Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-05-17 / 19-20. szám
л!1 f Amikor az ötödik emeletről lenézett, a kisfiút egy fiatal férfi emelte a karjaiba, s egy autó felé szaladt vele. Az édesanya elájult. Amikor magához tért, maga sem tudja hogyan, felöltözött és a férje után rohant a Slovnaftba, ahol dolgozik és együtt mentek a kórházba. Ott az orvosok egyre nyugtatták, de ő el sem merte hinni, hogy bankónak semmi komolyabb baja nem történt. A négynapos alapos orvosi vizsgálat egyöntetűen megállapította, hogy a kisfiú valóban egészséges maradt a zuhanás ellenére, sőt, még erősebb ütés sem észlelhető rajta. A rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy a kisgyermek esés közben a negyedik emeleti erkélyen levő ruhaszárító kötélre esett, és ez lefékezte a zuhanást. Az új, még sohasem használt kötélből két sor átszakadt. Szerencse volt az is, hogy puha, parkosításhoz odakészített földrakásra esett a kisfiú. Hogyan történhetett? Tatjána harmadik születésnapjára babakocsit és több új játékot kapott. Danko egy ideig a heverón ülve nézte nővére önfeledt játékát, aztán nyilván ő is kedvet kapott, lemászott hozzá, mellé telepedett a szőnyegre, és együtt játszadoztak addig, amíg ... a kislány ki nem nyitotta az erkélyajtót. A kis Danko utána ment, de a balkonon megbotlott és elesett. Mint ahogyan az a kisgyerekeknél szokás, négykézláb mászva igyekezett felállni, és ekkor hátrafelé csúszva kiesett a korlát alatt. A ház közel van a főútvonalhoz, ahol szinte egymást követik a rohanó autók. Jozef Cerovsky és társa éppen arra haladtak, amikor Cerovsky megpillantotta я puha földön fekvő gyermeket. — Álljunk meg! Itt valami nincs rendben — mondta kollégájának, s máris a gyermekhez futott. Óvatosan felemelte a kisfiút és a kórházba hajtott vele. А щ említett balkont alaposan szemügyre vettük. A korlát alatti résen egy felnőtt ember is átcsúszhatna. Miért tervezik így az erkélyeket, miért nem gondolnak a terv készítésekor a gyerekekre? Ezekre a kérdésekre kértem választ Frantisek Vlasictól, a Hydrostav nemzeti vállalat lakáskezelőségének vezetőjétől. Vlasic elvtárs többek között elmondotta, hogy vállalatuk öt-tízemeletes lakóházakat épített Medzi Jarkamiban, háromszáz lakásegységgel. Ezek mind munkásszálló céljait szolgálják. Kivéve azt az ötvenet, amelyet néhány évre a Slovnaft vállalatnak adtak használatra. Amikor a lakótelepen jártam, több szülőnek tettem fel ugyanazt a kérdést: Hogy érzik magukat az új lakásban? A válasz szinte egyöntetű volt: — A lakás szép, jó beosztású, de a tragikus eset óta leszereltük a balkonajtónk kilincsét. Novotnyék két éve laknak az említett lakásban. Tudják, hogy nem végérvényesen, mert nevük ott szerepel az üzem lakásépítési listáján. De amíg ott laknak, á vállalat, a szülők közös összefogással szereljenek fel a munkásszállónak épült házak erkélyeire védőrácsokat, hogy ilyen eset soha többé meg ne ismétlődhessék. Mert Danko ugyan megmenekült, de édesanyja talán egész életében érezni fogja e néhány drámai pillanat következményeit... és nem szabad, hogy a felnőttek csak akkor érezzenek felelősséget, amikor már a végzetes baleset megtörtént. Az oldalt frta: GÄL ETA 11
