Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1976-12-13 / 49-50. szám

м z ч _| < z z 0 1 <k N Ш < Y‘ 26 • • . a jogász „Jó lenne tudni" jeligére Férje októberben tényleges katonai szolgálatra vonult be. A Munka törvénykönyve 125. szakaszában meghatározott feltételek teljesítése mellett igénye volt a munkaadójával szemben az ott meghatározott összegre, ami az átlagkerese­téből kiszámított kétheti fize­tésének felel meg. Férje munkaviszonyából ki­folyólag továbbra is kapni fogja a családi pótlékot. Azonkívül a szociális bizto­sításról szóló 1975. évi 121. sz. törvény 73. szakasza értelmé­ben ,'-n. ellátási pótlékra (za­­opatrc pcí príspevok) van igé nyük. Erre a juttatásra a katonai szolgálatot teljesítő férfi kis­korú ellátatlan gyermekének van igénye 200 Kcs összeg­ben. Azonkívül a feleségnek igé­nye van havi 550 Kcs-ra akkor, ha 3 évnél fiatalabb gyermekéről saját maga gon­doskodik, vagy fontos okból nincs munkaviszonyban, vagy ha teljesen rokkant. Ezeket az igényeket a járási nemzeti bizottságon kell érvé­nyesítenie. (Dr. B. G.) az orvos „Akácos út" jeligés olva­sónk arról panaszkodik, hogy fia ötéves korában rubeolá­ban megbetegedett. Azóta a nyakán időközönként mirigy­csomók jelentek meg. Azt kér­dezi kigyógyul-e ebből a be­tegségből? A rubeola (rózsahimló) cseppfertőzéssel terjedő vírus­betegség. Lappangási ideje 2—3 hét. Ennek végén enyhe hurutos tünetek és hőemelke­dés, kíséretében megjelennek a kiütések. Ezek a kiütések rózsaszínű rizs- vagy lencse nagyságúak, csak a bőrfel­színből emelkednek ki, s főleg a nyakat és a törzset borítják el. A rubeolára jellegzetes még a tarkótájak és a nyaki nyirokcsomók mérsékelt duz­zanata. E betegség lefolyása enyhe, szövődmények úgyszól­ván nem ismeretesek. A beteg 2—4 napos kiütéses időszak után pár nappal felgyógyul, és visszatérhet a közösségbe. A mirigyláz heveny, fertőző, vírusos, ragályos, lázzal járó betegség. Lappangási ideje 4—14 nap. A betegség néha hirtelen magas lázzal kezdő­dik, és ehhez torokfájás, nya­ki mirigynagyobbodás is tár­sul. Néha a lázas állapot és a torokfájás jelentéktelen. A mirigyek ilyenkor lassan meg­duzzadnak, és a betegség e kevés tünettel le is zajlik. A betegség általában 6 hét alatt magától gyógyul. Vizsgáltassa ki a gyerme­két, hogy megállapítsák a mirigycsomók keletkezésének okát. A gyermekklinika címe: Detská fakultná nemocnica, Bratislava, Duklianska 6. Csakis orvosi beutalóval lehet a kórházban jelentkezni. a pedagógus „Iskolások" és „Pihenés" jeli­gés olvasóink azt kérdezik, meny­nyit kell aludni az iskolás gyer­meknek? Elég-e, amennyit a gyermek ösztönszerűen szükséges­nek érez, vagy szabályoznunk kell az alvás időtartamát? Befolyá­solja-e az alvás a tanulást? Minden szülő azt szeretné, ha gyermekéből erős, egészséges, testileg, szellemileg fejlett gyer­mek lenne. Ezért is ápolják, gon­dozzák az édesanyák olyan féltő gonddal kisgyermeküket. Am ha megfigyeljük, sokkal több gon­doskodással veszik körül az édes­anyák egyéves gyermeküket, mint a hat-tíz évest. Pedig nekik is nagy szükségük van arra, hogy valaki irányítsa életrendjüket, ki­alakítsa napi beosztásukat úgy, ahogyan életkori sajátosságuk­nak leginkább megfelel. Éppen az alvás az, amelyről szükséges beszélni. Mert sokszor azt gon­doljuk, hogy ha napközben minél többet produkál a gyermek — játék, tanulás, otthoni segítés, szakköri vagy sporttevékenység — annál hasznosabb, teljesebb az élete. Bár ez is igaz, mégsem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az alvás milyen fontos ahhoz, hogy a gyermek szellemi és testi erőnlétét egyensúlyban tartsuk. Éppen ezért sohase bíz­zuk a helyzet adta lehetőségre, vagyis ne annyit aludjon a gyer­mek, amennyire „ideje futotta“, hanem annyit, amennyi életkorá­hoz mérten szükséges. A hat-tíz éves gyermek mamájának tudnia kell, hogy mennyit tartózkodjon a lánya, fia naponta friss levegőn, milyen étrendet kell összeállíta­nia, hogy mikor, mit kell közölnie az iskolaorvossal a gyermek egészségügyi állapotáról, az ész­lelt változásokról, mennyit kell naponta aludnia a gyermekének s hasonlókat. Kezdjük a felvetett kérdéssel: az alvással. Ahhoz, hogy az iskolás gyermek jól ta­nuljon, nyugodtnak, kiegyensú­lyozottnak kell lennie. Ezt pedig csakis a jó idegrendszer biztosít­ja. Jó idegrendszer pedig nincs pihenés nélkül. A gyermeket na­ponta sok hatás éri: új, egyre bővülő ismeretek, a feleletek izgalma, kialakuló, megszűnő ba­rátságok, a tanítóhoz kötődés érzelmi hatásai — ezt mind az idegrendszere dolgozza fel, rak­tározza el. Természetesen ideg­sejtjei kifáradnak, bizonyos idő után nem képes tovább összpon­tosítani, figyelni, szellemi, fizikai teljesítménye lényegesen csökken. Megfelelő alvás után az ideg­­rendszer pihen, készen áll új megterhelésre, új tapasztalatok befogadására, raktározására. Akkor alszik eleget a gyermek, ha reggel frissen, jókedvűen éb­red. Aludhat délután is egy ke­veset, de a pihenés fő forrása az éjszakai alvás. Az első-második osztályosnak legalább 10—11 órát kell aludnia, a harmadikos­negyedikes gyermeknek 9—10 órát. Az esti korai lefekvés, hasz­nosabb, mint a késői felkelés. Sokszor előfordul, hogy este nem akar a gyerek lefeküdni, elaludni, reggel viszont nehezen ébred, ébresztgetni kell. Jó, ha ilyen esetben következetesen betartjuk a lefekvés és felkelés idejét, hogy a gyermek szokja meg. A tévé, a rádió sokszor megzavarja az alvás ritmusát. Ezt se engedjük meg, hiszen a gyermekműsorok hét-nyolc óra előtt vannak. Az esti film-nézés egyébként is izga­tottá teszi a kis nézőt, és nehe­zen alszik el, álma nyugtalan lesz, nem pihentető. Ha az éjsza­kai alvás elég, nappal nincs szükség erre. Legfeljebb beteg­ség alatt vagy után, nagyobb fizikai, szellemi (vetélkedők ide­jén) megterhelések idején. Pihe­nésnek számít az is, ha a gyer­mek délután egy kicsit lefekszik, nem mozog. A sok mozgással ugyanis sok energiát használ fel. A tanulás hanyatlásakor, gyenge szellemi, fizikai képességnél ne mondjuk mindjárt azt, hogy vele­született gyenge felfogóképes­ségről van szó, hanem vizsgáljuk meg, mi hiányzik a gyermeknek ahhoz, hogy idegrendszere meg­felelően fejlődjön. a szerkesztő „Tanácstalan anyósjelölt“ Leá­nyom eljegyzése után nekünk illik meghívni először jövendő vőnk szüleit, vagy ezt az első lé­pést nekik illik megtenni? A régi szokás szerint a fiatal­ember, miután megkérte kivá­lasztottja kezét s meg is kapta a beleegyezést, vezeti be szüleit menyasszonya házába. Itt nem volt meghívásról szó, hanem a leány szülei mindössze megjelöl­ték a napot, amikor a fiú bemu­tathatja szüleit. Ragaszkodni ehhez a szokáshoz azonban ma, amikor nemcsak a fiatalok, ha­nem a szülők is fiatalok és mo­dernek, kissé nevetséges volna. A legegyszerűbb és a legtermé­szetesebb az, ha az a fél, ame­lyik szeretne megismerkedni a másik féllel, telefonon vagy le­vélben megkérdezi, nem lenne-e kedvük eljönni, ekkor és ekkor egy csésze teára, hogy megismer­kedjenek. A meghívást a fiatalok is közvetíthetik. IHÜ)(GYS1 : M KÖZT Kedves Olgi! Hű, de elkeseredetten szidtad a kará­csonyt! Csak úgy ömlött belőled a panasz. Vészesen fölugrott a vérnyomásom, amikor összeállítottam a karácsonyi ajándéklistát, nyögted, olyan hajmeresztő énrágásnak ígérkezik. £s akárhogy is osztok, szorzók, kivonok és összeadok, nem lesz kevesebb. Először is itt van a néném, neki feltétlenül valami értékesebbet kell vennünk, mert a házassági évfordulónkra kristályt kaptunk tőle. Ugyanígy a sógoroméknál sem ma­radhatunk szégyenben, mert ők viszont egy grillsütővel és teljes hozzávaló felszerelés­sel rukkoltak ki; s belátod, hogy ezek után az anyósom sem kaphat kevesebbet, mint a rokonok, nehogy megszóljon... no és ugye nem is szólva a két gyerekről meg a férjemről. Katinak ez a tizenhatodik ka­rácsonya, itt az ideje, hogy már egy muta­tós aranygyűrűt kapjon és hát akkor Zoli­nak is meg kell venni a teljes sífelszerelést. Szegény Bandinak még nem is tudom, mit vehetnék, hogy ne érezze magát megrövi­dítve. Hát meglátod, ebbe az érvágásba belebetegszem I Mély együttérzéssel, sőt részvéttel és rendkívüli figyelemmel hallgattalak végig. De bármennyire is hegyeztem a fülemet, ajándékokról, ajándékozásról szó sem esett, noha karácsonyi ajándéklistát emlegettél. Az, amiről te beszéltél, az nagyszabású pénzügyi tranzakció, ha úgy tetszik csere­üzlet és egy adag — ne haragudj meg érte — divatos rongyrázás. Karácsonyi ajándé­kot akarsz venni a nénédnek, de nem azért, hogy örömet szerezzél, kedves meglepetést, hanem egyszerűen vissza akarod fizetni az ő ajándékát. Neked lényegében mindegy, hogy mi az, tetszik-e majd vagy sem, eset­leg bosszankodni fog a néni, dehát te ezt se bánod, csak az a fontos, hogy megle­gyen az ára. Sógorodék esetében ugyanez a helyzet. Anyósoddal is, megtetézve egy további okkal: nehogy megszóljon. Tehát nem a másik öröme nyom a latban, hanem a te hírneved. Aztán itt van tizenhat éves Kati lányod. Ahogy én ismerem a tizen­éveseket, biztosíthatlak, hogy a legkevésbé örülnek egy drága aranygyűrűnek. Ugyanis az ő korosztályuk ilyesmiért nemigen töri magát, sőt. Viszont annál jobban egy „csini" kis divatos bizsuért, de ez meg ne­ked nem felel meg, s ismét csak a „mit szólnának az emberek“ szempontjából. Es igy van a fiaddal, férjeddel is. Attól tartok, te is azoknak a sorát gyarapítód, akik a korácsonyi ajándékban is státusz-szimbólu­mot látnak. (Szívják ugyan a fogukat, de fizetnek. S ha meggyőződnek arról, hogy rajtuk az ajándékozásban senki sem tett túl, elégedettek: érdemes volt. örömöt sze­reztek — maguknak.) Más a születésnap, más a családi év­forduló, más az érettségi vagy avatás meg­ünneplése, az esküvő, a névadó és más a karácsony. Mindennél másabb, bensősége­sebb, meghittebb, családibb, mondhatnám talán úgy is, közösségibb. Legalábbis ilyen­nek kellene lennie. És ilyennek kellene len­nie az ajándékozásnak is. Hogy ez a gond kedves gond legyen, egyetlen céllal: önzet­lenül örömet szerezni szeretteinknek, apró figyelmességgel, ami valóban meglepetés. Amire nem számítanak. Habár nem könnyű eltalálni, ki minek örülne, de belebetegedni sem kell. Mármint a kiadásokba. Ugyanis ehhez a fajta ajándékozáshoz több szív kell, mint pénz. Szeretettel üdvözöl

Next

/
Thumbnails
Contents