Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1975-07-24 / 29-30. szám
AZ ANGYALKERTTŐL AZ INTÉZMÉNYES GYERMEKGONDOZÁSIG Ma, amikor a mi társadalmunkban a nő a férfival egyenrangúan él, termelőmunkát végez, alkot, épít, tanít, kutat és helytáll a gazdasági és a társadalmi élet minden szakaszán, tisztelettel és hálával emlékezik azokra, akik az idáig vezető úton elindították. Akik közül sokan merőben más társadalmi körülmények között, az előítéletekkel merészen szembeszállva, újat akarva és álmukat megvalósítva előmozdították a közjót, úttörői voltak a nőnevelésnek. A Nők Nemzetközi Évében a többi nőharcos között megemlékezünk- és az Unesco révén az egesz világ — a 200 éve született Brunszvik Terézről, a magyarországi kisdedóvók megalapítójáról. Bár grófi családban született, a tudásban és anyagiakban gazdag személy mélységes felelősségérzetével irányult tekintete másokra, hogy megossza velük javait. Osztályáról az volt a véleménye: „Nem a jobbak vagy a legjobbak, hanem a rosszabbak vagy a legrosszabbak az országban." Naplójában pedig ez áll: „...szent küldetésem, hogy az igazságot és a boldogságot terjesszem a Földön, különösképpen azokban az osztályokban, amelyek díszei a hazának, és amelyekre egy léha és felfuvalkodott arisztokrácia lenézéssel tekint." Családja néhány haladó szelemű tagja részéről érte az első hatás, amely figyelmét a közügyekre terelte. Nő létére — ekkor még ritka kivételként — erősen érdeklődött a korabeli szocialista filozófusok munkái iránt. Családjával sokat utazott. Egyik ilyen útja során személyesen is megismerkedett Pestalozzival, a humanista, demokratikus gondolkodású svájci pedagógussal, aki az árva gyermekek részére menhelyet alapított és kidolgozta az alapfokú oktatás tervét. Terézre nagy hatással volt; az ő elképzelése alapján, de figyelembe véve a hazai állapotokat, érlelődött meg benne az elhatározás, hogy a nőnevelésnek áldozza életét. 8 BRUNSZVIK TERÉZ-a halhatatlan Keresi az utat, módot, hogy másokat is felelkesítsen és mozgósítson a cél érdekében. Kisdedóvót akar létesíteni, hogy már zsenge korban elkezdjék a lánynevelést. Hangversenyeket, gyűjtéseket szervez, hogy anyagi alapot teremtsen elképzelése megvalósításához. Felveszi a kapcsolatot a haladó szellemű ellenzéki politikusokkal, támogatásukat kérve, Kossuth Lajossal, Szentkirályi Móriccal és másokkal. 1828-ban hozta létre anyja budai házában az első kisdedóvót, Ángyaikért elnevezéssel. És fáradozása eredményeként néhány évvel később már 14 óvoda működött. Az őt támogató egyesület közreműködése folytán pedig 1'5’48-ban már 89 kisdedóvóban foglalkoztak hétéves korig a lányokkal. Nem volt véletlen, hogy a lányok részére alapította ezeket a kisdedóvókat, mert Brunszvik Teréz meggyőződéses híve volt a nők egyenjogúsításának. Korán felismerte ennek a szükségességét és a maradiság falát áttörve harcolt a megvalósításáért. Nemzeti nőnevelő intézetet is létre akart hozni. Ezt csak később, Teleki Blankának sikerült megvalósítania, aki unokanővére volt, de Teréz erősen támogatta őt célja elérésében. Tanítómestere, Pestalozzi elképzelése nyomán a munkát fontos erkölcsnevelő tényezőnek tartotta, ezért az óvodákból kikerülő lányok részére „Kézmű-oskolá-”t is alapított. Ismeretes, hogy Brunszvik Terézt erős baráti kötelék fűzte Beethovenhez, aki több ízben járt a családnál Martonvósárhelyen. Azt tartotta a fáma, hogy Teréz volt az, akihez a zeneóriás a Halhatatlan kedves címen leveleit írta. Ö vagy más, ezt ma már nem lehet megállapítani. Szerelem volt-e közöttük, vagy a nagy és értéiTes emberek bensőséges kapcsolata, ez tisztázatlan kérdés maradt. Teréz, a fennkölt szellemű nő elévülhetetlen érdeme úttörő jellegű munkája, fáradhatatlan tevékenysége lelkesítő célja eléréséért. Ebben mutat utat nekünk még ma is, a mi körülményeink között, abban a kedvező helyzetben, amelyben élünk és bő lehetőségeink kiaknázásra várnak. (bér) Hamisítatlan gömöri égiháború után érkeztünk Hajnáckára (Ajnácskőre), az asszonyok mégis vártak már ránk. Az eső sem riasztotta vissza őket a megbeszélt találkozóról. A könyvtárszoba, ahol beszélgettünk, korábban kocsma volt. Az épület másik szárnyában van a hnb irodája. A könyvespolcok egyelőre nem roskadoznak a könyvek súlyá► tói, de igyekezniük kell feltölteni jó könyvekkel, mert szívesen olvasnak a falubeliek. Szívesen olvasnak könyvet és újságot is, ha megtalálják benne a kedvükre valót. Lapunknak sok előfizetője van Ajnácskőn, de Agócs Lídia, a helyi nőszervezet elnöke azt állítja, lesz még több is, van még tartalék az összevont szövetkezet dolgozói között. A jelenlevők közül többen elmondták, mi ragadja meg leginkább az érdeklődésüket lapunkban. Szívesen olvassák a közvetlen hangvételű bel- és külpolitikai kommentárokat, amelyek segítenek megértem egyegy társadalmi történést: mindenki tanul az emberek közötti viszonyt boncolgató, emberi problémákat megoldó, tanácsadó, útbaigazító írásokból. A termelésből felvillantott pillanatképek szocialista mezőgazdaságunk és iparunk eredményeibe ^нн Z 1. Minden rovathoz hozzászóltak, elmondták nézeteiket, kívánságaikat 2. Falunézésre indultunk Szabó Árpád hnb titkárral együtt 3. A fedett tribün mellett az óvoda betonváza jáj aj ■» > Q) I— О JO p w ‘О N <л 3 X