Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-03-09 / 9-10. szám
с с о Е «л О ■» О Ьт О 5> ё о UAjándékot kaptunk Az ünnepek már mögöttünk vannak és míg azelőtt a bevásárlás volt — most az a gondunk, hogy a család egyes tagjaitól kapott ajándékokat hogyan tegyük mindennapi életünk, környezetünk meghitt részeivé. A férjemtől egy elég nagy méretű fafaragású domborművet kaptam. Mivel anyagában és stílusában pontosan a nappali szoba modern bútoraihoz illik, habozás nélkül leakasztottam az eddig a szoba ülőgarnitúrájának támlás rekamiéja fölött díszelgő, kissé sötét tónusú olajfestményt és helyébe feltettem a reliefet. A gyermekeimtől könyveket kaptam — biztos ítélettel válogatták össze a zsúfolt könyvtáramból még hiányzó legújabb .csemegéket". Bölcs ajándék: hosszú ideig jó olvasnivalója lesz az egész családnak I A nagypapa türelmesen és titkolózva végzett barkácsoló munkával szobanövény-vályút készített számomra. A jó for májú és szépen színezett da rab nemcsak csinos, de na gyón ügyes darab is, takarí táskor aránylag könnyen el mozdítható. Az anyósom tudja, hogy szeretem a háziszőttest, ezért nem habozott a széles dupla heveróre egy újabb tarka párnával meglepni. Mondhatom, valamennyi ajándéknak nagyon örülök, mert úgy érzem, hogy akik adták, azok őszintén örömöt akartak szerezni, a kedvemet, az egyéniségemnek megfelelőt keresték, jó ízléssel, átgondoltan választották ki a meglepetés tárgyait. Mivel az ajándékozásnak ezt a módját én vezettem be a családban, most annál inkább megörvendeztet, hogy igyekezetem nem volt hiábavaló. Mert nem az a lényeg, hogy amit veszünk, annak ezrekre rúgó értéke legyen, hanem az a f ontos, hogy érezhető legyen belőle a szeretet és vágyaink, ízlésünk megértése. 24 I
