Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-03-23 / 11-12. szám
A MESTERSÉGES MEGTERMÉKENYÍTÉS KÉNYES KÉRDÉSÉI Kényes kérdésekről beszélgetünk Georges David orvosprofesszorral. Elsőnek a mesterséges megtermékenyítés kérdéséről. — A rendelkezésünkre álló adatok szerint évente legalább 2000 asszony fordul a francia klinikákhoz mesterséges megtermékenyítést kérve — mondja. — Az Egyesült Államokban évi 10 000 jelentkezőt tartanak számon. Valószínű azonban, hogy az eljárást ennél sokkal többször alkalmazzák. Magánorvosok is végrehajtanak mesterséges megtermékenyítést, anélkül, hogy a hivatalos „spermabankokat" igénybe vennék. Akkor honnan veszik megtermékenyítő anyagot? a — Megmaradnak annál a módszernél, amely a hivatalos spermabankok létesítése előtt az egyetlen lehetőség volt: friss spermát alkalmaznak. Mi csak fagyasztott állapotban szolgáltatunk ki spermát. A mai tökéletes konzerválás! módszerrel (a spermát cseppfolyós nitrogénben mínusz 196 fokra hűtik) az amerikai tapasztalatok szerint tíztizenöt évig eltartható a megtermékenyítő anyag. Ennek a technikai vívmánynak nemcsak tudományos, hanem elsősorban morális jelentősége van. Miért? Azelőtt, bár a mesterséges megtermékenyítést sohasem tiltotta a törvény, mégis a legnagyobb titokban csinálták, különféle vallási és morális aggályok miatt. Az eljárásra csak kevés nőgyógyász vállalkozott. A házaspár, amely ehhez a megoldáshoz kívánt folyamodni, bűntudatot érzett, restelkedett, titkolózott. — Hogyan játszódott le a dolog a gyakorlatban? — Az eljárást végző orvos vállalkozott arra is, hogy spermaadót szerez, rendszerint nőtlen fiatalembert. Száz, kétszáz, sőt háromszáz frankot is fizetett a vállalkozónak. így is kevesen adtak spermát, anynyira kényesnek számított az ügy. Az orvosok például a tűzoltólaktanyákba mentek spermaadókat toborozni. — A hivatalosan működő spermabankok csak önkéntes vállalkozók díjmentes szolgálatait veszik igénybe? — Igen. A megtermékenyítés komoly dolog, a sperma az örökletes tulajdonságok hordozója. Nem volna jó, ha a spermaadók kiválasztásánál a pénzéhség játszana szerepet. Azonkívül a díjazás a spermaadást bizonyos életkorra és társadalmi rétegekre korlátozná. — Hányszor veszik igénybe egy önkéntes spermaadó szolgálatát? Háromnál nem többször, — Azért, nehogy később majd testvérek házasodjanak össze, anélkül, hogy sejtelmük volna róla? — Részben, bár ennek a kockázata elenyésző. Nagyobb ennél a genetikai zavarok kockázata. Mindenkiben vannak lappangó negativ tendenciák, amelyek csak akkor aktivizálódnak, ha a partnernak hasonló tulajdonságai vannak. A mesterséges megtermékenyítés elterjedésével ennek kockázata megnő. Hiszen egyetlen alkalommal mintegy tíz adog spermát nyerünk. — ön a régi gyakorlattól eltérően csak nős férfiakat választ spermaadónak. Miért? — Ahhoz, hogy a gyermektelen házaspárok nyugodt lélekkel forduljanak hozzánk, fel kellett számolni a „hűtlenség” zavaró tényezőjét. Ügy 12 kell felfogni a dolgot, hogy a spermát nem egy idegen férfi adja az asszonynak, hanem egyik házaspár ajándékozza a másiknak. Ez azonban korlátozza a spermaadók számát. — Csak abban az esetben alkalmaznak mesterséges megtermékenyítést, ha a férj nem képes a gyermeknemzésre? — Elsősorban akkor, de más esetekben is. Például annak érdekében, hogy a „genetikusán össze nem illő” pároknak egészséges gyermekük lehessen. Melyek az ilyen esetek? — Ha a gyermeknemzésre egyébként alkalmas férfi olyan rendellenességben szenved, amelyet nagy valószínűséggel átörökítene gyermekére, akkor is igénybe lehet venni a mesterséges megtermékenyítést. A genetika fejlődésével egyre több házaspár folyamodik majd ehhez a megoldáshoz. — És milyen más esetekről lehet még szó? — Kifejlesztünk egy nagyon érdekes eljárást: a mesterséges megtermékenyítést a férj saját spermájával. Erre akkor van szükség, ha a férj nem teljesen terméketlen, de spermája „rossz minőségű" és ezért nem következik be fogamzás. A férjtől nyert spermát különböző módszerekkel, például vegyi anyagok hozzáadásával feldúsítjuk, hatékonyabbá tesszük, azután ezzel hajtjuk végre a feleség megtermékenyítését. — Milyen esetekben alkalmazható még ez a módszer? — Például akkor, ha a férj olyan gyógykezelés előtt áll, amelynek következetében esetleg elveszíti nemzőképességét. A gyógykezelés előtt spermát veszünk tőle, és később a tetszése szerinti időpontban, bármikor gyermeke lehet, akkor is, ha közben terméketlenné vált. — Nem lehet ugyanezt az eljárást akkor is alkalmazni, ha a férfi sterilizáltatni kívánja magát? — Dehogynem. Egyre gyakoribbak az ilyen esetek. A férfi sterilizáltatni kívánja magát, de előbb a biztonság kedvéért spermát helyez el a spermabankban, hogy ha egyszer mégis meggondolná magát . . . Az az álláspontunk, hogy a gyermek megfelelő nevelkedését az apa és az anya együttes jelenléte biztosítja a legjobban. (A Mcgyarország-bó!) ) Jlcgamik *')пп8п — оппрп 2opo!<b.TI ^vnhkbdl ) pr«5i«Jgo!< ^).Ti dolgok ^ mágok nrcjojdgok jrdikanljpV ШГ<, HíJflrt ^onyodalmok nmYnyik )íhdny izóbon LÓBESZÉD tanulmány Kanadában A lovak valóban beszélnek! Az ő nyelvük azonban nem hasonlít semmilyen emberi lényéhez —• és semmiképp sem azonosítható a tv híres beszélő lovával. Henri Blake walesi farmer azt állítja, hogy neki sikerült értelmeznie a lovak eddig ismeretlen nyelvét. Ennek bizonyítására megírta és publikálta az ember által először ismert lónyelvi szótárat. A „Beszélgetés a lovakkal” című szótárt a londoni Souvenir Press adta ki. Blake szerint, egy kis „józan lóértelemmel", mi is megtanulhatjuk, hogyan lehet társalogni a lovakkal. Blake mint elmondta, 30 évig tanulmányozta a lovak nyelvét. Ez alatt az idő alatt több mint háromszáz ló vihogását, prüszkölését, horkantását, nyerítését, valamint különféle „pofakifejezését“ tanulmányozta. Blake 47 alapvető jelentésre és 5 mellékjelentésre bontotta a lónyelvet, 11 féle hangszint felhasználásával. A lónyelvész arra is figyelmeztet, hogy bizonyos lószavak jelentése rendkívül fontos, mert egy lószó rossz értelmezéséből nagyon fájdalmas lórúgás is érheti azt, aki a lószót félreérti. Ugyanis a lovak sosem blöffölnek, például, ha a iá a lábát lengeti, lehet, hogy azt akarja megértetni, hogy fáj a lába, de lehet hogy figyelmeztetés is arra, hogy „hagyj már békén". A szótár szerint a lovak harmincféleképpen tudják kifejezni szeretetüket. A legközismertebben ezt horkantással vagy fejdörzsöléssel adják tudtára az embernek. A cukrot a szótár szerint is szeretik, de vajon mindegy-e nekik, ha azt bal vagy jobb tenyerünkből kapják?
