Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-05-31 / 21-22. szám
tett a fiatalasszony, de döntést még egy év múlva sem hoztak és így a dolog elévült. Nem úgy, mint a vonaton ért inzultus kapcsán. Az öntudatos, talpraesett és a paragrafusokat némileg ismerő fiatalasszony azonnal intézkedett. A hivatalos szervek segítségével megállapította az illető kilétét és lakcímét. A támadó részben beismerte a tettét és később kénytelen volt a nemzeti bizottság kirótt bírságát — a szocialista együttélés szabályainak megsértése miatt — 500 koronát fizetni. Elismerés illeti annak az üzemegységnek a vezetőségét is, ahol viszonylag rövid idő alatt, rugalmasan intézkezdtek, és igazat adva a panaszt tevő asszonyoknak, másik részlegre helyezik az ittas állapotban rendbontó dolgokat művelő részlegvezetőt. Sajnos, az esetek legnagyobb részében nem történik ilyen gyors intézkedés, mert nem adnak a panaszt tevő asszonynak igazat, vagy férfiszemlélettel kicsiségként könyvelik el az esetet, nem törődnek vele. Vannak még emberek, akiknek tudatában helytelen szemléletek, csökevények élnek, olyan ösztönök, amelyek még ott bujkálnak a felszín alatt és adott esetben előtörnek. Olyan szemlélet ez, amely a nőben csak játékszert, élvezeti „tárgyat“ lát, akit megmosolygó férfifelsőbbséggel kell szemlélni és kezelni, de nem kell komolyan venni. Vagy ha meg is hallgatják a véleményét, esetenként a panaszát, miért is vennék komolyan? Hogy esetleg nő létére képzettebb, szakmailag gyakorlottabb, alkotó fantáziája szárnyalóbb és minden tekintetben lehet hogy különb ember? Ez mind mellékes az ilyenek szemében. Feltesszük a kérdést: Mi tehát a teendő az ilyen kirívó esetekben? Hogyan lehet megelőzni, megakadályozni az ósdi és elferdült szemléletekből fakadó túlzott bizalmaskodást, tolakodást, molesztálást, erőszakoskodást, de ugyanúgy a lekicsinylést, a semmibevevést? Mindannak az ellentétét, amelyet az új típusú szocialista embertől megkívánunk. Az alkalmazásban levő nő, bármilyen munkahelyen dolgozik is, olyan magatartást tanúsítson, hogy kivívja mindenki elismerését, megbecsülését. Hogy kivétel nélkül mindenki megadja neki azt a tiszteletet, amelyet jó munkájával, komoly, rendes viselkedésével megérdemel. m Ha pedig ennek ellenére előfordul ilyen sérelmes eset? Tudnunk kell, hogy az erőszakosság, a szocialista együttélés szabályainak a megsértése törvényileg büntetendő cselekedet. Idézzük az ide vonatkozó paragrafust: A nemzeti bizottságok feladatairól szóló 1961. évi 60. számú törvény szerint kihágást követ el az a személy, aki kisebb garázdasággal, vagy egyéb, nem helyénvaló cselekedettel kisebb mértékben megsérti a szocialista együttélés szabályait, amiért a nemzeti bizottság a) megintéssel, b) nyilvános megintéssel, c) 500 K6s-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja. Ha ismét előfordul, hogy az illető nem helyénvaló viselkedéssel, különösen fenyegetésekkel, sértő kijelentésekkel vagy tettekkel, megszólással, verekedéssel, önkényeskedéssel vagy egyéb durva cselekedettel megsérti a polgárok szocialista együttélését, emberi méltóságukat és becsületüket, akkor a járásbíróság vétségért hat hónapig terjedhető szabadságvesztéssel vagy 5000 Kés-ig terjedhető pénzbüntetéssel sújthatja. A közbiztonsági testületről (SNB) szóló 1974. évi 40. számú törvény szerint pedig: — A szervek kötelessége többek között a bűncselekmények és vétségek felfedése és tetteseik megállapítása, valamint a bűncselekményeknek és vétségeknek a Büntető perrendtartás szerinti kinyomozása és kivizsgálása, valamin? a kihágások felfedése is. Tehát ha valakit támadás, molesztálás ér, vagy az erőszakoskodásnak vagy kísérletének bármilyen formáját tapasztalja, jelentse a legközelebbi közbiztonsági szervnél. Nem szükséges külön hangsúlyozni, mennyire érezhetjük éppen mi nők társadalmunk megbecsülését, gondoskodását, segítségét. Lehetőséget kaptunk, hogy otthonunkból kikerülve a nagy közösség javára kamatoztathassuk képességeinket. A dolgozó nő a szocializmus építésének harminc éve alatt művelt, szakképzett, öntudatos emberré vált, aki a férfiakkal azonos módon termel, alkot, fejleszti a nemzetgazdaságot, és kimagasló eredményt ér el. öntudatában megerősödött, szemléletében megváltozott. Tudatosan vállalja a hármas feladatot és az ezekkel járó nagyobb megterhelést. És éppen mert öntudatosabb lett és a férfiakkal egyenjogú, utasítja vissza jogos felháborodással mindazt a sérelmet, amely valamilyen formában egyesek részéről még éri. Jogosan követeli meg, hogy a munkás embernek, anyának, nőnek kijáró tisztelettel bánjanak vele. A tőkés társadalmi rendszer ilyen formában megnyilvánuló farkaserkölcse teljesen idegen a mi viszonyaink között. És ha valamilyen elavult nézetben ez itt-ott még kísért, akkor minden módon küzdeni kell ellene. Egyénileg, munkahelyi viszonylatban, baráti körben. Olyan köztudatot kell kialakítani, amely teljes mértékben elítéli a megkülönböztetésnek bármilyen formáját. Ahol pedig a józan ész, értelem nem segít, ott a törvény erejével kell rávezetni a visszaélőket a helyes magatartásra. 11