Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1975-02-27 / 9. szám

I т A V I T A V I T A Ha alapos vizsgálat tárgyává akarjuk tenni a nő hármas sze­repének feltételeit, azt hiszem, elsősorban azt kell elemeznünk, milyen körülményeket teremtett a szocialista társadalom a hármas szerepkör betöltéséhez. Olyan fel­tételeket biztosított, hogy a nők nyugodtan dolgozhassanak, műve­lődhessenek, nevelhessék gyerme­keiket. Olyan szolgáltatások léte­sítésén fáradozik, hogy megszaba­dítsa a nőket a legnehezebb ház­tartási munkától (mosodák, gyors­tisztítók, szőnyegtisztítók, üzemi étkezdék, napközi otthonok, fél­kész ételek, mélyhűtött, fagyasz­tott-, készételek). Olyan egészség­­ügyi és szociális gondoskodást ho­zott létre, amelyről egyetlen ka­pitalista ország 'asszonyai sem álmodhatnak. (Ingyenes gyógy­kezelés, rendszeres és kötelező egészségügyi ellenőrzések, oltások, a terhesgondozás, csecsemőgondo­zás, iskolai orvosi ellátás, a böl­csődék, óvodák, napközi otthonok széles hálózata.) Ma már mindez természetes, életünk tartozéka — elképzelhetetlen, hogy meg tud­nánk lenni nélküle. Nézzük meg mindezt a Nővé Zámky-i (Érsekújvári) járás terü­letén. Nálunk a nők olyan szá­mottevő tényezőt jelentenek, amely megsokszorozza a járás gazdasági és kulturális erejét. 1971 óta, amikor a járás dolgozói­nak 39,9 százalékát alkották, 1973-ig 41,6 százalékra emelkedett a nők aránya a járás dolgozói között. Ha elkészülnek és teljes kapacitással működnek majd az új üzemek, a Slovlik, a Tesla, a Húsfeldolgozó, akkor még több nő kapcsolódhat majd be a ter­melő munkába. Tíz bölcsőde és 91 óvoda áll a dolgozó édesanyák rendelkezésére, hogy nyugodt kö­rülmények között végezhessék munkájukat. Az igény természe­tesen egyre nagyobb, éppen a nö­vekvő foglalkoztatottság követ­keztében, de fokozatosan növel­jük az óvodai és bölcsődei férő­helyek számát is. A járás nap­közi otthonaiban 72 iskolai étkez­de működik, melyekben 8571 ta­nuló étkezik. A nők egyre nagyobb mérték­ben vesznek részt a közéletben. Tevékeny bekapcsolódásukat a társadalmi munkába elősegíti az intenzív politikai nevelés, amely­­lyel a nőszövetség mélyíti, erősíti öntudatukat, felelősségérzetüket, elkötelezettségüket. Tisztségük vi­selésében becsülettel, lelkiismere­tesen helytállnak, annak ellenére, hogy társadalmi, közéleti munká­jukban jóval több objektív nehéz­séggel kell megküzdeniük, mint a férfiaknak. Járásunkban a nem­zeti bizottságok képviselőinek 30 százaléka nő, a kerületi nemzeti bizottságokban két, a SZNT-ben szintén két nőtag is képviseli já­rásunkat. A legfelsőbb képviseleti testületekben, a Népi Kamarában és a Nemzetek Kamarájában já­rásunkat 50 százalékban nők kép­viselik. A Forradalmi Szakszer-A nő m m szerepben >o 'Я o. гл vezeti Mozgalom (ROH) különféle tisztségeiben összesen 2854 nő dolgozik az érsekújvári járásban. A szociális gondoskodás kereté­ben olyan intézményekkel dicse­kedhetünk, amelyeket nálunk lé­tesítettek elsőként. Az idős, nyug­díjas polgárok számára egész na­pos gondozó szolgálatot vezettünk be. A családtagok reggel bekísérik a klubba idős hozzátartozóikat, akik ott egész napos ellátást kap­nak, szórakozás várja őket. Este pedig értük mennek. Szintén első­ként biztosítottunk idős, egyedül­álló embereknek, házaspároknak olyan lakásokat, amelyek egy háztömbben vannak. Itt egészség­­ügyi nővér gondoskodik róluk, személyzet tartja rendben a laká­sokat, hetente orvosi ellenőrzés­ben, ellátásban részesülnek. Az árva, a testi fogyatékos, vagy elégtelen szülői ellátásban részesülő gyermekekről külön in­tézetekben gondoskodunk. Még vannak gondjaink e téren — ke­vés a férőhelyünk. Negyven gyer­meket tartunk nyilván — árvák, vagy felelőtlen szülők gyermekei — akiket jelenleg még nem tu­dunk intézetben elhelyezni. Sze­retnénk, ha gyermektelen csalá­dok, házaspárok jelentkeznének értük, vállalnák felnevelésüket — mint ahogy ezt eddigi gyakorla­tunkban is sokan tették, hogy a hiányzó családi boldogságot mind önmagunknak, mind az árva gyermeknek megteremtsék. A jnb szociális ügyosztálya mellett működik az ifjúságvédel­mi osztály, amelynek szakelőadója (Takács G abriella) kéthetenként Stúrovóban (Párkányban) tart fo­gadónapot. hogy a járási szék­helytől távolabb lakóknak meg­könnyítse a tanácskérést, tanács­adást. Célunk, hogy segítségére legyünk azoknak az anyáknak, akik nincsenek tisztában jogaik­kal, vagy akiknek a férje elmu­lasztja, nem teljesíti a kötelessé­gét családja iránt. Sok esetben sikerült jobb belátásra bírni a könnyelmű, vagy felelőtlen szülő­ket, biztosítani a gyermekek ne­veléséhez szükséges otthoni fel­tételeket. Ez év elején vezették be járási székhelyünkön a házasság előtti tanácsadást. Nevelő, felvilágosító munkával harmonikus családi életre, a család iránti felelősségre akarjuk felkészíteni a fiatalokat, hogy megelőzzük, csökkentsük a meggondolatlan házasságokat, vá­lásokat. A tanácsadóban jogász, pszichológus, nőgyógyász tart elő­adást, ad felvilágosítást. Jó lenne, ha a polgári testüle­tek, a nőszervezetek, hnb-k fel­hívnák a házasodni készülő fia­talok figyelmét erre a tanácsadó­ra, ha egyre több fiatal keresné fel, mielőtt házasságot köt. Hiszen csak meggondolt, felelősséggel vállalt kapcsolat alapján alakul­hat egészséges, harmonikus közös­séggé a család, amelyben boldog, szocialista szellemben. nevelt gyermekek nőhetnek fel. Csak az ilyen családban, ilyen körülmé­nyek között élő nő töltheti be maradéktalanul hármas szerep­körét. Járásunk — a felsoroltakból is megítélhető — a CSKP XIV. kongresszusa határozatai szelle­mében körültekintően gondosko­dik a nőkről, a családról, élet- és munkakörülményünk állandó ja­vításáról. Arra van még szükség, hogy személy szerint minden ember, minden család méltó le­gyen jogaihoz, felnőjön a társa­dalom adta körülményekhez és képességeivel, munkájával segítse г ” továbbfejleszteni ezeket. !•*» © ŐSZI IRMA gyerekek ezernyi kérdéssel ostro­­■ 11 moljók szüleiket nap mint nap, s a szülők fölöttébb büszkék, " hogy csemetéjük milyen okos, mi­lyen értelmes. Persze a kérdések között sok az olyan értelmetlen csacsiság, amire a szülő a legjobb akarattal sem tud választ adni. De vannak olyan kérdések is, ame­lyeket a gyermekek csak a legritkább eset­ben, vagy sohasem mondanak ki. Az utób­biak közé tartozik az a kérdés, amely a gyermek fejében legtöbbnyire 5—9 éves kora között fordul meg: Igazán te vagy az én anyukám? Igazán te vagy az én apu­kám? Igaz, hogy kimondani rendszerint csak azok a gyerekek mondják ki, akikkel a szüleik nem törődnek, de kevés kivétellel minden gyermek foglalkozik ezzel a gon­dolattal. Ezek a titkos kétkedések azt jel­zik, hogy a gyermek nagyot lépett előre a fejlődésben. Ugyanis ötéves koráig a gyermek világa tökéletes, anyuka a leg­szebb no a világon, apuka a legeslegerő­sebb. A rohamosan nyiladozó értelem azonban egyre bírálóbban kezdi szemlélni a szülőket, mert már össze tudja őket ha­sonlítani más szülőkkel, a tanító nénivel, vagy például a tévében látott sztárokkal. S a gyermek lassan megállapítja, hogy apuka nem mindentudó, anyuka nem a legszebb, egyszóval szülei nem tökéletesek. Sőt, mások szebbek, jobbak, okosabbak, kedvesebbek, s vannak akik egyenesen csodálatraméltók. Ehhez járulnak még a többi dolgok is, a gyermek ebben a korban már nagyon megfigyeli a felnőttek beszélgetését, min­den szavát, párbeszédeit. Olyasmik ragad­ják meg leginkább a figyelmét, ami1 ' nem fog föl teljesen, pl. ... x-ék örö, fogadtak egy gyereket ... a szomszéd nyerek egészen más, mint a szülei ... és hasonlók. Azonkívül a mesékben, amelye­ket hallott, s amelyeket már maga olvas, gyakorta esik szó csodálatos sorsú gyere­kekről, boszorkányokról, akik ellopják, vagy kicserélik a gyerekeket, gonosz mostohák­ról és szívtelen szülőkről, akik elűzték saját gyerekeiket és így tovább. öt- vagy hatéves koruktól kezdve a gye­rekek nagy igyekezettel próbálják földol­gozni, megemészteni ezeket a furcsa infor­mációkat. S ugyancsak ebben ,az életkor­ban az anyához, a szülőkhöz való erős kötődésen is igyekeznek lazítani, mert a régi, szoros ragaszkodás már korlátozza őket a másokkal való kapcsolatfelvevésben. Közben ösztönösen érzik, hogy ezekkel a próbálgatásaikkal megbántják szüleiket, akik szeretik őket. Persze, ha nem volnának „igazi" szülők, akkor biztos nem bánkód­nának Köztudomású, hogy az állam mi­lyen messzemenően gondoskodik a családokról. Ennek a gondosko­dásnak egy része a bölcsődék, óvodák építése, hogy az anyák is munkába tudjanak állni, akkor is, ha kisgyermekük van. Persze, azért vannak még gondok: néhol ke­vés a férőhely, máshol a bölcső­de vagy az óvoda túl messze esik a vadonatúj lakónegyedtől. így PÓTMAMA?! a szülők néha kénytelenek „pót­mamát" keresni gyermekükhöz. (Ha valaki nem ismerné a pót­mama fogalmat, akkor megma­gyarázom: a pótmama az a sze­mély, aki bizonyos fizetség elle­nében gondját viseli a kisgyer­meknek, atpíg az anya távol van.) A közelmúltban nálunk is úgy alakult a helyzet, hogy pótma­mát kerestünk egyéves kislá­nyunkhoz. Nekem ugyanis mun­kába kellett állnom, de a böl­csőde túl messze esik lakhelyünk-

Next

/
Thumbnails
Contents