Nő, 1977 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1977-11-10 / 45. szám

Beszéljünk A SZERELEMRŐL Nehezen hihető, hogy Kriszti­na, a teherbe esett lány esetében szerelemről beszélhetünk. Az ilyen típusú kapcsolatok közelebb állnak a szeretkezéshez. Mert lás­suk csak: elmarasztaljuk a kis­lány szüleit hiányos nevelési módszereik miatt, a kislányt da­cos könnyelműsége miatt, de a huszonnégy éves felnőtt, érett embert senki sem hibáztatja, sőt Krisztina még sajnálja is „sze­génykémet“. Hát minden felelős­séget csak a szülők és a lányok vállaira rakunk? Pedig a fiú a legfőbb oka a történteknek, ö már felnőtt ember, s ha igaz sze­relemmel szereti a kislányt, vi­gyáz rá, nem keveri bajba. Egy huszonnégy éves fiúban kell hogy legyen annyi becsület, felelősség és önfegyelem. Sajnos tény, hogy hozzá ha­sonló felelőtlen férfiak szép szám­mal akadnak, akiknek fő céljuk szexuális vágyaik kielégítése. Elő­térbe helyezik a szórakozáshoz és a szerelemhez való jogaikat, a háttérbe szorítják a kötelessége­ket. Megfeledkeznek arról is, hogy a szüleikkel szemben is van­nak kötelességeik... Svajko József, Mihályfalva A fiataloknak tudatosítani kel­lene, hogy a szerelem nem csu­pán fiziológiai, hanem elsősorban lélektani jelenség. A másik nem kiválasztottja iránti határtalan vonzóerővel bíró érzelmi meg­nyilvánulás. Enélkül az emberi társadalom kialakulása és fejlő­dése el sem képzelhető. A szere­lem egyúttal a kultúra áramlá­sában impulzus az alkotásra. Gyakran megesik, hogy a szere­lem a sors ekhóját a végletekbe taszítja: gondoljunk csak Rómeó és Júlia történetére. A modem életviszonyok közepette érvényt kell szerezni a szülői bölcsesség szabályozó képességeinek, — kü­lönösen az anya aktivitásának —, hogy a gondjaikra bízott fiatalok ne éljenek vissza a szabadsággal. Akadnak manapság is indivi­duumok, akiknek ajkán cinikus mosoly jelenik meg, ha idős há­zaspárokat kézenfogva látnak sé­tálni. A szerelem őket is rabul ejtette valamikor, hasznos tevé­kenységre sarkallta. A költői eszményképek az idők folyamán elhalványultak, de megőrizték a szerelemből szeretetté vált érzel­mi állapotot, amely az egymáshoz való hűség, ragaszkodás kulcs­pontja. V. Lay István Presos A szerelem magánügy! Mindéi ember táplál, valaki iránt ily’er érzelmeket. S miért is ne? Sol esetben a szerelmi kapcsolat fel bomlásának a szülő az oka. Miér kell a tizenöt-tizenhat éves Iá nyoknak tiltani a szerelmet? Él mindenkinek azt üzenem, hogj a szerelmet senki senkinek sí tiltsa, mert az embernek mindé ne meglehet a világon, de hí nem szeretik, a legszegényebb Bizony a mai fiatalokban „Ián goi a szerelem“! Igazuk van, a: 6 magánügyük, hogyan gazdál­kodnak érzelmeikkel. Ne hallgas­sanak senkire, nyilvánítsák ki érzelmeiket, menjenek a maguk útján, szerelmük, érzelmeik után. Sok szerelmet kívánok a szerel­meseknek, s azt, hogy érzelmeik mindig tiszták legyenek! Melega Katalin. Pany Várjuk olvasóink további hoz­zászólását. A legjobbakat közöl­jük és honoráljuk > О í*и JM < ОUо о Оfa „Szólni vagy nem szólni?" „ötéves házasok vagyunk, de már majdnem tíz éve ismerjük és sze­retjük egymást. Így már a há­zasságunk előtt tudtam, hogy a férjem nagyon szereti gálánsán körüludvarolni a nőket, szeret hőkölni, szereti őket szóra­koztatni, de ennyivel be is éri, ártatlan flörtnél tovább sohasem ment, ezt a ha­tárt nagyon szigorúan betartja. Most azon­ban úgy tűnik, hogy ez az ártatlan flört kissé túl soká tart a férjem és egy régeb­bi jó ismerősünk, egy elvált asszony között, és legalábbis nőismerösöm kezdi ‘túl ko­molyan venni, amit a tudtomra is ód. Elő­ször érzek bizonytalanságot, nem tudom, hogy szóljak-e, haragudjak-e, vagy észre se vegyem. Azt ugyan el sem tudom kép­zelni, hogy valami butaságot csinálna, s ha kissé nevetségesnek is találom az egé­szet, mégis úgy érzem, hogy valamit most tennem kellene. De mit? Vagy mégsem?“ Jó, hogy humorosan veszi a dolgot, de azért, ahogy mondják, az ördög nem al­szik. Vagyis, nagyon okos, hogy nem óhajt veszekedni, jeleneteket rendezni, ennek semmi értelme sem lenne. Viszont az is csocsiság lenne, ha túlzott nagylelkűség­gel szemet hunyna, és csak az időre bíz­ná, hogy majd úgyis elmúlik. Kicsit se­gítsen az időnek, terelje megbízható irányba a fejleményeket: találjon rá mó­dot és alkalmat, s félreérthetetlenül adja értésére nőismerösének, hogy mindent lát, mindent tud, és éppen ezért attól tart, hogy az ön lérje iránti elvakultsága miatt nevetségessé válhat a társaságuk előtt. „Gyakorló szülök“ A gyermek életének minden szakaszában nevelődik, alakul. Nemcsak az iskolai tanítás és az ottho­ni tanulás, hanem о szabad idejében foly­tatott tevékenysége is formálja. A szabad idő megszervezése pedagógiai feladat mind a szülő, mind a nevelő számára, mert a kis ember még nem képes szabad idejével gazdálkodni, arra éppen úgy meg kell tanítani, mint bármi másra. Ezért ugyanolyan gonddal kell megszervezni a szabad idő kihasználását, mint a tanulást. Ügyelni kell, hogy változatos tartalmú le­gyen, hasznos és kellemes • egyaránt. A gyermek érdeklődésének, képességeinek, tehetségének figyelembevételével alakít­suk ki a megfelelő arányt az egyes fog­lalatosságok között. A maga választotta játszás mellett beleférjen a rádiózás, ív­nézés, barkácsolás és együttlét a család tagjaival. Kedve szerinti tevékenységével növekszik aktivitása és kezdeményező ké­pessége, ügyesedik, okosodik a gyermek, jelleme is alakul. Fontos, hogy a gyermek szabad idejének tartalma fejlődést mutas­son: a nevelés szempontjából értékesebb foglalatosságok szerepeljenek fokozatosan mind nagyobb arányban. A gyermek élet­kori fejlődésével párhuzamosan szabad idejének nagyobb részét az érdeklődésé­nek, hajlamainak, tehetségének megfele­lő tevékenysége foglalja el, amely azon­ban ne váljék egyeduralkodóvá. Az évek folyamán a növekvő gyermek lassan meg­tanul — egyéb tudnivalókkal párhuzamo­san — mindinkább gazdálkodni szabad idejével. Már az iskoláskora kezdetén he­lyes rászoktatni, hogy szabod idejének be­osztását lehetőleg előre beszélje meg szü­leivel, annak eltöltéséről számoljon be. Az otthoni tanulásban való segítés mel­lett a legtöbb szülőnek kevés ideje és energiája marad erre, és sokan nem is tulajdonítanak ennek fontosságot, pedig a gyermek szempontjából éppen olyan fontos, mint a rendszeres tanulás. Az iskola ebben is segít a szülőnek az­által, hogy törődik a tanulók szabad ide­jének kitöltésével. Az iskolában a gyerme­keket kisebb-nagyobb csoportokban, ön­kéntes jelentkezés alapján, előre átgon­dolt terv szerint foglalkoztatják. A tanuló fejlődése szempontjából szükséges és hasz­nos, ha a szülő biztatja gyermekét az is­kolai foglalatosságokban való részvételre mint pl.: fényképezés, éneklés, jenélés, barkácsolás, sportolás, kirándulás stb. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy ezeken a szervezett találkozókon a gyermekek felszabadultabbak mint a ta­nítás alatt, közvetlenebb a viselkedésük, ennek következtében lelkileg is közelebb kerülnek egymáshoz, és a szakkört vezető pedagógushoz is. Nemcsak viselkedésük — modoruk csiszolódik, hanem jobban meg­ismerik egymást, a társak képességét, kéz­ügyességét, különféle teljesítményeit. Ezek helyes irányítás mellett ösztönzően hatnak a gyermekekre, a nemes versengés egya­ránt fejleszti szellemi és testi képességü­ket. A szülő feladata, hogy felismerje gyer­meke adottságait — minden gyermekben rejlik valami — és •ösztönözze azok fej­lesztésére. Kedves „Gyakorló szülök*/ A fentiek fi­gyelembevételével, családi életük szoká­sait, időbeosztását tekintetbe véve, irá­nyítsák gyermekeik szabad idejének eltöl­tését legjobb belátásuk szerint. Mindezek­ről érdemes lenne elbeszélgetni mindkét gyermekük tanítónőjével is, együttesen biz­toson helyes irányba terelik a gyermekek szabad idejének a kitöltését. Minden jót kivon SZERETNÉK RÁTALÁLNI Húszéves, 168 cm magas érett­ségizett lány társaság hiányá­ban ezúton szeretne komoly, in­telligens. korban hozzá illő fiú­val megismerkedni. Szereti a természetet, és mindazt, ami szép és nemes. Jelige: „Közös Szilveszter* Huszonhárom éves, gyermek­telen, elvált asszony, aki szülei­vel vidéki városban él, kórház­ban ápolónőként dolgozik, tár­saság hiányában ezúton szeret­ne becsületes, komoly, intelli­gens férfival, — lehet elvált is — megismerkedni, akivel meg­oszthatná örömét és bánatát. Jelige: „Szeretném, ha megtalálnám* Negyvenegy éves, 173 cm ma­gas, nem saját hibájából elvált férfi ezúton szeretne szerény, becsületes asszonnyal megismer­kedni, aki hű élettársa lenne. Szereti a természetet, a táncze­nét és a csendes családi életet. Jelige: „így még nem szeretett senki* Tizennyolc éves, 168 cm ma­gas gimnazista lány társaság hiányában ezúton szeretne in­telligens, komoly 180 cm-nél ma­gasabb fiúval megismerkedni. Fényképes levelet kér. Jelige: „Keresem a boldogságot*

Next

/
Thumbnails
Contents