Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1975-06-19 / 23-24. szám
LEHET-E torkot szorító meghatódás nélkül tudomásul venni azt a gondoskodást, új és újabb intézkedésekben megnyilvánuló törődést, amellyel társadalmunk az embert körülveszi? Azokat a határozatokat, amelyekkel a gyermeket nevelő családok, az ifjú házasok sokoldalú támogatása után az idős emberek gondtalan, nyugodt öregkorát a nyugdíjak emelésével még fokozottabban akarja biztosítani? Az új nemzedékek tudatában az előző társadalmi rendszer nyomorában az öregkortól rettegő emberek élete, emléke már csak irodalmi példa. De történelmi valóságot rögzítő, igaz példa kell legyen Ady „öreg Kúnné“-ja, aki tíz gyermeket hozott a világra, és mindenkitől elhagyottan „halni készül“ ... vagy a Tiszazúg légyölő mérgével halálba küldött öregek, akikért József Attila így kiáltott: „S mit ér a vén? A kanalat / elejti, csöppent, etetik / s ha ő etet, a malacok / habos vödröstül fellökik.“ Vagy Sánta Ferenc „Sokan voltunk“-ja, amely a ballada tisztaságával és egyszerűségével búcsúztatja a halált önként vállaló nagyapát, aki nem eheti el a gyermekek elől az ételt, mert sokan vannak, s nekik élniük kell. Ha töredező, nehezen fakadó, vagy meg nem hallgatott szó a még élő, és mesélni, életüket elmondani akaró mély étkezett, vagyis háromszázötven ezerrel több, mint 1970-ben. A pionírtáborokban és az ún. természet- (szabadtéri) iskolákban 1974-ben több mint hétszázezer gyermek üdült. A gyermekes családoknak nyújtott anyagi támogatás ebben az évben kb. 5 milliárd koronával lesz több, mint 1970-ben. A gyermekes családoknak nyújtott társadalmi segítség ebben az esztendőben kb. 26 ezer milliárd koronát tesz ki. Mindezek az intézkedések kifejezően elmélyítették és gazdagították a felszabadulás óta eltelt harminc évben létrehozott szociális vívmányokat. Dolgozó népünk soha nem élt olyan anyagi és szociális biztonságban, mint amilyet ma nyújt szocialista társadalmunk. Ennek a jólétnek és biztonságnak a jelentőségét akkor láthatjuk a legjobban, ha dolgozóink, hazánk állampolgárainak helyzetét összehasonlítjuk a felszabadulás előttivel, vagy méginkább, ha a kapitalista országokban élő emberek jelenlegi helyzetével, ahol egyre nő. a munkanélküliség, mélyül a gazdasági válság, az infláció- és ezzel együtt a szociális bizonytalanság. Szocialista gazdaságunk, társadalmi rendszerünk szilárdságát, erejét bizonyítja az a tény is, hogy a kapitalista világ gazdasági válsága által az anya-MINDENT AZ EMBERÉRT! öregeké, nagyapáinké, szüléinké, legalább a szívekig s tudatig szóló íróktól, költőktől adjuk át, tegyük gyermekeink elé — hogy ne feledjék, .egértsék és értékelni tudják, mit ad az embernek a szocialista társadalom, hogy emberhez méltó életet élhessen, éljen — bölcsőtől a koporsóig. A párt XIV. kongresszusa szociális programjával összhangban az elmúlt években a legnagyobb gondot arra fordítottuk, hogy fokozott segítséget nyújtsunk a gyermekes családoknak. Az elfogadott intézkedések jelentősen emelték életszínvonalukat, s e kedvező társadalmi fejlődéssel együtt pozitívan alakult hazánkban a népességszaporulat. Hazánk az elmúlt évben a szülések számában Európa fejlett országai között az első helyre került. Elsősorban a gondozási segély folyósításának határideje bővült, a második és minden további gyermek második életévének betöltéséig. A segélyt minden anya megkapja. Ezt a lehetőséget az erre jogosult anyák mintegy 85 százaléka, vagyis több mint kétszázezer nő használja ki. Havi 100— 250 koronával emelkedett a családi pótlék az olyan családokban, ahol két vagy több gyermek van. Ez mintegy hárommillió gyermeket érint. A szülési segély minden gyermek esetében 1000 koronával nőtt. Nagy gondot fordít társadalmunk a gyermekgondozási intézmények fejlesztésére is. A háromötéves gyermekek 65 százaléka jáí óvodába. Az elmúlt évben az iskolai étkezdékben több mint 1 635 000 szegők, a nyersanyagok, élelmiszerek magasabb világpiaci ára emelkedésének hatását népgazdaságunkra társadalmunk képes úgy áthidalni, hogy a következményeket nem hagyja a dolgozókra hatni. Ellenkezőleg, olyan szociálpolitikai intézkedésekkel javít több mint hárommillió nyugdíjas helyzetén, amelyet 1948 óta a legjelentősebbnek nevezhetünk. A CSKP KB áprilisi határozata értelmében e szociálpolitikai intézkedésekre, a nyugdíjak javítására 1976 januárjától évi 3,3 milliárd koronát fordít a társadalom. Ez több mint három millió állampolgár életszínvonalát emeli. Ezek az új intézkedések szavatolják, hogy még kedvezőbben biztosítjuk azoknak a százezreknek az öregkorát, akik ma még dolgoznak. A szocialista társadalom ilyen módon is értékelni akarja annak a nemzedéknek a munkáját, amely részt vett a szocialista társadalom építésében. Ennek a nemzedéknek, amely részben ma már megérdemelt nyugalmát élvezi, részben az elkövetkező években éri el a nyugdíjkorhatárt, társadalmi fejlődésünknek megfelelően biztosítjuk a szociális biztonságot és az életszínvonalat. Az 1976 január elseje után folyósított nyugdíjak maximális felső határát újból megállapítják. Egyidejűleg tovább emelik az eddigi legalacsonyabb nyugdíjakat, amennyiben az a Foto: M. VODÉRA létfenntartás egyedüli forrása, s amelyeket az ötödik ötéves tervidőszakban egyszer már módosítottak. Megszüntetik a nyugdíjak megadóztatását, emelik a régebben megállapított nyugdíjakat is. Legidőszerűbbnek most az 1957— 65-ben megállapított nyugdíjak módosítását tekintik. Az öregségi és a rokkantnyugdíjak emelésével arányosan módosítják a további, különösen az özvegyi nyugdíjakat is. 1976 január elsejétől a szövetkezeti dolgozók új nyugdíjat már minden szövetkezetben ugyanúgy fogják megállapítani, mint az alkalmazottakét. Az eddigi szövetkezeti nyugdíjakat a többi nyugdíjakhoz hasonló elv alapján növelik. A szövetkezeti tagok legalacsonyabb nyugdíjainak módosításakor, amennyiben a nyugdíj- az egyetlen bevételi forrás, nem fogják figyelembe venni a háztájiból eredő jövedelmet. A jobb egészségügyi gondoskodás és az egyre magasabb életszínvonal következtében hazánkban jelentősen meghosszabbodott áz átlagos életkor. Ezért kialakultak a feltételek arra is, hogy az az állampolgár, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, de ereje, egészségi álapota és érdeklődése révén még részt akar venni a népgazdaság fejlesztésében, élhessen ezzel a jogával. Ez azt is lehetővé teszi, hogy folyamatosabb legyen az átmenet a tevékeny munkából a megérdemelt pihenésre. Az új módosítás értelmében annak a dolgozónak, aki a nyugdíjkorhatár után is fenn kívánja tartani munkaviszonyát, úgy, hogy nyugdíjára nem tart igényt, nyugdíja az alapösszeg hét százalékával emelkedik az eddigi négy százalék helyett. Egyidejűleg sor kerül számos olyan jelentős intézkedésre is, amelyek elősegítik néhány más, szociális probléma megoldását is, különösen ami az árva- és a rokkant nyugdíjakat illeti. Amikor időszerűvé válik, részleteiben visszatérünk még ezeknek az intézkedéseknek az ismertetésére. A béke alkotó, eredményeket, biztonságot teremtő harminc évét ünnepeltük, amikor megjelent az új szociálpolitikai intézkedésekről szóló közlemény. Megfáradt hátú idős emberek nehéz kezében reszketett az újság, ahogyan olvasták. Két világháborút megélt öregek nem szégyellték a szemükbe szökő könnyet, régi nélkülözésekben megrokkant nagymamák sóhajtottak: Mennyire törődnek velünk. Máma van az öregnek is becsülete... Most lenne jó kezdeni, fiatalnák lenni! Társadalmunk emberséget, emberhez méltó életet biztosít minden polgárnak. De méltán elvárja az emberi magatartást, a felelősséget, az erkölcsi kötelességteljesítést a szülőktől gyermekeik iránt — és a felnőtt gyermekektől idős szüleik iránt is. Szocialista emberhez méltón, szocialista társadalmunkhoz méltón kell dolgoznunk, élnünk, hogy szép eszméink az eljövendő nemzedékek megvalósult rendjévé válhassanak H. MÉSZÁROS ERZSÉBET 3
