Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-05-03 / 17-18. szám
J. ŐRLIK |Д||||Ц§ЦTM Minden Jóízlésű nő rendkívüli gonddal választja meg öltözékének kiegészítőit. Például a legfontosabb kiegészítők közé tartozik a cipő, amelynek nemcsak színében, de fazonjában is összhangban kell lennie a ruhával. Csúnya dolog modern szabású ruhához a divatja múlt cipőt elhordani, csak azért, mert kényelmes és „még föl lehet venni“. A harisnya is sokkal fontosabb, semmint gondolnánk. Meglehetősen nagy harisnya-választék áll rendelkezésünkre, igy nemcsak vékonyabb vagy vastagabb harisnya között válogathatunk, hanem a ruhához, cipőhöz illő legalkalmasabb árnyalatot is választhatunk, sima ruhához mintás harisnyát és fordítva. Téli sportöltözékhez ne felejtsünk el egy-egy pár vastagszálú mintás harisnyanadrágot beszerezni, kitűnően mutat. Fontos illemszabály: ünnepi alkalmakkor még a legnagyobb nyári kánikulában is illik az alkalmi ruhához harisnyát húzni. A kesztyű minden évszakban elengedhetetlen kiegészítője öltözékünknek. Télen természetesen elsősorban a hideg ellen védi kezünket, de akkor is összhangban kell lennie azzal az öltözékkel, ami éppen rajtunk van. Nyáron amellett, hogy a szennyeződéstől óv, kétségtelenül emeli a nő megjelenésének eleganciáját. Az estélyi, báli kesztyű már más kategória. Ezt nem kell feltétlenül lehúzni (magunk mellé az asztalra rakni egyenesen illetlenség), tánc közben is, vagy aki akarja, egész estén át a kezén hagyhatja. A kézitáska olyan darab, amely rögtön szembetűnik, következésképpen a jól öltözködő nőnek több is van belőle, hogy kellőképpen tudja őket váltogatni. Sőt, ma, amikor a dolgozó nők többsége otthonról úgy indul el, hogy hazamenet elintézi a napi bevásárlást, tulajdonképpen a bevásárlótáska is divatcikként kezelhető. Jó tehát, ha bevásárlótáskából is kettőt-hármat váltogathatunk, aszerint, hogy milyen az öltözékünk. Aligha van olyan divatcikk, amely annyira ki lenne szolgáltatva a divat szeszélyének, mint a női fejfedő. Am akármilyen legyen is az uralkodó nézet, ünnepélyes alkalmakkor elengedhetetlen a kalap. Színházon, mozin kívül, ahol zavarólag hat a környezetre, a nő a kalapot zárt helyiségben sem kell, hogy levesse. A kiegészítők vásárlásánál is tartsuk szem előtt a célszerűséget: lehetőleg olyasmit vegyünk, amit több ruhánkhoz hordhatunk, esetleg, amit többféleképpen is hordhatunk. Itt is, mint minden egyes ruhadarab kiválasztásánál, a nő gondoljon mindig a korára és testalkatára, a bizsutériánál arcszínére, arcformájára. Bármilyen jólöltözött, divatos is egy nő, bármilyen ízlésesek öltözékének kiegészítői, az egyébként jó összhatást rendkívül el tudja rontani a kikészítetlen arc, az ápolatlan haj. A kozmetika nem a tehetősek kiváltsága, hanem minden nő kötelessége. Van akinek rendszeresen kell kozmetikushoz járnia, van akinek még idősebb korában sincs szüksége különösebb arcápolásra, kikészítésre. Mindenesetre az arc színei olyan fontosak az összbenyomás szempontjából, hogy egyetlen nőnek sem lenne szabad az időt és a fáradságot sajnálnia, hogy az arckikészítésnek többféle módját, formáját kipróbálja, míg megtalálja azt, ami az egyéniségének, természet adta lehetőségeinek a legjobban megfelel. A korszerű arcápolás illetve a make-up elve az, hogy egyrészt kis, észrevehetetlen kendőzéssel „eltüntesse“ a szépséghibákat, másrészt, hogy finoman kiemelje az arcon azt, ami a legszebb. A mindennapi kézápolás, a rendszeres manikür sem fényűzés, hanem komoly egészségügy! követelmény. Különösen ma, amikor kezünk annyi vegyszer hatásának van kitéve, még a háztartásokban is. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ ZÁSZLÓ Csak bot és vászon de nem bot és vászon, hanem zászló. Mindig beszél, Mindig lobog. Mindig lázas. Mindig önkívületben van az utca fölött, föllengő magasan, egész az égben, s hirdet valamit rajongva. Ha már megszokták és rá se figyelnek, ha alszanak is, éjjel és nappal, úgy hogy egész lesoványodott, s áll, mint egy vézna, apostoli szónok a háztető ormán. ifgyeiírjeMv BENJAMIN LÁSZLÓ BÉKE Tavasz van, milyen szép tavasz van, de jó futkosni a szabadban, a fű magas, sűrű a lomb, csíz búvik ott és vadgalamb, száll a gyermekek nevetése. Tavasz, vidámság — ez a béke! Városban is a béke néz ránk, kőművesek rakják a téglát, kopácsolnak reggeltől estig, a ház egy-kettő felnövekszik, kéménye füsttel ír az égre: Sok épülő ház — ez a béke! A falu kora reggel ébred, malac, tehén, ló enni kérnek, indul a traktor is a földre, biztatja lovasát pöfögve: jó munkádért jót várj cserébe kenyér, szalonna, tej a béke! A fiúk sárga bőrlabdája, a kislányok hajasbabája, a balatoni nyaralás, a képeskönyv és a kalács ami szép és jó, mind a béke, tőle a cukor édessége. Szülőnk és testvérünk a béke, apánk, anyánk is harcol érte, hogy bántódás többé ne érje, pusztuljon minden ellensége. Jó viselettel, tanulással beállunk ifjú seregébe! Biztató KASSÁK LAJOS Építők, építők, világot szépítek, ragyogó ég alatt húzzatok magasba vasbeton falakat. WEÖRES SÁNDOR egyedül, birkózva a csönddel és a viharral, haszontalanul és egyre fönségesebben, lobog, beszél. Lelkem, te is, te is ne bot és vászon - légy zászló. ÉPÍTŐK Ácsok kovácsok jól megvasaljátok házaink új sorát, föléjük tegyetek vörösréz kupolát. Szív dobban, szív dobban, kalapács koppon, tűz lobban. Feszül az új híd, dörög az új gyár, virul az ország, újra él már! Még-szebben, még-jobban kalapács koppon, szív dobban. Hej, rajta. Hej. rajta, kezet ád új híd két partja! Lobog a zászló, repül az ének. szivek a légben összeérnek. Mély víznek két partja, nagy erős vashid dong rajta. 21
