Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-01-06 / 1-2. szám
TÚRI MÁRIA: ÜNNEPI BESZÉD HELYETT Szívszorongva veszem kezembe a tollat, hogy a Nö szerkesztőségének felkérésére a jubileumi számba az újságírói asztalnál töltött éveimről írjak. Régen nem írtam. Fájdalmas nosztalgiával gondolok ezekre az időkre. Azok közé a szerencsések közé tartoztam, akiket munkájuk teljesen kielégített, mondhatom boldoggá tett. Minden sort őszintén, a legmélyebb meggyőződésből, kifogyhatatlan lelkesedéssel vetettem papírra. Mint egy filmszalag kockái peregnek le előttem munkánk különböző formái. A szerkesztőségi kollektíva ... lapzárta ... az első nyomdaszagú „szignál“. Megfelel-e az elképzeléseinknek?! Cikkek, beszélgetéseink az olvasókkal, ünnepi rendezvények, konferenciák — sőt kongresszusok. A képsorozat megáll percekre és nézem és eszmélek: ismerős arcok, értékes beszélgetések, bizakodó, felelősségteljes felszólalások ... Igen erről kell írnom, ez volt munkásságom legszebb és legeredményesebb része. Találkozásom a mi lelkes, okos, fáradhatatlan asszonyseregűnkkel, akik a munka frontján vitték győzelemre a haladás, a hazaszeretet, a szolidaritás, békéért folytatott harc ügyét. Első élményem, feladatom; politikai iskolát kellett szervezni a magyar nemzetiségű nők részére. Nem volt könnyű ezt megvalósítani, hiszen addig nem volt fejlődési lehetőségük, félénkek, bizonytalanok voltak. Mi lesz a gyerekekkel, a múlt előítéletei nyomták őket, a férjek berzenkedtek. Végre a szívós agitáció és egy pár tudást szomjazó aszszony példája meghozta a várva várt eredményt. Megkezdődött Harmónián az első politikai iskolázás. Jómagam a Szovjetunió békepolitikájáról, az egyenjogú szovjet nőkről tartottam előadást. Napról napra nőtt az érdeklődés. Munkában elnehezedett ujjakkal jegyeztek, figyeltek, egy szót sem akartak elmulasztani. Kérdéseket tettek fel. Az előadások után "kis csoportokban vitáztak. Kár hogy akkor még nem volt magnetofonunk, értékes dokumentum lenne. Hazatérésük után már ők agitáltak, az első hallgatók és megindult a folyamat! Az asszonyok. C lányok tanulni akartak, fejlődni, részesei lenni hazánk építésének. Később járási, helyi szinten tanultak már szakmai, kulturális és politikai tanfolyamokon, iskoláztatásokon. Olvasóink zömét a mezőgazdaságban dolgozó nők, háziasszonyok, lányok alkották. Minél több asszonyt bekapcsolni az építőmunkába, ez volt az igyekezetünk. Szerkesztőségünk kollektívája is megerősödött. Jöttek a levelek. Szélesedett a levelezők köre. Ebben az időben már mi hívtuk a levelezőinket beszélgetésre. Már számottevő törzsgárdánk volt. Bokros Anna, Bartal Etel, Baly Mária, Miklós Janka, Szlovák Magda, Száraz Mária, Elek Irén, Líska Veronika, Kazán Gizella, Fehér Zdenka, Elekné, Oravecz Róza néni, Erdélyi Zsuzsa, Nagy Júlia, Zsigó Mária, Henzel Erzsébet, Boros Eszter, Major néni, Réti Erzsébet, Molnár Regina, Melis Erzsébet, és így sorolhatnám a mi hű levelezőinket és agitátorainkat. Izgalmasan szépek, és eredményesek voltak ezek a beszélgetések. Következtek a gyűlések az olvasókkal. Eljöttek Bratislavába, majd mi mentünk a nőszervezet gyűléseire. Mennyi kedves hangú meghívás a rendezvényekre! Már jóformán együtt szerkesztettük a lapot. Számtalan építő javaslat, kritika, vállalás. Voltak egyéni panaszok, ahol csak lehetett, segítettünk. A legaktuálisabb feladatokat megvilágítottuk előttük emberi szóval, mint közelállóknak, családtagoknak. Már az üzemekből is jöttek. A komárnói (komáromi) Steiner Gábor nevét viselő Hajógyárból, a Nővé Zámky-i (érsekújvári) Elektrosvitből, a fifakovói (füleki) Kovosmaltból jötlék. hívtak és — írtak. Kötelezettségvállalások, előfizető toborzás, munkaeredmények. A jegyzőkönyvek és újságunk lapjai beszélhetnének asszonyaink hálával telt szeretetéről a Szovjetunió és a szovjet nép iránt. A szolidaritási alapra gyűjtöttek... A kvetnai (kétyi) asszonyok élelmiszereken kívül 4500 Kcs-t, a füleki szlovák és magyar asszonyok közösen 150 576 Kcs-t küldtek. Pusté IRanyból (Nagyfödémesről) Babai Veronika kezdeményezésére 4282 Kcs-t és 109 előfizetőt szereztek ... Ezek csak kiragadott példák, de bizonyítanak. öntudatra ébredésük csodálatosan gyors volt. „Több nőt a nemzeti bizottságokba, több nőt vezető helyekre.“ Ez volt az irányvonal. Már voltak, fejlődtek a rátermett asszonyok, akiket jelöltek és választottak. Az elsők között volt Fehér Zdenka, aki traktorra ült, majd a hnb-ről a Szlovák Nemzeti Tanácsba került, mint képviselő és számtalan fontos tisztség viselője. Asszonyaink valóságos politikusokká, öntudatos termelőkké, békeharcosokká váltak. Konferenciákon, sőt kongresszuson is felszólaltak. Mi büszkék voltunk rájuk. A gyermeknevelés, a kultúra, a családi élet, minden érdekelte és aktivitásra serkentette mind szélesebb tömegeiket. Szándékosan hagytam utoljára legfontosabb nevelő és meggyőző munkánkat: A proletár internacionalizmus elmélyítését, nemzetközi és hazai viszonylatban. Együtt dolgozni, együtt harcolni a közös célokért elfogultság, torzsalkodás, egyéni sérelmek és vélt mellőzések nélkül. Sikerült! A nyelvi nehézségeket is leküzdöttük, együtt dolgoztak, együtt terveztek, együtt ünnepeltek asszonyaink. Miért írom le mindezt? Hiszen az azóta felnőtt nemzedéknek ez már mind csekélységnek tűnhet. Az ifjabb korosztály iskolázott, szakközépiskolát végzett, gimnáziumban érettségizett, sokan egyetemi diplomával rendelkeznek! A magyar nyelvű sajtó minden irányú igényt kielégít. A magyar nyelvű könyvkiadás virágzik. író-olvasó találkozásokon tágul látókörük stb. Azonban az úttörőknek mindig a legnehezebb rész jut. Azoknak az asszonytársaknak akarok tiszteletet adni, akik közül már velem együtt sokan nem dolgozhatnak aktívan, de elfelejteni őket nem szabad és nem lehet. Az ünnepi számban nincs módomban bővebben beszélni róluk a felsorolást kiegészíteni, de ahogy a film pereg lelki szemem előtt, mindnyájukat látom. Köszöntse őket ez a pár sor ünnepi beszéd helyett ИЩ I amiapunkon Mjertusová Anastázia — Anya és I I a gyermek meghitt pillanata —J (Foto: Grossmann) A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja — Főszerkesztő: Haraszti-Mészáros Erzsébet — Főszerkesztőhelyettes: Jandáné Hegedűs Magda — Grafikai szerkesztő: Schreiber Katarina — Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB Zivena kiadóvállalata, Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség: 801 00 Bratislava, Prazská 5 — Telefon: főszerkesztő: 468-21, szerkesztőség: 475-00 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy a kézesítőnél — Előfizetési díj negyedévre 23,40 korona — A külföldi megrendeléseket a Posta Központi Sajtókiviteli- és behozatali Szolgálata — PNS, Üstredná expedíció a dovoz tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. — intézi el. — Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármley postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) — Előfizetési díj: egyéni évi 180,— Ft, közületi 220,— Ft. Csekkszámlaszám: MNB 215-96 162 — A SÜTI 6/28 engedélyével. — Szedés és fotoretusálás: Vychodoslovenské tlaciarne, n. p„ 042-67 Kosice, Svermova 49 — Nyomja: Polygrafické závody, n. p., Bratislava- Krasnany. Indexszám: 49413. 2 Щ N 75 o| KEDVES ELVTÁRSNŐK! Az Űj Szó szerkesztőségének valamennyi dolgozója nevében és a saját nevemben is megbecsülő tisztelettel és szeretettel köszöntőm a megjelenésének 25. évfordulóját ünneplő Nő szerkesztőségét. A lap által megtett negyedszázados út sikerekben gazdag. Nagyra értékeljük a Dolgozó Nő, majd a Nő szerkesztőségének azt a fáradhatatlan és önzetlen munkáját, amelyet a magyar nemzetiségű asszonyok sorában végzett, pártunk elveinek és politikájának szellemében, amely mindenkor a nők egyenjogúságáért szállt síkra. Lapjuk hatásosan hozzájárul olvasóink politikai-esz-2 C s E gai oa| =ja|-ül £3 I 2Ф1 SZÍVBŐL GRATULÁLUNK! Testvérlapunk, a magyar nemzetiségű nőtársaink számára készülő NŐ e napokban ünnepli negyedszázados jubileumát. Jelentős évforduló ez. Az elkötelezett újságírói munka évfordulója. Olyan munkáé, amelynek eredményéként számos értékes riport, ösztönző erejű cikk és szépirodalmi anyag született. Olyan folyóirat a Nő, amely magyar nemzetiségű polgártársnőinket rendszeresen tájékoztatja politikai és közéletünkről, a gazdasági és kulturális esemé-KEDVES ELVTÁRSNŐK! A Nő megjelenésének 25 éves jubileuma alkalmából szívből köszöntünk Benneteket. Csodálatunkat és őszinte elismerésünket fejezzük ki pártos helytállásról tanúskodó — áldozatkészséget és mesterségbeli tudást tükröző munkátokhoz, amely a Nő-t a csehszlovákiai magyar nemzetiségű asszonyok és leányok valóban közkedvelt lapjává formálta. Kétségtelen, hogy a Nő elévülhetetlen érdemeket szerzett a dolgozó nők szocialista öntudatának formálásában, s így abban is, hogy falvaink aszszonyai és leányai a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlesztőivé, a szocia-