja. J. Füzet. Óvatosan tudakozódik. G. Az ENSZ főtitkára volt. K. Tiltószó. Felébreszt. Némely országban a törvényhozás szerve. S. L. Talppont. Lent. Oda ültet, ahová még nem volt ültetve. M. Tova. Rí. Azonos mh. Függőleges sorok: 1. K. R2. 2. Város Magyarországon. Ifjúsági röv. Nem humán. 3. Világhírű magyar bűvész. Egyszerű gép. D. 4. Csahos. TIT betűi. P-vel az elején, telített szénhidrogén (hashajtó). 5. Ríkat. Teher. Véredénye. 6. Z. Ó. Vulkán Szili 12 13 u IS 16 17 18 cihában. Például. W. 7. Fiatal ökör. Tivadar, híres magyar színész volt. 8. Méretre szétmetél. Rácsszerűen lyukacsos szövedék. 9. Z. U. Tenger-kék. 10. Tapasztalatot szerez. T. LK. 11. Finom húsétel. Indok. W. 12. Elföldel. Kitűnő lengyel futballista. 13. Nem rosszat. Szövetet készít. T. Bátor teszi. 14. T. Attól az időponttól. Orosz származású francia festő (Marc). 15. A lányom férje. Lőfegyver. O-val a végén tó Olaszországban. Vörös angolul. 16. Görög fúria (Y=l). Fundamentum. 17. Az istenek itala. G-vel az elején főnök (slang). Szláv kettős betű. 18. Y. Forma, fordítva. R4. G. J. Beküldendő a megjelenéstől számítva 6 napon belül az Rí, R2, R3, R4 megfejtése a rejtvényszelvénnyel együtt. Az 51-52. számú rejtvény helyes megfejtése: Eay lesz majd millió világból, de ez az egy minden örömmel teljes. A 47. számú rejtvény helyes megfejtéséért könyvjutalomban részesültek: örögi Blanka, Udvarnok (Dvorníky n/Ostr.), Bús Józsefné, Deáki (Diakovce), Múcska Ferencné, Mórágy (Magyarország), ifj. Medo István, Zselíz (Zeliezovce), Dórák Béláné, Nagydaróc (Veiké Dravce). Találja BE ki
