Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-11-29 / 47-48. szám
álogottuk I nnen-ormon L cpókból L fcvolekból /"» <w>4 N Ól СС.СС.Ч ! О rsiccek F urcíosócck w rűíikfcís4ic*;fc E cnyccaSmck E tömények К éhóny szóben OPERÁCIÓ HÁROMEZER ÉV UTÁN A SZÁZAD CSODÁJA? Yétiről, a rejtelmes lényről szóló első hírt 1832-ben В. H. Hodgson észlelő tette közzé. Érdekes, hogy azoknak, akik állítólag látták yetit, a lény külsejére vonatkozólag megegyezik a véleményük: .180 centiméter magas, emberszabású majom, az egész testét vörösbarna szőr fedi, széles képe és magas homloka van.“ A lábnyomairól készült legjobb képeket 1951-ben Eric Shimpton és 1973-ban dr. Edvard Cronin készítették. A legújabb felfedezés, — ha ugyan majd a tudomány is igazolja — felülmúl minden fantáziát. A ma élő yetit pár héttel ezelőtt mutatták be a tudósok a New York-i Kutatók Klubjában. Amikor ez az ember és a majom közötti lény megjelent a klub ajtajában, legelőször a fényképészek tértek magukhoz a csodálkozástól és gyorsan fényképezni kezdtek. Yeti egy ideig mozdulatlanul állt, majd elkezdett maga körül forogni, mintha pózolni akarna a fényképészeknek. Mindenki közelről is megnézhette. Magassága 130 centiméter körüli és a felületes szemlélő könnyen összetéveszthetné egy nagyobb csimpánzzal. A washingtoni „hóember" — ahogy a kutatók elnevezték — nem azonos a csimpánzzal, mert hosszú, keskeny talpa van, erős ujjakkal. Még más fontos különbséget is megállapítottak. Először is a szája és a füle jobban hasonlít az emberhez, mint a majomhoz, egyenesen tartja magát és úgy mozog, mint az ember, az első végtagok segítsége nélkül. A csodálatos lény felfedezésének története nagyon egyszerű. New York környékén nemrégen sátrat vert egy vándor állatkert. Az arra tévedt látogatók között volt Michal Miller, aki a csodalényt észrevette az egyik ketrecben. A yetit most különféle vizsgálatnak vetik alá, és a végleges eredményről csak jövőre fognak hírt adni. Az igen szűkszavú közlések szerint egyelőre csak megállapították, hogy a lény talán hétéves lehet, jó alvó, elkerüli az állatokat és „kellemesen érzi magát az emberek társaságában”. Mindes más kérdésre az újságírók ugyanazt az óvatos, de számukro nem kielégítő feleletet kapják: „A vizsgálatok még folynak”. Felboncolták II. Ramszesz múmiáját • Tisztázódott a fáraó halálának az oka # A radiografika segítsége a kor megállapításánál # Mi mindenre képes a jelenkor tudománya. Gaston Maspero, híres francia régész egyiptomi kutatásai közben 1881-ben különös leletre bukkant. Kutatása eredményét a legnagyobb titokban tartotta és a 670 kilométer hosszú útról Kairóba szállította. Ekkor még maga sem sejtette annak óriási értékét. Amikor a kairói kutatóintézetben megvizsgálták a több évezredes múmiákat, kiderült, hogy köztük van az akkor még fél évszázados régésztudomány legértékesebb lelete: II. Ramszesznek, a fáraók közül is a legismertebbnek az emberiség egyik őskultúrája képviselőjének teljes épségben megmaradt múmiája. Hogy ki volt ez az uralkodó, mi mindent tett birodalma érdekében, milyen műkincsekkel gazdagította. erről tanúskodik a jelenkor számára a II. Ramszesz nevével jelölt, Párizsban megnyílt kiállítás. A látogatók megcsodálhatják a szarkofágokat, reliefeket, a drágakövekkel díszített csodálatos ékszereket, szobrokat, vázákat, művészeti és használati tárgyakat. De ennek az ősrégi kultúrának nagy bemutatóján nincs jelen annak egyik legnagyobb képviselője. Sokáig úgy vélték, hogy II. Ramszesz múmiáját nem szállíthatják el a kairói múzeumból, mert nagyon megrongálódna. Hisz csak az üvegkoporsóban töltött évszázad jobban megviselte, mint a több mint három évezred a szarkofágban. Nem csoda, hiszen a múmia azokból az időkből való, amikor a balzsamozás fénykorát élte. Az enyészetnek induló fáraó múmiáját, azonban mégis Párizsba szállították, ahol a múzeumban alapos tartósítási eljárásnak vetik alá. A különböző szakemberek, főleg a patológusok előtt nemrégen lett teljesen ismeretes a balzsamozás Negyvenöt éves a Prágai Állatkert. Az évforduló napján a majmok egy banánnal többet ehettek, és minden állat kedvenc falatjából több volt az .ünnepi asztalon” I A bejáratnál a kis és nagy látogatók hosszú sora bizonyította, hogy ez alatt a pár évtized alatt mennyire megkedvelték Prága lakói ezt a várostól nem messze fekvő, és a város zajától mégis távol eső különleges világot. Az ausztrál sztyeppe, a szibériai tajga, az afrikai sivatagok, a tengerpartok és az őserdők világát képviselő állatok iránt egyre többen érdeklődnek az egész országból. A messzi vidékek állatait hajón, repülőgépen, vonaton szállítják a fővárosba, de az állomásról az utat új otthonukba gyalog kell megtenniük. Ez pedig, amint képünk is mutatja, nem minden állatnak tetszik. /.*>.*4.. '-Vív»1-.». •*
