Nő, 1977 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1977-01-03 / 1. szám
ELENA LITVAJOVÍ, AZ SZLKP KB ELNÖKSÉGÉNEK TAGJA, A SZLOVÁKIÁI NŐSZÖVETSÉG ELNÖKE HA JÖVŐNKRE Amikor a hatodik ötéves terv céljairól beszélünk, mindannyiunk számára világos, hogy az új gyárak építése, a lakosság növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítése a társadalmi termelés hatékonyságának növelésével, a munka minőségi javulásával csak akkor érhető el, ha még határozottabban kialakul, elmélyül az emberek szocialista magatartása, életmódja. Noha az elmélet a szocialista életmód meghatározásában még sokkal adósunk mégis határozottan tudjuk, milyennek kel lennie a szocialista embernek. A szocia lista ember jellegzetes vonása, hogy kéz deményező, elkötelezett dolgozó, társa dalműnk haladó eszméiért és eszméi sze A nemzetgazdasági tervekbe nem lehet mindent belefoglalni. Gazdagok vagyunk, de eszközeinkből mindenre mégsem teiik. Az elmúlt öt év azonban meggyőzött bennünket arról, hogy nem egy gazdasági problémát nagyobb beruházások nélkül is meg lehet oldani. A jó szervezőkészség az a képesség, amellyel meg lehet nyerni, lelkesíteni lehet az embereket a nehézségek eltávolítására. Mindannyiunknak, akár van funkciónk, akár nincs, tudatában kell lennük, hogy mindannyiunkon múlik, milyen viszony alakul ki a munkahelyen, hogyan neveljük gyermekeinket, hogyan szabadulhatunk meg az olyan rákfenétől, mint például az alkoholizmus, a korrupció, a protekció. GONDOLUNK rint él. Azt akarjuk, hogy hazánk minden állampolgára ilyen szocialista ember legyen. Szíwel-lélekkel részt vegyen az állami és közügyek intézésében. Forrón szeresse csehszlovák hazáját és egyben meggyőződéses internacionalista legyen, aki őszin^p és mély barátsággal kötődik a hazánkban élő nemzetekhez és nemzetiségekhez, valamint a szocialista közösség országaihoz, elsősorban a Szovjetunióhoz. Szocialista társadalmunk bíráló igényességgel telített légköre feltételezi a kezdeményező, felelősségteljes és elvhű állampolgárt, aki a társadalmi érdekekért küzd és nem siklik el olyan visszásságok fölött, mint a bürokrácia, a közöny és a kispolgáriasság, hanem nyílt bírálattal harcol ellenük. Akik ezt a küzdelmet vállalják, nincs mindig könnyű dolguk, de magatartásuk teljes mértékben pártunk politikájának elveit szolgálja és mi őket mindig támogatni fogjuk. Sokat fejlődtünk. Felnőttünk, okosabbak lettünk. Megtanultuk az új technikát. De az új technika és az új munka ugyanolyan lelkiismeretességet, becsületet, szakmai tudást, a munkához ugyanolyan viszonyt követel, mintha mindegyikünk saját házát építené, saját kertjét, földjét művelné. Hiszen hazánk az a nagy otthon, az a közös, nagy vagyon, mindnyájunk kertje, amely gondos gazdákat kíván. Ha a haza gazdag, mi is gazdagok vagyunk. S ha még gazdagabb lesz, a mi gazdaságunk is vele gyarapszik. Megtanultunk irányítani, vezetni is. Polgáraink tízezrei döntenek országos dolgokban mindannyiunk nevében, és pártunk politikája szellemében. Jól irányítani, társadalmi tisztségben dönteni azt jelenti, hogy a személyes felelősség tudatában közösségi szellemben teljesítjük feladatainkat, hogy helyet adunk a dolgozók kezdeményezésének, s hogy ezt a társadalom javára gyümölcsöztetjük. Lehetőséget adunk mindenkinek, aki a szocialista haza javára' tud és akar dolgozni. Az ember természetesen egymaga is sok mindenre képes, de valóban sokat csak akkor tud tenni, ha jók a munkatársai, ha az egész kollektíva támogatja igyekezetét. A szocialista társadalom a jó emberi kapcsolatok minden előfeltételét megteremtette. Kommunista és szocialista erkölcsünknek nem a homis érdekekből eredő barátság, a kispolgári „kéz kezet mos" elv az alapja; hanem a munkához való becsületes viszony, az elvhűség, a gerinces magatartás. A hiányosságok elleni engesztelhetetlen, nyílt harc, azoknak a magatartásformáknak a szigorú elutasítása, melyek a személyes érdekeket mindenáron a társadalom rovására akarják érvényesíteni, akik munka nélkül akarnak meggazdagodni. A szocialista emberi kapcsolatok azt jelentik, hogy elvtársi segítséget nyújtunk azoknak, akiknek erre szükségük van. Nem nézhetjük közönyösen az olyan problémákat, mint az emberek összeférhetetlensége, helytelen viszonya munkatársaihoz, családjukhoz. A gyors és tapintatos segítség nem egy tragédiát tudna megakadályozni, nem egy házasságot, gyermekek életét helyrehozni. Milyen gyakran halijuk, hogy ez vagy az magánügy, s nem a mi feladatunk, nem a mi kötelességünk, hogy beavatkozzunk. Meggyőződésünk, hogy az ellenkezője az igaz. A Szlovákiai Nőszövetség krónikájában számtalan fejezet található, amelyek azt igazolják, hogy hányszor sikerült tanácsunkkal, segítségünkkel az édesapát, az édesanyát visszaadni a családjának, megmenteni a házasságot Ilyenkor a társadalom vállárát vettünk le egy-egy súlyos gondot. Éppen ezért a jövőben is nagy figyelmet fordítunk a szocialista család fejlődésének, a szocialista magatartás kialakítása feltételeinek, hiszen a gyermekről, mindannyiunk jövőjéről van szó. Azt mondják, hogy amilyen az anyja, olyan a lánya... amilyen az apja, olyan a fia. Но nincs is minden esetben így, azért sok benne az igazság. Ha azt akarjuk, gyermekeink többek legyenek, mint mi vagyunk, úgy is keli nevelnünk őket, hogy többek lehessenek. Hogy megtanuljanak szocialista módon élni, olyan emberek legyenek, akiknek a társadalom érdeke fontosabb mindennél — mert tudják, hogy a társadalom fejlődése egyéni jólétük alapja is. 3
