Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1975-02-27 / 9. szám
I т A V I T A V I T A Ha alapos vizsgálat tárgyává akarjuk tenni a nő hármas szerepének feltételeit, azt hiszem, elsősorban azt kell elemeznünk, milyen körülményeket teremtett a szocialista társadalom a hármas szerepkör betöltéséhez. Olyan feltételeket biztosított, hogy a nők nyugodtan dolgozhassanak, művelődhessenek, nevelhessék gyermekeiket. Olyan szolgáltatások létesítésén fáradozik, hogy megszabadítsa a nőket a legnehezebb háztartási munkától (mosodák, gyorstisztítók, szőnyegtisztítók, üzemi étkezdék, napközi otthonok, félkész ételek, mélyhűtött, fagyasztott-, készételek). Olyan egészségügyi és szociális gondoskodást hozott létre, amelyről egyetlen kapitalista ország 'asszonyai sem álmodhatnak. (Ingyenes gyógykezelés, rendszeres és kötelező egészségügyi ellenőrzések, oltások, a terhesgondozás, csecsemőgondozás, iskolai orvosi ellátás, a bölcsődék, óvodák, napközi otthonok széles hálózata.) Ma már mindez természetes, életünk tartozéka — elképzelhetetlen, hogy meg tudnánk lenni nélküle. Nézzük meg mindezt a Nővé Zámky-i (Érsekújvári) járás területén. Nálunk a nők olyan számottevő tényezőt jelentenek, amely megsokszorozza a járás gazdasági és kulturális erejét. 1971 óta, amikor a járás dolgozóinak 39,9 százalékát alkották, 1973-ig 41,6 százalékra emelkedett a nők aránya a járás dolgozói között. Ha elkészülnek és teljes kapacitással működnek majd az új üzemek, a Slovlik, a Tesla, a Húsfeldolgozó, akkor még több nő kapcsolódhat majd be a termelő munkába. Tíz bölcsőde és 91 óvoda áll a dolgozó édesanyák rendelkezésére, hogy nyugodt körülmények között végezhessék munkájukat. Az igény természetesen egyre nagyobb, éppen a növekvő foglalkoztatottság következtében, de fokozatosan növeljük az óvodai és bölcsődei férőhelyek számát is. A járás napközi otthonaiban 72 iskolai étkezde működik, melyekben 8571 tanuló étkezik. A nők egyre nagyobb mértékben vesznek részt a közéletben. Tevékeny bekapcsolódásukat a társadalmi munkába elősegíti az intenzív politikai nevelés, amelylyel a nőszövetség mélyíti, erősíti öntudatukat, felelősségérzetüket, elkötelezettségüket. Tisztségük viselésében becsülettel, lelkiismeretesen helytállnak, annak ellenére, hogy társadalmi, közéleti munkájukban jóval több objektív nehézséggel kell megküzdeniük, mint a férfiaknak. Járásunkban a nemzeti bizottságok képviselőinek 30 százaléka nő, a kerületi nemzeti bizottságokban két, a SZNT-ben szintén két nőtag is képviseli járásunkat. A legfelsőbb képviseleti testületekben, a Népi Kamarában és a Nemzetek Kamarájában járásunkat 50 százalékban nők képviselik. A Forradalmi Szakszer-A nő m m szerepben >o 'Я o. гл vezeti Mozgalom (ROH) különféle tisztségeiben összesen 2854 nő dolgozik az érsekújvári járásban. A szociális gondoskodás keretében olyan intézményekkel dicsekedhetünk, amelyeket nálunk létesítettek elsőként. Az idős, nyugdíjas polgárok számára egész napos gondozó szolgálatot vezettünk be. A családtagok reggel bekísérik a klubba idős hozzátartozóikat, akik ott egész napos ellátást kapnak, szórakozás várja őket. Este pedig értük mennek. Szintén elsőként biztosítottunk idős, egyedülálló embereknek, házaspároknak olyan lakásokat, amelyek egy háztömbben vannak. Itt egészségügyi nővér gondoskodik róluk, személyzet tartja rendben a lakásokat, hetente orvosi ellenőrzésben, ellátásban részesülnek. Az árva, a testi fogyatékos, vagy elégtelen szülői ellátásban részesülő gyermekekről külön intézetekben gondoskodunk. Még vannak gondjaink e téren — kevés a férőhelyünk. Negyven gyermeket tartunk nyilván — árvák, vagy felelőtlen szülők gyermekei — akiket jelenleg még nem tudunk intézetben elhelyezni. Szeretnénk, ha gyermektelen családok, házaspárok jelentkeznének értük, vállalnák felnevelésüket — mint ahogy ezt eddigi gyakorlatunkban is sokan tették, hogy a hiányzó családi boldogságot mind önmagunknak, mind az árva gyermeknek megteremtsék. A jnb szociális ügyosztálya mellett működik az ifjúságvédelmi osztály, amelynek szakelőadója (Takács G abriella) kéthetenként Stúrovóban (Párkányban) tart fogadónapot. hogy a járási székhelytől távolabb lakóknak megkönnyítse a tanácskérést, tanácsadást. Célunk, hogy segítségére legyünk azoknak az anyáknak, akik nincsenek tisztában jogaikkal, vagy akiknek a férje elmulasztja, nem teljesíti a kötelességét családja iránt. Sok esetben sikerült jobb belátásra bírni a könnyelmű, vagy felelőtlen szülőket, biztosítani a gyermekek neveléséhez szükséges otthoni feltételeket. Ez év elején vezették be járási székhelyünkön a házasság előtti tanácsadást. Nevelő, felvilágosító munkával harmonikus családi életre, a család iránti felelősségre akarjuk felkészíteni a fiatalokat, hogy megelőzzük, csökkentsük a meggondolatlan házasságokat, válásokat. A tanácsadóban jogász, pszichológus, nőgyógyász tart előadást, ad felvilágosítást. Jó lenne, ha a polgári testületek, a nőszervezetek, hnb-k felhívnák a házasodni készülő fiatalok figyelmét erre a tanácsadóra, ha egyre több fiatal keresné fel, mielőtt házasságot köt. Hiszen csak meggondolt, felelősséggel vállalt kapcsolat alapján alakulhat egészséges, harmonikus közösséggé a család, amelyben boldog, szocialista szellemben. nevelt gyermekek nőhetnek fel. Csak az ilyen családban, ilyen körülmények között élő nő töltheti be maradéktalanul hármas szerepkörét. Járásunk — a felsoroltakból is megítélhető — a CSKP XIV. kongresszusa határozatai szellemében körültekintően gondoskodik a nőkről, a családról, élet- és munkakörülményünk állandó javításáról. Arra van még szükség, hogy személy szerint minden ember, minden család méltó legyen jogaihoz, felnőjön a társadalom adta körülményekhez és képességeivel, munkájával segítse г ” továbbfejleszteni ezeket. !•*» © ŐSZI IRMA gyerekek ezernyi kérdéssel ostro■ 11 moljók szüleiket nap mint nap, s a szülők fölöttébb büszkék, " hogy csemetéjük milyen okos, milyen értelmes. Persze a kérdések között sok az olyan értelmetlen csacsiság, amire a szülő a legjobb akarattal sem tud választ adni. De vannak olyan kérdések is, amelyeket a gyermekek csak a legritkább esetben, vagy sohasem mondanak ki. Az utóbbiak közé tartozik az a kérdés, amely a gyermek fejében legtöbbnyire 5—9 éves kora között fordul meg: Igazán te vagy az én anyukám? Igazán te vagy az én apukám? Igaz, hogy kimondani rendszerint csak azok a gyerekek mondják ki, akikkel a szüleik nem törődnek, de kevés kivétellel minden gyermek foglalkozik ezzel a gondolattal. Ezek a titkos kétkedések azt jelzik, hogy a gyermek nagyot lépett előre a fejlődésben. Ugyanis ötéves koráig a gyermek világa tökéletes, anyuka a legszebb no a világon, apuka a legeslegerősebb. A rohamosan nyiladozó értelem azonban egyre bírálóbban kezdi szemlélni a szülőket, mert már össze tudja őket hasonlítani más szülőkkel, a tanító nénivel, vagy például a tévében látott sztárokkal. S a gyermek lassan megállapítja, hogy apuka nem mindentudó, anyuka nem a legszebb, egyszóval szülei nem tökéletesek. Sőt, mások szebbek, jobbak, okosabbak, kedvesebbek, s vannak akik egyenesen csodálatraméltók. Ehhez járulnak még a többi dolgok is, a gyermek ebben a korban már nagyon megfigyeli a felnőttek beszélgetését, minden szavát, párbeszédeit. Olyasmik ragadják meg leginkább a figyelmét, ami1 ' nem fog föl teljesen, pl. ... x-ék örö, fogadtak egy gyereket ... a szomszéd nyerek egészen más, mint a szülei ... és hasonlók. Azonkívül a mesékben, amelyeket hallott, s amelyeket már maga olvas, gyakorta esik szó csodálatos sorsú gyerekekről, boszorkányokról, akik ellopják, vagy kicserélik a gyerekeket, gonosz mostohákról és szívtelen szülőkről, akik elűzték saját gyerekeiket és így tovább. öt- vagy hatéves koruktól kezdve a gyerekek nagy igyekezettel próbálják földolgozni, megemészteni ezeket a furcsa információkat. S ugyancsak ebben ,az életkorban az anyához, a szülőkhöz való erős kötődésen is igyekeznek lazítani, mert a régi, szoros ragaszkodás már korlátozza őket a másokkal való kapcsolatfelvevésben. Közben ösztönösen érzik, hogy ezekkel a próbálgatásaikkal megbántják szüleiket, akik szeretik őket. Persze, ha nem volnának „igazi" szülők, akkor biztos nem bánkódnának Köztudomású, hogy az állam milyen messzemenően gondoskodik a családokról. Ennek a gondoskodásnak egy része a bölcsődék, óvodák építése, hogy az anyák is munkába tudjanak állni, akkor is, ha kisgyermekük van. Persze, azért vannak még gondok: néhol kevés a férőhely, máshol a bölcsőde vagy az óvoda túl messze esik a vadonatúj lakónegyedtől. így PÓTMAMA?! a szülők néha kénytelenek „pótmamát" keresni gyermekükhöz. (Ha valaki nem ismerné a pótmama fogalmat, akkor megmagyarázom: a pótmama az a személy, aki bizonyos fizetség ellenében gondját viseli a kisgyermeknek, atpíg az anya távol van.) A közelmúltban nálunk is úgy alakult a helyzet, hogy pótmamát kerestünk egyéves kislányunkhoz. Nekem ugyanis munkába kellett állnom, de a bölcsőde túl messze esik lakhelyünk-