Nő, 1977 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1977-01-27 / 4. szám

A MAGYAR AVANTGARDISTÁK

2. Czigány Dezső: Csendélet

BRATISLAVÁBAN

A modern festőművészet „robbanásai" a 19. század közepén meghatározták az egész magyarországi festészet további fejlődését. Éltető talajra talált a naturalizmus és az impresszionizmus, és 1896-ban Nagybányán megalakult a világhírű festőművész-kolónia. Innen, Nagybányáról, a természethez való hűség krédóját vallva, indult útnak az első magyar avantgarde, az impresszionista „Keresők" csoportja. Első kiállításuk 1909-ben volt Budapesten, ezután két évvel megváltoztatták nevüket a „Nyolcakéra, akik maradéktalanul részeseivé váltak az egyetemes modern európai festészetnek.

A „Nyolcak“-at rövidesen egy további avantgardista csoport, az „Aktivisták" követték, akiknek szemléletmódja már erősen baloldali volt, olykor közel az anarchizmushoz. Ez természetes, hiszen ezekben az években kezd egyre markánsabban előtérbe kerülni annak az egységes nemzetközi mozgalomnak a frontja, amely a társadalmi rend megváltoztatását tűzte ki célul. Az „Aktivisták" munkássága 1919-ben már határozott körvonalakat öltött,

3. Bortnyik Sándor: Sárga és zöld táj, 1919

4. Mattis-Teutoch Lajos: Sárgáskék táj, 1910

ekkor léptek a nagyközönség elé programszerű lapjukkal, „A tett"-el és a „Mávai“-val. E csoport spiritus rectusa Kassák Lajos volt, a költő, irodalmár és képzőművész egy személyben. Az egyéni és a közösségi kérdésekre keresve feleletet, egy internacionalista európai kultúra bázisán felnőttek a szocializmus eszméjéig. Gondolataik tolmácsolásában megtaláljuk az expreszszionizmust, a szecessziót, a kubizmust és a futurizmust. A Tanácsköztársaság leverése után az „Aktivisták" baloldali csoportja emigrációba kényszerült. Hazájuktól távol elfogadták a konstruktivizmust és a dadaizmust is, s a festészeten kívül behatóan foglalkoztak az irodalom, a film, a színház, a műépítészet, az iparművészet kérdéseivel is.

A magyar avantgarde — a „Keresők", a „Nyolcak", az „Aktivisták" — nemcsak a magyar, de az egész 20. századi európai képzőművészet kincsestárát gazdagították, s egy lépést jelentettek a művészeti haladás útján.

Irta és fényképezte Igor Grossmann

1. Perlrott-Csaba Vilmos: Külváros, 1910