Nő, 1977 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1977-09-29 / 39. szám
jál. Gül: virág. És minden virág csoda, öröm. Bülbül: fülemüle. Már maga a szó is dalol, hallod? Milyen titokzatosan hangzik: kajhon, világűr. Ki tudja, mit jelent majd számodra ez a szó, ha nagy leszel. Talán az életpályádat! Hiszen a mai gyerekek az ég felé törnek! Azon a nyelven beszélgetek Azizzal mindennap, amelyet ősidők óta a költészet nyelvének tartanak. Igaz, kisfiam még nem ért mindent, amikor Hafiz vagy Szaadi verseiből olvasok bölcsődal helyett, de azért figyel, magába szívja, megismeri az anyanyelv hangjait... Nagy a mi soknemzetiségű szocialista hazánk. Száznál több nép, nemzet lakja. Mindnek megvan a maga nyelve, kultúrája, megvannak a hagyományai, szokásai. Épp azért nevezzük hazánknak, mert mindannyiunknak méltó helyet ád védőszárnyai alatt. Haza, szülőföld, szülő, anya, anyanyelv így kapcsolódnak össze fogalmak és szavak, amelyek az embereket is összekapcsolják a béke jegyében. Szulh — tadzsik nyelven ez a béke. Örökre jegyezd meg ezt a szót, Aziz. Béke lesz, és boldogok leszünk. Nyina Zagajevszkaja, az ogyesszai Buratino óvoda vezetője A felfedezések kora a játék, a fantázia számára, az első intuitív próbálkozások számára, hogy a gyerekek megtalálják helyüket a közösségben. A bennük rejlő képességeket, születő érdeklődésüket szabadon, széles körben kell kibontakoztatni. Bár a mi Vika Kuraszovánk, például, akinek a rajzolás a kedvenc foglalatossága, nem lesz feltétlenül festőművész, ha felnő. Az a fontos, neki, van-e hallása vagy nincs, énekel. Vagyis minden gyerek szereti a zenét, az éneklést. Zenei foglalkozásainknak az a célja, hogy megtanítsuk a gyerekeket szeretni, érteni a zenét, élvezni a zene szépségét. Így ügyeltünk fel arra, hogy Gülnara Kulijevának kétségtelenül tehetsége van az énekhez. Gülnara ma „szólista”, és külön tanterv szerint foglaltól kezdve tanulnak úszni a gyerekek. Minden úszóverseny ünnep az apróságok számára. ^ A kis gyümölcsösben, a veteményesben dolgozók között is megmutatkozik, ki a legügyesebb. Micsoda boldogság, ha az ebédlőasztalkákon ott látják a gyümölcsöt, zöldséget, amit kezük munkájával termesztettek. És vannak köztük legjobb „autóvezetők" és „forgalomirá-Reggelenként gyakran megfigyelem az óvodánk küszöbét átlépő apróságokat Minden aprócska ember személyiség, ezzel feltétlenül számolnunk kell. Alakítanunk, nevelnünk kell. Ugyanakkor nem szabad szűkítenünk a gyermekkor határait, ellenkezőleg, minél nagyobb teret kell biztosítanunk hogy ő már most is a maga módján látja az őt körülvevő világot, a látvány örömet szerez neki, észreveszi a szépet. És ennek a képességnek kétségtelenül hasznát látja majd egész életében. Nézzünk egy másik példát. Minden kisgyerek szeret énekelni. Mindegy kozunk vele. Amint eléri a megfelelő kort, szülei beíratják a zeneiskolába. Mindig örülünk az ilyen felfedezéseknek. Arra törekszünk, hogy valamennyi gyerekünknek legyenek egyik vagy másik téren sikerei. Az óvodában erre tág lehetőség kínálkozik: fedett uszodánkban hároméves koruknyítók”, legfigyelmesebb „gyalogosok”, legudvariasabb „eladók” és „vevők” ... Mindig öröm a gyermek számára, ha bízhat - az erejében, ha kezdeményezésre, alkotó tevékenységre biztatják. A gyerekek minden új nap kezdetét a felfedező türelmetlenségével várják. 5
