Nő, 1977 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1977-06-23 / 25. szám

Közismert tény, hogy az életszínvonal emelkedésével csökken a kenyérfogyasztás. így van ez a Szovjetunió­ban is, míg 1913-ban Oroszországban minden ember 200 kilogramm kenyeret fogyasztott évente, addig 1976-ban a szovjet ember átlagos kenyérfogyasztása már csupán 142 kg. Valamikor az a közmondás járta Oroszországban: „Só nélkül ízetlen a kenyér, kenyér nélkül éhes az ember“. A szovjet ember ma napi 300 gramm kenyeret fo­gyaszt, a sokkal táplálóbb, vitaminokban és kalóriák­ban gazdagabb gyümölcs és zöldségfélék, a hal és a hús a kenyérfogyasztást csökkentette. Tehát már nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos. Ezért a szovjet pékipar rohamosan fejlődik, új, modern péküzemek és péküzletek épülnek. A tel­jesen automatizált kenyérgyártás mellett számottevő a specializált kemencék építése is, ezekben sütik azokat a kenyér és péksütemény fajtákat, amelyeket nem lehet automatizált gyártási móddal elkészíteni. A kenyér tiszteletéből és a hagyományokból fakad, hogy a Szovjetunióban kenyeret csak a pékboltban lehet kapni. A legkisebb falunak is van külön kenyér­boltja. A péküzletek nyitnak a legkorábban. A rozs­kenyér illata, a pirosra sült perecek, barna cipók, fehér kalácsok csábítják az üzletbe a vásárlókat. A NÉVA KULCSA Azelőtt csak egy-két ágrólszakadt finn halász vetette ki foltozott hálóját a sötéten és barátságtalanul kavargó vizekbe, ahol csak néhány nyomorult halászkunyhó állt a sással benőtt mocsaras partokon, ame­lyekre sűrű erdők vetettek örökké árnyat, s ahol a napsugár ritka vendég volt... Ilyennek írja le Puskin a Rézlovas című poémájában azt a helyet, ahol ma Lenin­grad áll. A várost I. Péter cár alapította 1703-ban, és Sankt Peterburgnak nevezte el. Oe nem a saját nevérőlI Nagy Péter sze­rette a szimbólumokat, s amikor 1702-ben egyetlen rohammal bevette a Noteburg nevű, stratégiailag igen fontos svéd erődít­ményt, az erőd kapujára sajátkezűleg fel­szegezett egy nagy kulcsot, s kijelentette, hogy ezentúl Slisszelburgnak fogják nevez­ni; „kulcsvárosnak*, mert ez az erődítmény a Néva kulcsa. A folyó árterülete akkor még a svédek kezében volt, de az elfoglalt erőd elneve­zése — mint később megmutatkozott — ómenszerű volt. Még egy év sem telt el, s az oroszok az egész területet elfoglalták, s azon a helyen, ahol ma a Petrpavlovszki erődítmény áll, rakta le Nagy Péter az új város, Sankt Peterburg alapkövét. A város nevében állítólag a nagy cár szent Péter apostolra célzott, aki a mennyország kul­csának őrzője. Sankt Peterburgból később Petrograd lett. Mai nevét — Leningrád — 1924-ben kapta minden idők legnagyobb forradal­márának emlékére. MOSZKVA üj gyermekszínhaza A Moszkvai Zenés Gyermekszínház a világ első ilyen jellegű létesítménye. Híre már sok országot bejárt. Az előadásokra épp­úgy nehéz jegyet kapni, mint a Bolsoj, a Taganda, a Szovremennyik, vagy más vezető színház előadásaira. A gyermek­­színház nézőtere egyre szőkébbnek bizo­nyul. Ezért kezdték meg az új színház épí­tését, amely sokkal tágasabb, nagyobb be­fogadóképességű lesz. Az építészek szerint az új színházépület meglepetéseket is tar­togat. Például azt, hogy az 1250 néző a különleges színpad-megoldás következté­ben szinte közvetlen részese lehet az elő­adásoknak. A színpad három oldalról fél­kör alakban övezi a nézőteret. A nézők közepén foglalnak helyet, és az események körülöttük játszódnak le ... A felnőtt nézők részére az erkélyen biztosítanak helyet. Az új színház a NOSZF 60. évfordulójáig meg­nyitja kapuit. KONYVÓRIASOK ÉS TORPÉK Az emberiség kéziratainak egyik legősibb és leggazdagabb gyűjteményét Matenada­­ranában, a legnagyobb örmény könyvtár­ban őrzik. Itt találhatók az örmény törté­nészek, filozófusok, matematikusok, Írók művei, az antik gondolkodók műveinek for­dításai, — amelyeknek eredetijei már el­tűntek —, s ma forrásnak számítanak. Az egyik érdekesség a 34 kilogrammot nyomó ünnepi beszédek gyűjteménye, amelyek 700 borjúbörön vannak feljegyezve. A könyv­óriások mellett valódi törpéket is látni, a legkisebb mindössze 19 grammos kézira­tos mű. Az itt található kéziratok az ókori és középkori tudományok és művészetek szinte minden ágazatát képviselik. 9

Next

/
Thumbnails
Contents