Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-12-20 / 51-52. szám

— Kölcsönbe veszünk négy ilyen gyereket, és viszonoz­zuk a látogatást — Még szerencse, hogy mö­göttünk szakadt el... tál I Hiszen, valódi perzsát akar­á — Csak nyugi, mindjárt ^ tálalok! — Csak ezt az egyet sike­rült? —■ Szeret, nem szeret szeret, nem szeret? ,.. — Bocsánat, azt hittem, hogy a felesége fürdik ... TUDOK EGY JÓ VICCET! BÍRÓSÁGON — Miért lopta el Kovács János Virág nevű tehenét? — De, bíró úr, virágot lop­ni nem bűn! * * * Két barát beszélget: — S mit szólt a feleséged, amikor hajnalban hazamen­téi? — Egy árva szót sem. S kü­lönben azt a két fogamat úgyis ki akartam húzatni. — Nem sül ki a szemel? Megkéri a kezemet, amikor már felesége vanl Tudja, mi a bigámia büntetése? — Hogyne tudnám. Két anyós... * * * — Jean, fusson égő gyer­tyával előttem! — Miért, uram? — Fényűző akarok lenni. * * # — Hallod, barátom, meg kell hogy mondjam, amióta megnősültéi, mindig olyan szépen vasalt a nadrágod. — Ezen ne is csodálkozz. Erre tanított meg legelőször a feleségem. * * * — Ezen a fényképen, ame­lyet készített rólam, tíz évvel idősebbnek látszom. — Nem baj, legalább to­vább hasonlít majd az erede­tihez. * * * — Már húsz éve házas va­gyok, s még mindig ugyanazt a férfit szeretem. — Gyönyörű! — Szerinted... ha a fér­jem megtudnád! EGYÉNISÉG — Hol töltöd az ünnepeket, édes komám? — Jótól kérdezed. Még fo­galmam sincs. — Hogyhogy, hiszen ma már péntek. — Na igen, de nekem min­dig a főnököm mondja meg, hogy mit csináljak, s a fele­ségem meg azt, hogy hova és mikor mehetek. # * sfc — Sietnem kell, mert anyu megver. — És te ezért rohansz haza? — Ha később megyek, akkor már apu is otthon lesz. Két gyerek beszélget a szo­baajtó előtt, ahol bent egy fiatal pár csókolózik. Az egyik: — Te még soha­sem lested meg őket? — Nem. Sajnos eddig még nem fértem oda a kulcslyuk­hoz aputól és anyutól. — Pistike, akarsz egy új ístvérkét? — Nem egészen jó. testvérkét? Nem kell. A régi még AUTÓBUSZON Néni, kérem, a papám nem alszik, csak nem bírja nézni, ha egy hölgynek állnia kell. * * * — Pistike, hogy tetszik az új anyukád? — Tetszik, tetszik, de újnak nem új. GYEREKSZÁJ — Ha nagy leszek, felesé­gül veszem Jutkát. — De kettő kell ám a há­zassághoz! — Nem baj, akkor még Zsuzsikát is elveszem... A vicceket beküldték: Győri Veronika, Trstice (Nádszeg), Spek Margit, Svodín (Sze­gyén), Simon Józsefné, Nyí­regyháza, Magyarország, Szirmay Béláné, KoSice. — De maradiak vagytok! — Melyik önök közül Kamanunga? — Mondd Jenő, ez nem valamilyen újabb hú­zás megint, hogy köny­­nyebben szabadulj el otthonról? — Épp most akarja fe­leségül venni a lányo­mat, amikor az orvo­som eltiltott a bortól, a kacsától, a libától, a süteménytől!?! — Nem lenne önnek is j kényelmesebb, ha ilyen t rossz időben itt éjsza­kázna? TALÁLJA KI! ^ Megfejtések a 21. oldalról: ) 1. Nyilas Misi a szüleinek — Móricz Zsig­­mond: Légy jó mindhalálig. 2. István bácsi Bütyöknek és Tutajosnak — Fekete István: Tüskevár. 3. a) eb-éd előtt, b) „A" cél előtt, c) szív­­árván-y, d) Er-nő, e) egy-e-n-ruha, f) r-ig-ó. 4. a) Jé, kopasz, b) Ilyen szoros övét hor­dani egészségtelen, c) Nini, délibáb! d) De összebújtak ezek ketten! e) Úgy látszik, be­rúgtam, mert duplán látok, f) Juj, de nagy pocakja van. g) Szegény, féllábú I h) Ni* csak, egy fiúi 5. A) Az órák ünnepélyes éjféli kongása először a I80°-os délkörön ad hírt az új év kezdetéről, vagyis az új esztendő hozzánk kelet felöl érkezik. B) Julius Caesar, i. e. 46-ban végrehajtott naptárreformjakor. C) Nem névadója: Julius Caesar, aki életbe léptette, hanem az ókor egyik neves tudó­sa, úgy is mondhatnánk „naptárszakértő­je", Szoszigenész alexandriai csillagász. D) A babilóniaiak öt bolygót ismertek, va­lamint a Napot és a Holdat. Mivel hitük szerint minden napot ezek egyike uralta, bevezették az idő új mértékét: a hétnapos hetet. Tőlük vették át ezt a számítást a ró­maiak, akik nyomán aztán világszerte to­vábbterjedt. E) A latin „calandae" szóból, így nevezték a rómaiak minden hónap első napját. A „calendárium" eredeti jelentése: az adósságok lajstroma. Ugyanis calandae napján, azaz elsején kellett az adósoknak hitelezőikkel szemben esedékes tartozásai­kat rendezniük. F) Január — télhó, vízöntő hava. Február — böjteiő hava, télutó, ha­lak hava. Március — böjtmás hava, tavasz­elő, kos hava. Április — Szent György hava, tavaszhó, bika hava. Május — pünkösd hava, tavaszutó, ikrek hava. Június — Szent Iván hava, nyárelő, rák hava. Július — Szent Jakab hava, nyárhó, oroszlán hava. Augusztus — kisasszony hava, nyárutó, szűz hava. Szeptember — Szent Mihály hava, őszelő, mérleg hava. Október — mindszent hava, őszhó, skorpió hava. November — Szent András hava, őszutó, nyilas hava. December — karácsony hava, télelő, bak hava. 6. A szignóból. Kernstok Károly, a nagy magyar festő, nem ck-val, csak k-val a vé­gén írta a névét. Ha maga szignálta volna a képet, nem csúszott volna az aláírásba hiba.

Next

/
Thumbnails
Contents