Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1975-01-30 / 5. szám

múltjót dokumentálja az archeológiái múzeum.

Nikóziához fűződik legnagyobb ciprusi élményem, személyes találkozásom Makariosz elnökkel. Közvetlen modorban beszélgetett al újságírókkal, látogatókkal. Csak úgy áradt belőle az életerő, a tudás, erős akarat, és a szilárd meggyőződés, hogy Ciprus jövőjét illetőleg a béke az egyetlen alternatíva. Az érsek-elnök nagyon rokonszenves megjelenésű, túlnyomórészt derűsen mosolyog beszélgetés közben, amit az újságírók „kifürkészhetetlen makarioszi mosolyként" ismernek, mintegy sejtvén, hogy mindén mosolyának rejtett jelentősége is van. A nagy emberekre jellemzően, azonnal olyan légkört tud teremteni, hogy az ember gátlás nélkül tud beszélni s úgy érzi, régi jó ismerősével társalog.

Utunk tovább vezetett. Famaguszta felé haladva, egy hegyoldal tetejéről egyszerre csak mint a mesében, a sziget körvonalai bontakoznak ki. Rövidesen az egykor káprázatos építészeti műremekkel dicsekedő Szalamisz romjai tűnnek fel. Ma már csak az ún. gümnaszión képviseli a múltat. Itt művelték a kalokagatiót, vagyis a testi és lelki szépség fejlesztésével foglalkoztak.

A keresztes háborúk idején Famaguszta egyszerű partmenti városka volt. Egyetlen olyan kikötője Ciprusnak, ahol a hajók egészen a partig vihetik rakományukat, másutt a sekély víz miatt másfél mérfölddel a kikötő előtt le kell horgonyozni.

A délnyugati parton fekszik Ciprus :ő export-kikötője, Limasszol. A sziget szerény iparát főleg a KEO likőr- és borgyár képviseli. Nyolcféle konyakot, néhány tucatnyi bort termel a gyár. Habár reklámra nincs különösebb szükség, a gyár úgy növeli termékei népszerűségét, hogy minden látogató szabadon kóstolgathat ebből-abból, s a végén még ajándékba is kap egy szép fiaskó konyakot. A forró égövi, napperzselte szőlőből finom, de nehéz itókák készülnek, melyek még a gyár területén megbillenthetik a fogyasztó-látogató egyensúlyát.

Faphosz felé folytatjuk utunkat. A tengerparti út egy éles kanyarja mögül elénk tárul Aphrodité sziklája. A monda szerint ezen a helyen merült fel a habokból a szerelem és szépség istennője, Aphrodité. Az idegenvezetők ezt a helyet is felhasználják propagandára: főleg a nők hiszik el szívesen, hogy о habokból kikelve szebbek, fiatalabbak és szerelmesek lesznek.

Paphosz fő nevezetessége egy, az i. e. 3. századból származó római villa nozaikpadlója, melyen klasszikus görög legendák elevenednek meg. Paphoszhoz fűződik az ismert Pygmalion monda is. Pygmalion Ciprus királya volt. .Beleszeretett Aphroditébe, de mivel az istennő számára elérhetetlen volt, elefántcsontból az istennő tökéletes mását faragta ki. A szerelmes király gazdag áldozatokat mutatott be s az istennő végre meghallgatta őszinte óhaját: a szobor életre kelt, a király elvette feleségül, s hamarosan fiuk született, Paphosz.

Ahol annyi nemzet kultúrája vert gyökeret, mint Cipruson, fennmaradt rengeteg népi szokás is. Újév napján például a bennszülöttek körülülik a „mangaliát", tűzhelyet, s olajfaleveleket dobálnak a parázsba. Ha a levelek összezsugorodnak, elkezdenek „ugrálni", szerencsés évnek néz elébe az illető. Ha a levelek nyugodtan égnek, sok jó nem várható az elkövetkező esztendőben. Egy másik újévi szokás kalácsba sütni egy ezüstérmét. A kalácsot felvágják s aki a saját darabjában megtalálja, az lesz a legboldogabb. Három király ünnepén pedig mézesfánkot süt a gazasszony. Először néhány fánkot fel kell dobni a háztetőre, hogy jóllakjanak a gonosz szellemek, csak aztán lát hozzá a család az evéshez. A két legelterjedtebb ciprusi fához, a fügefához és az olajfához is fűződik babona. Aki fügefa alatt alussza álmát, megbetegszik a fa árnyékától, aki viszont a ciprusi szent fa, az olajfa alá hajtja a fejét, meleg nyári estén, szép álmai, boldog évei lesznek.

DOMOK JÁNOS

Szlovákia 30 városában örvendhetnek az igényes mozilátogatók az idei téli filmfesztivál műsorára tűzött 16 hazai és külföldi filmnek. Közülük néhány már a Karlovy Vary-i XI. Nemzetközi Filmfesztiválon is jó szakmai bírálatot kapott, néhány pedig az újdonság erejével hat majd.

A fesztivál január 24-től február 6-ig zajlik Szlovákia-szerte. Eszmei tartalmában — 30 éve államosított szocialista filmgyártásunkhoz méltóan —, ismét a nemes emberi kapcsolatok, a haladás és az ezt feltételező békés épitőmunka szükségessége jut kifejezésre.

1. A január 24-i bratislavai ünnepélyes megnyitó műsorán szereplő „Az asszony útja" c. új szlovák film forgatókönyvét Stefan Zúber és РаГо Gejdos Írták, rendezője Dusán Kodaj. A film témájával a Nők Nemzetközi Évének programját támogatja.

2. A Nagy éjszaka, nagy nap

c. szlovák film a Szlovák Nemzeti Felkelés egy epizódjának drámai erővel megoldott ábrázolása, amelyet Alfonz Bednár forgatókönyve alapján Stefan Uher rendezett. Női főszereplői Marie Drahokoupilová mint vendég, Elena Zvaríková, a férfiak közül Bronislav Krizán, Ladislav Lakomy és mások neve vonz.

3. A fiatal, bájos és tehetséges Andrea Cunderliková a főszereplője „Az utolsó bál a roznovi uszodában" c. cseh filmnek, amely ugyancsak a háborús élményekből, az ellenállási mozgalom mozzanataiból merít. Rendezője Ivan Novák.

4. Kegyetlen — ezt a címet adták annak a kiváló szovjet filmnek, amelyet Muchtar Auezov meséje alapján Mihalkov, Koncsolovszkij és Trapinyin dolgoztak fel forgatókönyvvé. A kiváló kozah színészgárda Talamus Okejev rendező irányításával a taskenti filmfesztiválon dijat nyert filmben az ember testi, lelki és iellemerejének izgalmas formálódását ábrázolja.

5. Hriszto Hrisztov a rendezője a „Gyökértelen fa" c. bolgár filmnek, amely az emberi kapcsolatok témaköréből merít —■ egy falusi környezetéből kitépett, „gyökértelenné" vált idős férfi alakján keresztül.

6. Az „önöké a szó" c. kubai film a híres Manuel Octavio Gomez rendező alkotása. Főszereplői a társadalommal szembekerült ellenforradalmárok, akik fölött nemcsak a filmben lefolytaA DOLGOZÓK TÉLI

FILMFESZTIVÁLJA

tott per, de a forradalmi tömegek is ítéletet hozhatnak.

7. J. W. Goethe regénye adta a témát az „Előkelő rokonság" c. film forgatókönyvéhez. Érdekessége, hogy a német színészek mellett Beata Tyszkievicz lengyel színésznő és Magda Vasáryová is játszik benne.

8. A jugoszláv „Lakodalom" c. filmdrámát Radomir Saranovics rendezte. A fasiszta megszállók ellen fegyvert fogó férfiak hőskölteménye. Nagyszerű főszereplője Dragomir Bojanics.

9. A „Száz lei" c. román film két férfi és egy nő izgalmas pszichológiai drámája, amely azt a kérdést veti fel, vajon a tragédia felnyitja-e az érdekeltek szemét az igazi erkölcsi értékekre.

10. Kása Ferenc és Csoóri Sándor közös alkotása a „Hószakadás" c. magyar film, amely a háború elembertelenitő hatásáról szól. A filmben a magyar színészek mellett szerepel Maria Markovicová szlovák és Pola Raksa lengyel színésznő is.

11. A „Sötét folyó" c. lengyel film történése közvetlenül a háború utáni zavaros időkben zajlik. Szylveszter Szyszka rendező filmje a Karlovy Vary-i idei fesztiválon a bíráló bizottság díját nyerte el.

12. „Don Quijote újabb kalandjai" a címe Gavaldon mexikói rendező filmjének, amelyben Cervantes ismert regényalakja elevenedik meg előttünk. A szép színes film időszerű gondolatokat tolmácsol.

13. A háború okozta szenvedések és a militarizmus ellen szól Satsuo Jamamoto japán rendező „Háború és emberek" c. Karlovy Varyban ugyancsak díjat nyert filmje, amely szovjet koprodukcióval készült.

14. Két hű barát tragikus sorsáról szól a „Hálátlan" c. indiai film, H. Macherdzsi rendező müve, amelyben a tőkések és a munkások érdekeinek feloldhatatlan ellentétei tükröződnek.

15. „Amerikai éjszaka" címen, de francia produkcióban készült a kiváló Francois Truffaut rendező 1973-ban Oscar-díjat nyert filmje, amely érdekes betekintést nyújt a filmforgatás titkaiba.

16. Egy rendkívüli életformát választó amerikai ember történetét ismerjük meg „A királyok álma" c. amerikai filmben. Rendezője Daniel Mann, főszereplői: Anthony Quinn, Irene Papas és mások.

Igo