Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1975-10-02 / 39-40. szám
f z _l < z о > g < N СО < z '■‘í < z 0 1 1 < N СО 4 a pedagógus „Iskolába kezdett járni a fiam. Nagyon nehezen végez bármit is önállóan. Unszolni, serkenteni kell minduntalan, és főleg ellenőrizni. Még sok olyan alapvető teendőt sem végez el egyedül, amit a társai már az óvodában megtanultak. Ami engem most leginkább foglalkoztat: a fogmosás. Mindezidáig nem tanulta meg, hogy rendszeresen, minden este és minden reggel megmossa a fogót. Most, hogy az első két foga kiesett, felmerült bennem a kérdés: érdemes-e ennyit szekíroznom a gyereket, ha úgyis kihullanak az első fogai? Talán egy-két év múlva magától is rájönne, hogy a fogmosás mennyire szükséges?" — Ezzel a kérdéssel fordult hozzánk B. Anna luceneci (losonci) olvasónk. S ezenkívül S. Mária Bratislavábói és K. Katalin Komárnóból (Komárom) is a kisgyerekek fogápolásáról kér tanácsot. Nem ritka az a gyermek, aki 4—5 éves korában sem szívesen mos fogat. Részben mert nem érti még, hogy a fogmosás milyen nélkülözhetetlen része a tisztálkodásnak, részben pedig fárasztónak, unalmasnak találja az egész „tortúrát”. Ilyen esetben nem sokat segít a díszes fogmosó pohár vagy a gyümölcs ízű fogpaszta sem. Az édesanya rájön a gyermek „csalására" (hiába mondja, hogy megmosta-fogát, ha a száraz fogkefe, elárulja a füllentést), kirobban a családi perpatvar és a vége úgyis az: a gyermeknek meg kell mosnia a fogát ... Hogy érdemes-e emiatt vitatkozni, következetesnek lenni? Persze hogy érdemes! Azért érdemes, mert mire felnő a gyerek, és maga is rájön, hogy mennyire fontos a fogmosás, addigra már késő lesz. A gyermekkorban, vagyis az első fogak ápolásakor is fontos, hogy az ételmaradék ne rontsa a fogzománcot, hogy megelőzzük a korai fogszuvasodást, és ezzel nemcsak a kellemetlen fogfájástól kíméljük meg a kisgyermeket, hanem időben kialakítjuk higiéniai szokásait is. De semmi esetre se vasszigorrol szoktassuk rá a gyermeket a fogmosásra. Kíséreljük meg eleinte játékosan. Ne sajnáljuk rá az időt. Esténként, vagy valamelyik szülő vagy a nagyobb testvér együttesen mosson vele fogat: Kié habzik jobban? Ki tud hangosabban gargarizálni? Kié lett fehérebb és hasonló kérdésekkel serkentsük egy kis versengésre. Később pedig magyarázzuk meg neki, hassunk az értelmére, hogy miért kell tisztán tartani a fogunkat. A fogápolás — okár a gyermekkorban, akár a felnőttkorban — nemcsak egészségügyi követelmény, nőnem elválaszthatatlanul összefügg a szépséggel, a jó közérzettel. Gyermekünkben is szívesebben gyönyörködünk, ha egészséges, fehér fogakkal mosolyog ránk... Ha kicsit hosszadalmas is a nevelés, a kisgyermekkel való törődés — mindenképpen megéri! M. A. \ az orvos Olvas'ónk levelében azt kérdezi, hányféle változatban fordul elő a sérv, melyik a veszélyesebb, vissza tud-e fejlődni, létrejöhet-e szülés következtében, szükséges-e minden esetben a műtéti beavatkozás? A sérv egy testüreg szerveinek kifelé vagy egy másik testüregbe hatoló kidomborodása. így pl. a hasüreg szervei a hasfal nyílásán keresztül kifelé, vagy a rekeszizmon keresztül a mellüreg felé domborodnak. A sérveken megkülönböztetünk sérvkaput, sérv-tömlőt és sérvtartalmat. A sérvkapunak azt a nyílást nevezik, ahol a sérv kilép. A sérvtömlőt rendszerint a hashártya alkotja, a sérvtartalom pedig a hasüreg különböző szerve lehet, legtöbbször a vékonybél. A sérv a hasfalon kifelé domborodik, de előfordulhat a has, vagy a mellüregben is, és ilyenkor belső sérvről van szó. A külső sérv leggyakrabban a lágyékhajlatban, s a .combtőben keletkezik. A lágyéksérv inkább férkiaknál, a nőknél pedig a combtősérv a gyakoribb. Előfordul még köldöksérv, azonkívül korábbi műtéti metszések hegében keletkező hasfali sérvek. A sérv keletkezését előidézheti a huzamosabb megerőltetés, a hasprés túlzott igénybevétele, tartós köhögés, székrekedés, a hasfal kitágulása, majd ellazulása, pl. a terhesség, erős lefogyás. Hirtelen emelésnél sérv azonban nem keletkezik, csak a kezdődő sérv érzékeny lesz, és az illető ilyenkor veszi először észre. A sérv tünetei először a sérvkapu tájékán keletkező domborulat, amely leginkább köhögéskor, tüsszentéskor észlelhető. A sérvtömlő és a sérvtartalom tünete a húzó jellegű fájdalom, mely különböző hasi megbetegedések tüneteit is utánozhatja. A szabad sérv fekvő helyzetben többnyire magától visszacsúszik, vagy enyhe nyomással visszahelyezhető. A sérvek legveszélyesebb szövődménye a kizáródás. A kizáródás leggyakoribb tünete, hogy a puha, fájdalmatlan és könynyen visszahelyezhető sérv hirtelen fájdalmas, kemény és vissza nem helyezhető lesz. E tünetekhez rövidesen csatlakozhat hashártyagyulladás. A sérvek kezelése rendszerint műtéti. Ettől csak akkor térnek el, ha csecsemőről, vagy aggastyánról van szó. Ilyenkor ún. sérvkötő viselését ajánlják. A sérvkötőt csak fekvő helyzetben, a sérv visszahelyezése után lehet felhelyezni. A sérv kizáródása életveszélyes állapot, ezért műtéti beavatkozás szükséges. A sérvműtét lényege a sérvtartalom visszahelyezése után a sérvkapu elzárása. A sérvképződésre való hajiam néha a sérvek kiújulósát eredményezheti. Ilyen esetben plasztikai beavatkozásra kerülhet sor. a jogász „Házjog ügyben.“ özvegy édesanyja még életében szabadon rendelkezhet a vagyonával, így kizárólagos tulajdonát képező családi házát is eladhatja, vagy elajándékozhatja. Halála esetére végrendelettel rendelkezhet a vagyona felett s végrendeleti örökösévé bárkit megtehet. — De ezt a szabad végrendelkezési jogát az a törvényes rendelkezés korlátozza, hogy nagykorú leszármazottainak törvényes örökrészük 3/<-ét meg kell kapniok, a kiskorú leszármazottainak pedig teljes örökrészüket. Amennyiben a végrendelet a leszármazottaknak e jogát sérti, akkor ez a része évrénytelen. A leszármazottaknak ugyanis ún. köteles részre igényük van. A végrendeletet a végrendelkező életében bármikor visszavonhatja, vagy újabb végrendelettel helyettesítheti. Ha nincs végrendelet, akkor törvényes öröklés áll be, amikor elsősorban az örökhagyó házastársa és gyermekei örökölnek egymás közt egyenlő arányban. Minthogy édesapjuk már nem él, törvényes öröklés esetén, a négy gyermek mindegyike V» — Vr-et örökölne. Az örökösödési eljárásban az örökösöknek meg kell egyezniök az örökség felosztásában. Ha megegyezésre nem kerül sor, akkor a felosztást az állami jegyzóség végzi. A törvényes öröklésnél az örökös törvényes örökrészébe be kell számítani azt az értéket (pénzt stb.), amit az örökhagyó életében tőle ajándékba kapott, amennyiben nem csak szokásos ajándékról van szó. Végrendelet esetén ezt csak akkor kell beszámítani, ha az örökhagyó erre a végrendeletében utasítást .adott, vagy ha a megajándékozott örökös a többi kötelesrészre jogosult örökössel (tehát a leszármazottakkal) szemben indokolatlan előnyben részesülne. Szokásos ajándéknak tekint hető a különböző családi alkalmakkor (születésnap, névnap, esküvő, promóció stb.) adott ajándék, amelynek értéke megfelel az örökhagyó viszonyainak és amely nem csökkenti lényegesen a vagyonát. Ezt tehát nem kell az örökrészbe beszámítani. „В. V. Dolny Stitár.“ A dolgozók szociális biztosításáról szóló törvény alapján az arra szociálisan rászoruló polgároknak egyszeri segélyt, vagy rendszeresen ismétlődő pénzsegélyt lehet nyújtani. Ez mindennapi szükségleteik kielégítésére szolgál pl. élelmiszer, ruha, fehérnemű, lábbeli beszerzésére, vagy a téli tüzelőanyagra, vagy olyan ismétlődő és a szokásos kiadásokat meghaladó életszükségleteik fedezésére, mint például a magasabb lakbér, a tisztítóköltségei, tüzelófelhordós stb., amelyeket rendszeres jövedelmükből (nyugdíjukból) nem tudnának fedezni. Rendkívüli, egyszeri pénzsegélyt, illetve hozzájárulást kaphatnak azok is, akik váratlan és rendkívüli események (pl. elemi csapás vagy hosszúlejáratú súlyos betegség, ami költséges gyógykezelést igényel) miatt olyan anyagi helyzetbe jutottak, amire nem lehet a rendes forrásokból járadékot vagy egyéb juttatást nyújtani. A szociális ráutaltságot a kérdéses személy jövedelme kora, egészségi állapota és családi viszonyai alapján ítélik meg. Tekintetbe veszik azt is, hogy vannak-e eltartására törvényesen kötelezett személyek (pl. házastársa, gyermekei). A szociális ráutaltság rendszerint adva van, ha egy személynek nincs havi 620.— Kcs-nál nagyobb saját tiszta jövedelme, ha pedig házaspárról van szó, együttes jövedelmük nem haladja meg a havi 1030.— Kcs-t. A nemzeti bizottságok feladata, hogy a fenti szempontok szerint rászoruló személyeket felkeressék, kikutassák, nyilvántartásba vegyék és a lehetőségek szerint segítsék. Forduljon tehát ismét a nemzeti bizottsághoz és kérjen valamely meghatározott célra segélyt (téli ruha, ágynemű, vagy fűtőanyag beszerzésére). Megjegyezzük azonban, hogy a fenti juttatások önkéntesek, ezekre törvényes, perelhető s így kikényszeríthető igény nincs. (Dr. В. r a szerkesztő „trett asszony, kinek nincs öröme, boldogsága az életben.“ Férje jellemét, adott családi helyzetüket rendkívül józanul, tárgyilagosan ítéli meg, s eltökélt szándéka, hogy kátyúba jutott házasságát megmentse. Okossága és küzdeniakarása már fél siker! Ha ön annak idején sorompóba tudta állítani minden akaraterejét, hogy az orvossal együtt küzdjön az életéért, és eredményesen, akkor biztos lehet abban, hogy ugyanezt meg tudja tenni azért is, hogy kisfiának megmentse az apát. Igaza van abban is, hogy nincs értelme egy további t szélgetésnek férje csábítójává,. Haladéktalanul forduljon mind a férje, mind annak a nőnek a munkaadójához, továbbá a helyi nemzeti bizottság szociális, illetve ifjúságvédelmi osztályához s őszintén tárja fel helyzetét és kérje segítségüket. (A munkaadónak módjában áll s kötelessége is segítséget nyújtani olyan esetben, ha egy család léte forog kockán.) Ajánlom azt is, hogy keressen föl egy házassági tanácsadót, ahol tapasztalt szakemberek, pszichológus, orvos, ügyvéd stb. mondanak véleményt és adnak tanácsot. Fel a fejjel, legyen erős és céltudatos s mozgasson meg minden követ, hogy megmentse kisfia számára az édesapát. „Nem akarnék evégett válni“ jeligére. Problémájával forduljon szakorvoshoz (sexuológushoz). Esetleg keresse fel a házassági tanácsadót (Predmanzelská a manzelská poradna), ahol szintén van orvosi szaktanácsadás.
