Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-01-13 / 3-4. szám
OLVASÚMOZGALMUNK TAPASZTALATAIRÓL Ha akció lenne, nehéz volna értékelni. Mert lelkes és örömteli fogadtatásra talált, de első esztendejében nem tehettük mérlegre: ezt akartuk — és ezt teljesítettük. Nem, mert kevés volt a könyv. E hiányt jelző megállapítás mégis pozitív tartalmat rejt. Mert mennyi a sok és menhyi a kevés? Ha csak formálisan, néhol alakult volna olvasókör, ha nem lett volna számottevő az olvasómozgalomba jelentkező asszonyok sok-sok csoportja, akkor е1Щ lett volna a könyv, sőt sok is lehetett volna... De legnagyobb örömünkre minden járás csaknem minden alapszervezetében egymás után alakultak az olvasókörök, sőt kisvárosainkban üzemenként fogtak össze a nőszervezeti tagok, jelezték olvasási igényüket, szándékukat. Ezért lett kevés a könyv. Annak ellenére, hogy hosszadalmas és bonyolult módon bizonyos mértékben legalább fedezni tudtuk a keresletet. De — mi lesz a továbbiakban? Ezt kérdezte Sánta Mária is, a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járási könyvtár vezetője, a nőszövetség JB olvasómozgalommal foglalkozó szakbizottságának elnöke is. Hangjából elégedetlenség és türelmetlenség csengett, amikor az elnökségi ülésen beszámolt a járás tapasztalatairól. Harmincnégy olvasókörükben csaknem ötszáz asszony olvas, vagy olvasna. Sajnos, nem úgy, ahogyan azt eredetileg szerettük volna. Nem tudtak mindenki számára könyvet szerezni, a kötelező vagy választható olvasmányok köteteiből sokkal kevesebb jár kézről-kézre, mint amenynyi lehetővé tenné, hogy még a tél folyamán megbirkózzanak az „első forduló“ irodalmával. Hiszen nem olvas még mindenki gyorsan, naponta egy-egy félóra, vagy hetente néhány óra a legtöbb asszony esetében az olvasásra — a könyvolvasásra — szánt idő. Az elnökség tagjai, valamint Paksi elvtárs, a járási pártbizottság titkára éppen ezt a tényt hangsúlyozták. Hogy azokra az aszszonyokra kell tekintettel lenni, akik most vesznek először irodalmi művet a kezükbe, akik csak most ismerkednek egy-egy mű mondanivalójával. Meg kell tanítani érteni ezeket az alkotásokat. Meg kell szerettetni minden nővel, édesanyával a könyvet úgy, hogy a jó irodalom, az igazi szépirodalom, a művészi értékű írott szó életszükségletté váljon. Ezért hangsúlyozzuk és húzzuk alá, hogy az olvasómozgajom nem egyszeri akció, amelyet csak a gyorsan és sorrendben precízen „elolvastuk“-kai megjelölt könyvekről készített jelentések szerint fogunk értékelni. A szívvel és értelemmel átélt, átérzett, megértett irodalmi alkotások olvasókra gyakorolt hatása nem mérhető ilyen egyszerűen. De annál inkább a komoly és okos beszélgetésekkel, amelyekre egyre több nőszövetségi tag jön majd el. hogy Duba Gyula, Dávid Teréz vagy Ordódv Katalin — valamint egy-egy község pedagógusai, könyvtárosa, népművelési dolgozója — részvételével valljon arról, mit jelent számunkra a könyv. És legfőképpen az lesz számunkra a mérce, mennyivel leszünk többek, nemesebbek, új feladatokért, eszméinkért lelkesedők, e könyvek által is. Hogy életünk értelmét mennyire hatja majd át a másokért, a társadalomért tenni akarás, hogy mennyire tanulunk meg nemcsak a szocializmusban, hanem szocialista módon is élni. . . Nőszövetségünk járási bizottságai már megkapták az olvasómozgalom következő évi kötelező olvasmányainak listáját. Mi ezzel csak lapunk következő számában foglalkozunk majd, hogy olvasóköreink először az elmúlt évben meghatározott könyvek olvasására fordíthassák figyelmüket. Azután — szintén nem a legkedvezőbbnek ígérkező könyvellátással — elkezdhetjük az 1976-os évre előírt kötelező olvasmányok beszerzését, olvasását. Akiknek már régi jóbarátjuk a könyv, akiket már az irodalom szeretete vitt az olvasókörbe, segítsenek azoknak, akik még csak most ismerkednek a szépirodalom hozzánk, nekünk szóló értékeivel. Mert az indulásnál meghirdetett célt csak akkor érhetjük el, ha minden házban otthonra lel a könyv, ha egyetlen napunk sem telik el olvasás nélkül — ha a könyv valóban mindenkié lesz, ahogyan akarjuk, ahogyan elképzeltük .. . mészáros — " I ■ I Címlapunkon: L I I I Prágai divat ■■ш (Huszár Tibor felvétele) A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja — Főszerkesztő: Haraszti-Mészáros Erzsébet — Főszerkesztőhelyettes: Jandáné Hegedűs Magda — Grafikai szerkesztő: Schreiber Katarina — Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB Zivena kiadóvállalata, Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség: 801 00 Bratislava, Prazská 5 — Telefon: főszerkesztő: 468-21, szerkesztőség: 475-00 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy a kézbesítőnél — Előfizetési díj negyedévre 23,40 korona — A külföldi megrendeléseket a Posta Központi Sajtókiviteli- és behozatali Szolgálata — PNS, Ústredná expedíció a dovoz tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. — intézi el. — Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) — Előfizetési díj: egyéni évi 180,— Ft, közületi 220,— Ft. Csekkszámlaszám: MNB. 215-96 162 — A SUTI 6/28 engedélyével. — Szedés és fotoretusálás: Vychodoslovenské tlaciarne, n. p., 042 67 Kosice, Svermova 49 — Nyomja: Polygrafické závody, n. p., Bratislava-Krasnany. ^fluNKABIZTONSÁG Pfj UNKÁSVÉDELEM A munkabalesetek gyakran emberéleteket követelnek, de legjobb esetben is könnyebb, vagy maradandóbb sérüléseket okoznak, hetekre, sőt hónapokra vonhatják ki az alkotó erőt a munkafolyamatból. A kérdés erkölcsi oldalán kívül felmérhetetlenek az anyagi károk is. Ez tette szükségessé 1972 április elsején az új munkabiztonsági kormányrendelet életbelépését, amely az eddigieknél fokozottabb mértékben tette felelőssé mind a dolgozókat, mind pedig az üzemek vezetőségét a munka zavartalanságáért, és a dolgozók egészségének és testi épségének megóvásáért. Hogy ez a rendelet mit jelent a gyakorlatban, arról Fridrich Zeman mérnökkel, a Munkavédelmi Kutató2 intézet igazgatóhelyettesével beszélgettünk. Tudjuk, hogy kormányunk fokozott figyelmet szentel a munkabiztonságnak. Milyen feladatkör jut ebben a munkában az Önök intézetének? — A bratislavai Munkavédelmi és Biztonsági Kutatóintézet társadalmi helyzetét és munkáját huszonegy éves fennállása alatt két időszakra lehet felosztani. Maga az intézet 1954-ben keletkezett, mint a Szlovák Szakszervezeti Tanács célintézménye. Az első időszak munkatartalma a munkabiztonság és az egészségvédelem helyzetének kutatása volt. Ennek alapján intézkedéseket javasoltunk a balesetek okainak, és a foglalkozásból eredő betegségek forrásainak elhárítására. Tehát a kutatás tárgya maga az ember volt, a dolgozó, s annak viszonya a termelési eszközökhöz és a technológiai folyamatokhoz, valamint a munkakörnyezet hatása a dolgozókra. Az ilyen kutatómunka az ember és a munkakörnyezet pszichológiájának -alapos ismeretét mutatja meg. Intézetünknek azonban nem volt befolyása az előírások kidolgozására, sem pedig a rendeletek végrehajtásának ellenőrzésére, ezért a kutatás eredményei érvényesítésének eszköze kizárólag a nevelés és a felvilágosítás volt. Az intézet közvetlen összeköttetésben áll a Nemzetközi Munkahivatallal és a KGST tagországainak munkásvédelmi intézményeivel. Munkatartalmunk sokat változott a zb. 174/68 sz. törvény életbelépésével, amelyben a legmagasabb kormányszervek rendelete jogot adott az intézetnek ahhoz, hogy az előírások betartását ellenőrizze és be nem tartásukat büntesse. Nemcsak munkabiztonság, hanem a műszaki berendezések biztonsága terén is szakfelügyeletet gyakorol. Megkezdtük a személyi munkavédelmi eszközök felülvizsgálását, a munkabiztonság specializált tanítását főként ami a test, a kéz és a láb védelmét illeti. — Milyen komplex kutatómunkát végeznek . a közeljövőben és milyen feladatok várnak az intézetre a hatodik ötéves tervben?
