Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-02-08 / 6. szám
leg az Ady-kötet soha nem hiányzott, és így közös sétáink lényegében Ady igézetében zajlottak le. Karcsi szavalt, felolvasott, Miklós pedig az első alkalmas helyen letelepedett, hogy blokkjában illusztrációkat készítsen az elhangzott versekhez. Így nemcsak hallottam a Dalok tüzes szekerén, az ös kaján, a Jó csönd herceg előtt és más remek verseket, de Miklós ceruzájával repülve ott lebegett a szemünk előtt Illés próféta, és tollas bársony kalpagjában a néma erdőt uraló Csönd herceg is ... Ady szerelmese lettem. Kaplonyi Karcsi segítségével felpattantak a zárak a titokzatosról és a bonyolultról, behatoltunk a meg nem alkuvó, prófétai ihletésű költőóriás belső világába. Nem tudom él-e, és ha él, hol él a két pesti diák, de így is, úgy is hálámat kell kifejeznem irántuk, amiért megérlelték a költészet iránti érdeklődésemet. * * * A szünidei élményeknek szinte egyenes folytatásaként lettem ötödikes gimnazista koromban a füleki Ady-kör, egy baloldali kulturális ifjúsági szervezet tagja, amelyben örömmel osztottam meg Ady-rajongásomat és izmosodó ismereteimet hasonló érdeklődésű fiatalokkal. Nyilvános kulturális műsorokat szerveztünk és a szavalatok mellett Adynak Reinitz Béla által megzenésített verseit is előadták rátermett szereplők. A családi otthonban először hallott, de most már tudatosan, nyíltan vallott forradalmiságot akkor, ott tűztem a lobogómra. * * * Akkoriban, a nagy sztrájk évében érkezett Filakovóra (Fülekre) Lőrincz Gyula festőművész, hogy átadja az Ady-körnek ajándékát, egy szénnel rajzolt Ady-fejet, a // Mikor fogunk már összefogni? II Mikor mondunk már egy nagyot II Mi, elnyomottak, összetörtek, II Magyarok és nem magyarok? II — Adynak a Magyar jakobinus dala c. verséből vett négy sorral ellátott levelezőlapok eredetijét. Ez az Ady-rajz máig is a fülekiek birtokában van. Az emlékezőknek és Ady új szerelmeseinek szóljon ő, az örök forradalmár, az Ember az Embertelenségben, az őrzőket intő: ADY ENDRE Intés az őrzőkhöz őrzők, vigyázzatok a strázsán, csillagszórók az éjszakák, Szent-János-bogarak a kertben, emlékek elmúlt nyarakon, Flórenc nyarán s összekeverten búcsúztató őszi Lidónak emlékei a hajnali párás, dísz-kócos tánci termen, történt szépek, éltek és voltak, kik meg nem halhatnak soha, Őrzött elevenek és holtak, szivek távoli mosolya, reátok néz, aggódva, árván, őrzök, vigyázzatok a strázsán. Őrzök, vigyázzatok a strázsán, az Élet él és élni akar, nem azért adott annyi szépet, hogy átvádoljanak most rajta véres s ostoba feneségek. Oly szomorú embernek’ lenni s szörnyűek az állat-hős igék s a csillagszóró éjszakák ma sem engedik feledteni az ember Szépbe-szött hitét, s akik még vagytok őrzőn, árván, őrzők: vigyázzatok a strázsán. L. GÁLY OLGA mot okoz. A nap jó barát: melegít, bearanyozza a tárgyakat, felragyog fényében a nyárfakoronák csúcsa, A reggel jó barát; felnyitja az éjszaka bársony dobozát, és kiszabadítja belőle az élet minden tartozékát. A naplemente jó barát: minden létezőt újrapingál, fényesre mázol. Az éjszaka ellenség: nekiesik a kezednek-lóbadnak, és mardossa. Van olyan is, ami egyszer jó barát, máskor meg ellenség: a szél, a víz, az eső. A világomba belépnek emberek, lovak, tehenek, tyúkok, gyerekek. A gyerekek játszanak velem, a gyerekek kötekednek velem, a gyerekek megvernek engem, én megverem a gyerekeket. Vannak gyerekek, akiket én verek meg, és vannak, akik engem vernek meg: honnan lehet ezt tudni? Az erősebbek engem vernek, a gyengébbeket én verem. Az erő nagyra növeszt? Az ökrök erősek és nagyok, a bika nagyon erős és hatalmas nagy. Mikor majd sokkal nagyobb leszek, mindenkit meg fogok verni, aki engem megvert. A körbe lép anyám, tőle kapja a világosságot, nélküle a kör nem is létezne, se a madarak, se a békák, a virágok, a gyerekek: mikor anyám belép a körbe, minden elcsitul, az ellenség elveszti erejét; mikor az anyám belép a körbe, a fájdalom eloszlik, mint a füst o tetők fölött. Emberfölötti béke ez, amelyen megtörik a vihar, és amelybe nem hatol be semmiféle ártalom. Anyám tanítgat: Istennek nincs arca, mindenható, örök és mindentudó. Ha akarja, megállítja a világ folyósát: ha akarja, a vadak megszelídülnek, s mint a juhok, füvet esznek; a seb nem tüzel tovább, a hideg nem vágja húsodba éles fogait; az éjszaka elveszti félelmetes köntösét, és ragyogó csillagfényes lesz; az örvény elsimul, a táncoló árnyakkal teli forgatag kiszárad, mint egy tintapacnl az itatóspapírtól. (folytatjuk) MARTTI HAAVIO Az erdőlakók új éve V »J FJ w Erdő mélyén kis házikóban lakott manó-apó, manó-anyó, meg a kis manó-fiuk. Az öreg manó-apónak hosszú szakálla volt, öreg évnek hívták. A néni pedig Télanyó névre hallgatott. Mindketten olyan pirospozsgásak volták, mint a karácsonyi alma. A kis fiuk: Űjév vidám volt és fürge. Az év első estéjén az apó így szólt az anyához: — Milyen jó, hogy karácsonytól ilyen sok gyertyánk maradt. Most meleg és világosság van a házban. A kis Újév azonban kinézett az ablakon. Látta, hogy sötét az erdő. Ezért aggódva így szólt: — Vajon hogyan érezhetik magukat kis barátaim: a cinke, mókus, meg a nyúl abban a sötét erdőben. — Bizony — mondta az anyó —, mi lenne, ha gyertyát vinnél ki nekik, hogy ők is melegben és világosságban legyenek? — Meg is teszem! — mondta manó-fiú, és vidáman futott az erdőbe. Újévre egy nagy gyertyát vitt ki, és rátette egy hórakásra. Aztán belefújt a kis sípjába. Az erdőben nyomban nagy nyüzsgés keletkezett: mindenünnen kis manó-fiak futottak. Újév barátai voltak, olyan egyformák, mint az ikrek. Mindnyájan elkezdtek a gyertya körül játszani, és Üjév fütyült nekik a sípjával. Erre odajöttek egymás után az erdő állatai, és ők is körbe-körbe játszottak. Ott volt a cinke, veréb, varjú, szarka meg a nyúl. De amikor éppen a legjavában játszottak, oda jött a róka, farkas és a medve. Próbálták megharapni a nyulat. Erre mindenki megijedt. De amikor a róka, medve, farkas és a nyúl közel értek a fényhez, a láng megperzselte a fejüket, már szelídebbek lettek, ők is elkezdtek játszani, és mindenki vidáman dalolt. Zengett az Üjév, a kis madarak csicseregtek. A mókus, nyúl, cinke, róka, farkas és a medve a manó-fiakkal együtt, kéz a kézben, körbe-körbe táncoltak. A nagy vigalmat meghallotta manó-apó és manó-anyó is. Az apó így szólt az anyához: — Elmehetnénk megnézni, úgyis olyan vének, aggok vagyunk. Magad is láthatod, hogy fiunk, az Üjév milyen gondot visel az erdő lakóira. Finnből fordította: Szabó Zoltán Kedves GyerekekI Ha helyesen fejtitek meg a rejtvényt a vízszintes 1, valamint függőleges 1. számú sorokban, az emberiség egyik legnagyobb gondolkodójának nevét kapjátok megfejtésül. 1 2 3 4 5 A megfejtéseket küldjétek be címünkre: Nő szerkesztősége, 801 00 Bratislava, Prazská 5. Gyermekeknek. — A lapunk 3. számában közölt rejtvény helyes megfejtése: Hófehérke és a hét törpe. Lúdas Matyi. A róka meg a macska. — Jutalomban részesül: Nagy István, Sládkovicovo, Szolik Magda, Komárno, Győri Márta, Okoc. Vízszintes — függőleges 2. Magasba helyez. 3. Tiltószó. 4. Szovjet repülőgépek jelzése. Nitrogén vegyjele. Beküldte: Lőrincz László, Branc (Berencs) jNK egyutti Madáretető dobozból. Télen, a hideg napokban hasznos madaraink sokat szenvednek a zord időtől. Ezért menedéket, odút készítünk a számukra. A madáretetőt, odút deszkából szokták készíteni, de ha nem tudunk szerezni, dobozból, kemény papírból is készíthetjük. A rajz szerint bármelyik ügyes kezű fiú, leány készíthet ilyen menedéket. Ha elkészült, az alját olajfestékkel, esetleg étolajjal vonjuk be, hogy a papír ne ázzon el. Azután dróttal erősítsük a Iákra, hogy a szél le ne fújja. REJTVÉNYÜNK!
