Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1975-07-10 / 27-28. szám

ELŐZETES

következő számunk tartalmából:

Dukla emlékének őrei

Incheba ’75 és a nők

Ifjú szemmel: Egy fedél alatt Fehér özvegyek Villanófényben

Család és otthon

A napokban levelet kaptunk Nagy Károlyné bratislavai olvasónktól, amelyben lapunk tartalmával kapcsolatban teszi meg javaslatait és néhány jó ötletet ad szerkesztőségünknek.

Többek között ezt írja:

„Környezetemben végeztem egy kisebb felmérést arról, hogy mi tetszik az olvasóknak a lapban és mit szeretnénk a jövőben olvasni. Ha biztos lennék abban, hogy érdekli önöket, szívesen elküldeném."

Nagy Károlynénak, azért válaszolunk szerkesztőségi krónikánkban, mert a levélben elfelejtette feltüntetni pontos címét.

Úgy hisszük kedves olvasónkat nem kell külön meggyőznünk arról, hogy szerkesztőségünket érdekli az olvasók véleménye és a lop tartalmát — lehetőségeihez mérten — igyekszik éppen az olvasók kívánságai szerint összeállítani. Ezért várjuk segítő szándékú hozzászólását.

Щ

A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja

— Főszerkesztő: Haraszti-Mészáros Erzsébet — Főszerkesztőhelyettes: Jandáné Hegedűs Magda — Grafikai szerkesztő: Schreiber Katarina

— Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség

KB Zivena kiadóvállalata, Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség:

801 00 Bratislava, Prazská 5 — Telefon: főszerkesztő: 468-21, szerkesztőség: 475-00 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy a kézbesítőnél — Előfizetési díj negyedévre 23,40 korona — A külföldi megrendeléseket a Posta Központi Sajtókiviteli- és behozatali Szolgálata — PNS, Ústredná expedíció a dovoz tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. — intézi el. — Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) — Előfizetési díj: egyéni évi 180,— Ft, közületi 220,— Ft. Csekkszámlaszám: MNB. 215-96 162 — A SÜTI 6/28 engedélyével. — Szedés és fotoretusálás: Vychodoslovenské tlaciarne, n. p., 042 67 Kosice, Svermova 49 —

Nyomja: Polygrafické závody, n. p., Bratislava-Krasnany.

2

ÜNNEPÜKÖNI

! építők hogy kinket és ország es nagy

zászlaját er előtt, csákánymeszelöíunkáját, smentescsempét jldgyalut fest vagy így padt végez, t rajzol, vezetését imunkásrevelésé-Külön megtisztelő feladat azokról az építőipari dolgozókról szóVii, akik szem előtt tartva pártunk és kormányunk építéspolitikáját, válltalják, hogy a népgazdaság érdekeinek megfelelően, családjuktól táVol, gyakran váltakozó munkahelyeken, mindig más viszonyok között, nagw részt a szabadban végzik munkájuk kát és hét közben otthonuk a munkásszálló.

Az építők napja kitűnő alkalonry arra, hogy mérlegeljük az ötödik ötéves tervben és az elmúlt 30 szabad évben elért hatalmas eredményeket és szóljunk a jövőről, /az építőipar dolgozói előtt álló újabb feladatok sokaságáról és a reájuk váró tennivalókról. Az építő ember törekvéseiről, sikereiről, útkereséseiről, ami az építményekben mint maradandó alkotásokban tük/öződik vissza. Hisz épületek ezrei/ kellenek a munkához, az otthonhoz, a gyermekneveléshez, az oktatáshoz, gyógyuláshoz, üdüléshez, / szórakozáshoz, művelődéshez, sportoláshoz stb. Az embert leginkábp — mint ősidők óta — otthonának kialakítása foglalkoztatja, hiszen élete kiegyensúlyozottságának egyik fontos tényezője a korszerű, kényelmes és színvonalas lakás. /

Az építő- és épitőa/nyagipar népgazdaságunk egyik legfontosabb és leggyorsabban fejlődő ágazata. A foglalkoztatottak létszámát illetőleg az ipar és a mezőgazdaság után a harmadik helyen áll. Országunkban minden 12-ile aktív kereső az építőiparban dolgozik. Különösen vonzó az építőipar a csehszlovákiai magyar lakosság körében, mivel minden 8-ik magyar nemzetiségű dolgozó (összesen 31 ezer) az építőiparban talál munkát

Ebben az iparágban 100 ezer nő dolgozik, ami I az összlétszám 16,5 százalékának jelel meg. A nők viszonylagos alacsonyabb részaránya az építőiparjban (más termelési ágakhoz viszonyítva) az itt végzett munka jellegéből adódik.

Építőiparun/k az elmúlt három évtized alatt többé kevésbé egyenletesen fejlődött! A felszabadulás utáni erősen visszamaradt, kézitermelésen alapuló, fejletlen magáncégekből műszakilag/ magasfokú, gépesített, s ütemesén fejlődő népgazdasági ág alakult ki. Legjobban bizonyítják

EREDMÉNYEIK TÜKRÉBEN/

ezt a statisztikai adatok/ 1948-ban például az építészetben/ létrehozott érték volumene 6745 millió korona volt — 1975-ben a terv összesen 72 milliárd 585 milliós termeléssel számol. /

Az egy dolgozóra eső termelési érték 1948-ban 29 lézer korona volt, 1975-ben ennek ötszöröse — 137 ezer korona. /

Az építőipari /dolgozók átlagkeresete 1948-ban /havonta 818 korona volt — 1975-hén pedig 2581 korona. 1948-ban építőiparunk 21 683 lakást fejezett be/- 1975-ben 126 400 lakást kell átadnia stb.

Az elmúlt negyedszázad alatt (1948—1975) hazánk építőipara összeser/2 036 177 lakást épített fel, nem be/szélve arról, hogy szocialista építőiparunk biztosítja a lakótelepekhez tartozó közművesítés hálózatánál/, az üzleteknek, iskoláknak, óvodáknak, szórakozóhelyeknek stb. a társadalmi létesítményeknek a felépítését.

/Az építőipar fejlődése fontos része a népgazdaság fejlődésének és a legfontosabb tényezője az életszínvonal növekedésének. Ebből adódik az ágazat társadalmi felelőssége: az építőipar hozza létre a jövő szocialista embere számára azt a környezetet, amelyben él, dolgozik, tanul, művelődik vagy pihen. Teljes összhangban van ez pártunk XIV. kongresszusának határozatával, meNynek értelmében „bővítenünk kell\ a komplex lakásépítés anyagi bázisát. ..", „az építkezések jobb minőségére kell törekednünk . . „haladó építési munkamódszereket kell alkalmaznunk".

Most\az építők napján elmondhatjuk, Hogy állami építőipari vállalataink, ct nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó vállalatok, a szövetkezetek \építőcsoportjai stb. cementgyáraink, tégla- és cserépgyáraink és egész építőanyagiparunk dolgozói jó munkát végeztek. Sikeresen teljesítiV:\az 5. ötéves terv célkitűzéseit.

ötödik ötéves tervünk (1970— 1975-ös időszakra) összesen több mint félmillió laká^ felépítését irányozta elő. 1974/ben a lakásépítési tervet építőiparunk 102,2 százalékra teljesítette. \

A jövő feladatdi kapcsán megemlíthetjük pl., hogy 1976—1990 között 2 millió lakás\ felépítését tervezzük. Az 1000 lakosra jutó felépített lakások száma/7,5-ről (1970- ben) 8,9-re emelkedik (1990-ben). Az átlagos lakóterület a mostani 62 m2-ről 66 m2-re forj emelkedni, s az egy személyre eső 12 m2-nyi belterületet 16 m2-re tervezik felemelni. \

Igen fontos a minőség, további javítása, az építési időtartam csökkentése, a korszerű technika és technológia célszerű alkalmazása, a munka hatékonyságának djlandó emelése, a jobb szervezés, ai építészeti dolgozók képzettségéneit növelése, anyagtakarékossóg a munkaidő kihasználása. Az elért eredmény tehát a fejlődés természetes igényével összhangban újabb feladatok vállalását és megoldását sürgeti. \ „ Mihály Géza mérnök/

JS'o

ENNEK a jelszónak a jegyében zajlott le szocialista testnevelésünk, mozgáskultúránk díszszemléje június utolsó napjaiban a strahovi stadionban. A szépség, fiatalság, erő nagyszerű harmóniája, a sok ezer sportoló — kicsinyek és nagyok — öntudatos felkészülése, fegyelmezett magatartása, a gyakorlatok pontos és igényes bemutatása — hazánk felszabadulása 30. jubileumi ünnepségeinek kiteljesedését jelentette. A tornázok tízezrei fejezték ki ezzel odaadásukat Csehszlovákia Kommunista Pártja iránt, fellépésüket áthatotta a szabad és boldog életünk felett érzett öröm, amelyet harminc esztendővel ezelőtt a Szovjetuniónak a német- fasizmus felett aratott történelmi jelentőségű győzelme biztosított népünknek.

Az országos spartakiád meggyőzően tanúsította, hogy ilyen nagyszerű alkotást csakis szocialista országban lehet létrehozni. Valamennyi gyakorlata csodálatos, lenyűgöző látványt nyújtott a szerencsés nézőknek, akik helyet kaptak a strahovi stadionban, de azoknak is, akik a kép-