Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-02-08 / 6. szám
vállalja magára. Muzslalné azt sem titkolja, hogy ha úgy adódna, egy negyedik gyerek is elférne még közöttük. Azt az elvet vallják, hogy nagyobb család — nagyobb boldogság. SÁNTA MARGIT St» Egy kis energiával és megfelelő edzéssel elejét vehetjük a tokaképződésnek, illetve eltüntethetjük a már kialakulóban levő tokát. Végezzük el rendszeresen oz alábbi gyakorlatokat. Fejünket hátrahajtjuk, nyelvünket kinyújtjuk, azután gyors egymásutánban öltögetjük ki és be. Eközben azonban a nyak felületén az izmok ne feszüljenek meg, különben hamarosan csúnyán kidudorodnak. Tartsuk fejünket függőlegesen. Nyelvünket dugjuk ki, és hajlítsuk fölfelé, mintha el akarnánk vele érni az orrunkat. Nyelvünk hegyével végezzünk gyors öltögető mozgást. Szájunkat becsukva tartjuk. Zápfogainkat erősen összeharapjuk. Ebben a tartásban nyelvünk hegyét teljes erővel szorítsuk alsó metszőfogaink belső oldalához. Ásítsunk kiadáson, lassan, odaadással. Ez is jó gyakorlat munkaszünetben. Közben ujjainkkal tartsuk kissé kifeszítve homlokunk és szemöldökünk tájékát. Ezeket a gyakorlatokat naponta többször ismételjük meg. Ne feledjük el, hogy eredményt csak kitartással érhetünk el! MINDEN HÉTEN EGY TANÁCS a no kérdez ff ■■WHMMHMMMHHnM a szakember válaszol Az állatról emberre terjedő betegségek közé tartozik a Q-láz is. Honnan ered ez a betegség, miben nyilvánul meg és miben rejlik a megbetegedés megelőzése? Századunk harmincas éveiben az ausztráliai vágóhidak dolgozóinál előforduló ismeretlen eredetű lázas megbetegedést dr. Derrick, a kórokozó későbbi felfedezője, Q-láznak nevezte el (a query szó kezdőbetűje szerint, ami kérdésest Jelent). Később azt tapasztalták, hogy hasonló betegség előfordult állatorvosoknál, juh- és marhatenyésztőknél és az állatok gondozóinál. Az Egyesült Államokban és a második világháború alatt a Balkánon harcoló katonáknál hasonló betegséget írtak le a tünet meghatározásával. A második világháború után észleltek egyes megbetegedéseket a világ különböző részein és ma azt állíthatjuk, hogy mindenütt előfordul. Szlovákiában a Q-láz első eseteit az ötvenes évek elején írták le. Rendszeresebb figyelmet csak azután szenteltek neki, amikor a Virológiái Intézet létesítésekor, 1953-ban megnyílt a rickettsiákat (mikróbákat, melyekhez a Q-láz kórokozója, a Coxiella burneti is tartozik) kutató osztály. Más rickettsiákkal ellentétben a C. burneti nagyon ellenálló a külső környezet hatásaival szemben miközben nagyon fertőző (két élő mikróba elegendő az ember megbetegedésére), és többnyire a levegőben terjed. A természetben a Q-láz okozójának komplikált körforgása van — a különböző kullancsfajták csípésükkel átviszik kisebb vagy nagyobt emlősökre vagy háziállatokra (tehenekre, juhokra kecskékre), amelyek a fertőzött kullancsok előfordulási helyein legelnek. A körforgásba bekapcsolódhatnak a házi rágcsálók, sőt, némely madárfaj is. Az ember többnyire nem a kullancscsípéstől betegszik meg, hanem ha a fertőzött állatokkal, termékeikkel érintkezik, vagy ezeknek az állatoknak a váladékával fertőzött környezetben tartózkodik. Az ember fertőzése leggyakrabban a légzőutakon keresztül történik, ritkábban a fertőzött állatok forralatlan tejétől. Különösen az állatok ellése vagy vetélése alkalmával kerül nagy mennyiségű fertőző mikróba a burokkal és a magzatvízzel a környezetbe. A nagyobb tisztaság az istállókban, az ellés helyének elkülönítése a többi résztől, és az ott dolgozók védelme maszkokkal, köténnyel az ellés idején, csökkenthetné az emberek megbetegedését és a többi állat megfertőzésének a veszélyét. Az embernél a betegség gyakran influenzához hasonlóan megy végbe, nagy fejfájással vagy tüdőgyulladással jár. Ha idejében felismerik és több hatású antibiotikummal gyógyítják (nem penicilinnel vagy streptomycinnel), többnyire következmények nélkül meggyógyul. A veszély abban rejlik, hogy az embernél a betegség nehezen ismerhető fel vagy egyáltalán nem gondolnak rá. A hatékony gyógyításhoz későn fognak hozzá s így a lábadozás és munkaképtelenség nagyon sokáig tart. Különösen veszélyes lehet a betegség reuma következtében szívbillentyű-hibában szenvedő embereknél. Statisztikailag eddig nem mérték fel a kárt, amit a Q-láz a háziállatoknál okozott, de tudjuk, hogy a brucellózishoz hasonlóan, magasabb százalékú az állatok vetélése, kisebb a tejhozapi, tehát az állatok hasznossága csökken. Nagyobb probléma az, hogy betegszenek meg azok, akik az állatokat gondozzák, tehát az állattenyésztők — gondozók és az állatorvosok. Ezt bizonyítja évente néhány tíz (néha csak később bebizonyított) megbetegedés, főleg az erősen produktív dél- és kelet-szlovákiai területeken. Így válik a Q-láz egészségügyi problémává, amelyet az egészségügyi és állatorvosi intézmények közös igyekezete nélkül nem lehet megoldani. A Szlovák Tudományos Akadémia Virológiái Intézete rickettsia osztályának hosszú kutató munkája meghozta gyümölcsét. Olyan módszerekkel és preparátumokkal rendelkezünk, amelyekkel a Q-láz tüneteit idejében felismerjük. A védőoltásnak eddigi eredményei is nagyon ígéretesek, úgyhogy az általuk kikísérletezett oltóanyagok jóváhagyása után hozzáláthatunk a fertőzésnek kitett emberek és gazdasági állatok tömegesebb oltásához. MUDr. JÁN KAZÁR CSc. 1
