Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-12-06 / 49. szám

I Ifi

öt szoknya-blúz együttest rajzoltunk azok kérésére, akik Irodába, iskolába alkalmas, csinos és célszerű öltözék modelljeit kérték.

1. Részekből szabott, lefelé bővülő szoknya, virágmintás kordbársony blúzzal. A blúz is részekből szabott, elöl gombolás, a mell fölött két zsebfedővel. A blúz ujja vállbán húzott.

2. Négy részből szabott, elöl cipzárral csukódó alj, két bevágott zsebbel. A blúz érdekessége, hogy a gallér egybe van dolgozva a kihajtóval. Akik mellben erősebbek, a zsebeket mellőzhetik.

3. Egy szembehajtással bővülő szoknya, külön szabott derékrésszel. Pepita blúzt és széles övét viselünk hozzá.

4. Elöl rakott szoknya teszilből vagy poliészterből, férfifazonos selyemblúzzal.

5. Elöl, hátul két-két hajtással bővülő szoknya, rejtett zsebekkel. Zsebmagasságban három-három diszgombbal. A fehér puplin blúzt szegő és felhajtott kézelő disziti.

M K.

Felhajtott szélű

SAPKA

Alsó szélén kezdjük a fej bőségének megfelelő láncszemsorral. Hamispálcával a láncszemsort körré zárjuk és körbe horgoljuk a sapkát, Minden sort befejezünk és a kővetkezőt soremelő láncszemekkel kezdjük. A sapka alapja hálószerűén készített lyuksorokból áll. Lehetőleg annyi hálószem kerüljön egy sorba, hogy a számuk hárommal osztható legyen.

1. sor: 2 láncszem magasítás. 1 láncszem, 1 ráhajtásos pálca a láncszemsor második szemébe. 1 láncszem, 1 szem kihagyva az alapsorban, 1 ráhajtásos pálca a második szembe. így horgolunk körbe, az utolsó láncszemet az indító, magasító láncszembe hurkoljuk hamispálcával.

2. sor: 2 láncszem magasítás, 1 láncszem, 1 ráhajtásos pálca, amelyet az előző sor pálcájára horgolunk, 1 láncszem, 1 ráhajtásos pálca a következő pálcára, így horgolunk körbe, a pálcák mindig egy vonalba esnek és a hálókockák Is pontosan egymás fölött egy sorban helyezkednek el.

A további sorok ugyanígy készülnek, a színeket kétsoronként váltjuk. Egyenesen horgolunk 30 cm magasságig. Ezután horgoljuk bele a hosszanti csíkokat, amellyel együtt a sapka tényleges vastagságát és szükséges sűrűségét megkapja.

Egyik színnel kezdjük. Az alapsor egyik láncszemét áthurkoljuk a szállal és magasan kihúzott szállal a fölötte lévő láncszemívbe hurkolunk hamispálcával. A hálószem magasságát egy horgolt szem fedi. Ismét magasra húzzuk a szemet és a fölötte lévő ívet hurkoljuk át hamispálcával, így folytatjuk végig a sapka teljes magasságáig. A végén elszakítjuk, majd áthúzzuk a szálat és a mellette levő kockasor behorgolását ugyanígy alulról kezdjük. Egy színnel egymás mellett három hálósort horgolunk be. Utána ugyancsak három sort a másik színből. Így váltjuk a színeket,

amíg körbe nem érünk, ügyelnünk kell arra, hogy a behorgolásnál ne húzzuk össze a hálósorokat. A kihúzott szem olyan magas legyen, mint a hálókocka, így szép egyenletes darabot kapunk. Most az egyenes darab felső szélét az egyik színnel behorgoljuk rövidpálcával és ezzel annyira összehúzzuk, amennyire a fejtető elkészítéséhez szükséges. A fejtető 10—12 cm átmérőjű sima egyszínű lap, amit rövidpálcákból horgolunk minden sorban fogyasztva úgy, hogy lapos felületet kapjunk. A középen keletkezett kis kört belülről a befejezőszállal, tűvel összehúzzuk és elvarrjuk.

A sapka szélét háromszorosan felhajtjuk, ettől laza keretet kap. Viseljük tetszés szerint, az archoz Igazítva.

A sál ugyanilyen módszerrel készül. Kb. 20 cm szélesre kezdjük annyi szemmel, hogy hárommal osztható legyen, + 1 szem a befejező pálcának. A színeket kétsoronként váltjuk és 140—150 cm hosszú egyenes csíkot horgolunk. A behorgolásnál különösen vigyáznunk kell arra, hogy a hosszú darabon a szemek egyformák legyenek és ne húzzák össze. Ha elkészült, a két végére sűrű rojtot csomózunk.