Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-02-24 / 7-8. szám
E REDMÉNYESEBBEN és ODAADÓBBAN Az ötödik ötéves terv számvetését és a statisztikai adatokat elemezve megállapíthatjuk, hogy hazánk dolgozó népének nagy családja sikeresen teljesítette a XIV. pártkongreszszus minden alapvető gazdaságpolitikai célkitűzését. Nem könnyű, de sikeres szakaszt zártunk le, amellyel újabb nagy előrehaladást értünk el a fejlett szocialista társadalom építésének útján. A kiegyensúlyozott és töretlen előrehaladás egyik legjelentősebb tényezője, hogy társadalmunk minden rétege — munkások, földművesek, értelmiségiek, dolgozó nők és férfiak — csehek, szlovákok, magyarok, ukránok és más nemzetiségűek — karöltve, összefogva s pártunk politikáját hűen követve kapcsolódtak be a lendületes és tervszerű országépítésbe. A szilárd egységben és testvéri összefogásban végzett jó munka eredményeként, a tőkés piacok bennünket is érintő kedvezőtlen gazdasági jelenségei ellenére az ötödik ötéves tervben jelentős eredményt értünk el az anyagi termelésben, a kereskedelemben és a szállításban. Javultak dolgozóink életkörülményei, nőtt a lakosság fogyasztása, átlagjövedelme. Emelkedett az áruellátás színvonala. Figyelemre méltó eredményt értünk el a lakásépítésben. Tovább szélesedett és tökéletesedett az egészségügyi ellátás, az oktatási- és művelődési hálózat. Ugrásszerűen emelkedett a továbbtanulási vágy és az iskolázottság. Az életszínvonal emelésére irányuló határozatoknak fontos részét képezik a szociális juttatások, a nyugdijak emelése, valamint az ifjú házasok családi helyzetét könnyítő intézkedések. Az elért eredmény jó kiinduló alapot teremtett hatodik ötéves tervünk kidolgozásához és az 1976-os népgazdasági terv megkezdéséhez. Az 1976-os terv kidolgozása szerves része a hatodik ötéves terv előkészítésének. A kitűzött gazdaságpolitikai célok szem előtt tartják a népgazdaság tervszerű fejlesztését. Gazdasági előrehaladásunk egyik legjelentősebb területe a beruházás. A beruházások meggyorsítása, a hoszszú átadási idő csökkentése szorosan összefügg a gyors, korszerű kivitelezési módszerek alkalmazásával és pl. a nagyobb építkezések átgondolt területi koncentrálásával. Az ipari termelés növekedik 1976- ban az 1975-ös szinthez viszonyítva 5,5 százalékkal. A terv számol az ipar egyes ágazatainak differenciáltabb fejlesztésével és iparunk szerkezeti átalakulásával. Az iparon belül a leggyorsabb ütemben a vegyipar, gépipar, építőanyagipar, a villamosenergia és a cement termelése növekszik majd. Gazdasági fejlődésünk jelentős tartaléka a termelés korszerűsítése — a nem jövedelmező termelés viszszaszorítása és a népgazdaság fejlődése szempontjából előnyös és szükséges termelés fejlesztése. A lakosság fogyasztási igényeivel összhangban emelkedik majd a tartós fogyasztási cikkek a szőnyeg, bútor, lakástextil, gyermekruha, fehérnemű, kötöttáru stb. termelése. Hozzájárul ehhez az itt felsorolt termékeket előállító termelési kapacitások bővítése s felújítása, aminek következtében új termékek termelése is lehetővé válik. Iparfejlesztési- és beruházási politikánk számol a tudomány és kutatás eredményeinek felhasználásával, s a műszaki fejlődés meggyorsításával. Célunk az, hogy a termelésben minél nagyobb arányt képviseljenek azok a termékcsoportok, amelyek gazdaságosan gyárthatók, hosszútávon is „divatosak“ és progresszivek, ugyanakkor biztosítják a kiépített termelőegységek folyamatos kihasználását. Az 1976-os terv nagy hangsúlyt fektet a termékek és szolgáltatások minőségének javítására, hogy a jó minőségű, kifogástalan termékek vagy félkészáruk minden tekintetben megfeleljenek a korszerű követelményeknek, a hazai és a külföldi vásárlók egyre magasabb igényeinek. A megbízhatóság és versenyképes minőség mágnesszerűen hat a régi vevők megtartására, s újak szerzésére. A minőség javítása szorosan összefügg és elválaszthatatlan a szervezett, hatékony, takarékos gazdálkodással és a magas színvonalú vezetéssel. A mezőgazdasági termelés eddigi kiegyensúlyozott és dinamikus növekedésének megtartása érdekében a terv számol a gépesítés és kemizálás. tovább az állattenyésztés, zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztésével. A mezőgazdaság és az élelemiszeripar az ésszerű táplálkozás igényeiből indul ki. Fontos feladat a termőföld teljes- és gazdaságos kihasználása, s a terméshozamok további növelése. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok terve előirányozza, hogy a termelésben maximális mértékben kell törekedni az exportárutermelés hatékony növelésére. Alapvető népgazdasági érdek árucsereforgalmunk bővítése a testvéri szocialista országokkal. A KGST országokkal végzett tervkoordinálás alapján mondhatjuk, hogy az 1976—80 közötti időszakban hazánk áruexportja a szocialista országokkal 7 százalékkal lesz magasabb az 1975-ös szintnél, importunk pedig 6,9 százalékkal növekedik majd. A nemzeti jövedelem 5 százalékkal a társadalmi össztermék pedig 5,3 százalékkal fog emelkedni. Nemzeti vagyonunk gyarapodásának megfelelően tovább emelkedik a lakosság életszínvonala, növekszik a kulturális-, szociális és egészségügyi gondoskodás. A terv számol az SZLSZK egyes gazdaságilag kevésbé fejlett területeinek gyorsabb ütemű fejlesztésével, a gazdasági növekedés tényezőinek hatékony kihasználásával. Az arányos területfejlesztés figyelembevétele egyidejűleg hozzájárul a lakosság foglalkoztatásának — főként a nők foglalkoztatottságának az emeléséhez. A magunk elé tűzött célokat csak akkor valósíthatjuk meg, ha minden munkahelyen gazdaságosságra, takarékosságra, nagyobb hatékonyságra, termelékenységre és jobb minőségre törekszünk. Az 1976-os terv egész népünk ügye. Mindenkitől eredményesebb munkát és odaadást követel. 4 MIHÁLY GÉZA Az afrikai Szahel-zóna, az indiai szubkontinens, a dél-amerikai országok nyomorgó népei, kontra az európai, az északamerikai, az ausztráliai emberek ... A felsorolt földrajzi fogalmak két szó értelmét szimbolizálják: éhség és túltápláltság. Mindkettő világjelenség. amelyeknek megoldásán minden ország tudósai, szakemberei dolgoznak. Nem véletlen ez, hiszen napjaink legégetőbb problémáinak egyike az emberiség élelmiszerellátása és a táplálkozás, függetlenül attól, hogy a kérdésfelvetés mezőgazdasági, ipari vagy egészségügyi indíttatású-e. — Az éhség sújtotta országok ellátási nehézségei az éghajlat behatásain kívül az ipari termelés alacsony színvonalával, a mezőgazdaság kezdetlegességének is a következményei. A nemzetközi segítség enyhítheti, de nem szünteti meg a nehézségeket. Ehhez több keli: politikai és gazdasági átalakulás. Hazánk lakosságát a másik véglet foglalkoztatja: Hogyan kell ésszerűen táplálkozni? Szocialista társadalmi rendszerünket a nagymértékű szociális kiegyenlítettség jellemzi. Tévesen azt hisszük, hogy jólétünket azzal mutatjuk ki a legjobban, ha nagyokat eszünk. Más oldala a dolognak a naponta elfogyasztott élelmiszerek minőségi összetétele: Mennyi állati fehérjét, növényi zsiradékot, gyümölcsöt és zöldséget, fogyasztunk? — tette fel a kérdést Krkoskovó Bernadetta, vegyészmérnök, a tudományok kandidátusa, a bratislavai Élelmiszeripari Kutatóintézet dolgozója, majd így folytatta: — Táplálkozásunkat eddig csupán megrögződött szokások befolyásolták. Első hallásra szokatlannak tűnhet a fogalom, „a táplálkozás tudományos irányítása“, ha azonban mélyebben átgondoljuk, nem lehetetlen dologról van szó. A szolgáltatások sok irányú fejlődése folytán gyerekeink étkeztetését — bölcsődékben, óvodákban, iskolákban — már tudományos alapossággal irányítják. így érhető majd el a végső cél: az egészségesen táplálkozó társadalom. Példaként említhetném az iskolákban bevezetett „tejakciót“. Intézetünk munkájának jelentős részét az a törekvés határozza meg, amely szerint egyre több félkésztermék kell, hogy ANYASÁG az üzletekbe kerüljön. Kutatómunkánk tehát a tartósításra, a korszerűbb csomagolásra, és a tartósítás következtében beálló minőségromlás csökkentésére irányul . .. Intézetük kapta feladatul azoknak a módszereknek a kidolgozását, melyekkel hazánk lakosságának táplálkozását tudományosan irányíthatják. Krkosková mérnök tudományos munkáján kívül politikai
