Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-10-25 / 43. szám
És a rendőrség meg sem mozdult. Még mindig nem avatkozott bel Anna arra gondolt; így valami ehhez foghatót érezhet, a sötét föld alatti börtönből hirtelen napvilágra került rab. S ilyen érzés fut végig a tömeg idegein. A szabadság mámorító árama kering vérükben. Lélegezni is alig mert. Ujjongó ámulat szorongatta torkát: itt a belvárosban, a Mária Valéria utcában visszhangzanak a függetlenségi mozgalom, a kommunista párt jelszavai! Ezrek viszik a transzparenseket, ezrek kiáltják: „Le a háborúval!" — „Vesszen Hitler!" — mind bátrabban, egyre hangosabban. A tüntető emberfolyam két partján szinte kábulton lépkedő rendőrlegénység, a menetelő kordon, a Mária Valéria utca vége felé mintha lassan ocsúdott volna: közelebb nyomult. Erre valaki elkiáltotta, taktikusan: — Horthy Miklós! Mások ráharsogták: — Nemzeti egységet! — „Kossuth Lajos azt üzentei“ A rendőrök elbambulva, zavartan visszakoztak. Am a Ferenc József térre érve a felvonulókat követő riodóautók a tömeg elé vágtak. Gumibotos rendőrlegények rontottak elő a Zrínyi utcából. Az emberfolyó erre szétáradt a mellékutcákba. Egy részüket p rendőrök ordítozva, gumibottal, kardlappal hadonáslva, beterelték a főkapitányság udvarára. Azoknak lett igaznk, akik kerülővel, a Nádor utcán át akartak a Parlament elé vonulni, ám a többség így is célhoz ért: a környező mellékutcákon át a Kossuth-szoborhoz vonult. A transzparensek javát a léggömbökkel a márciusi szél szárnyára bocsátották, Ott szálltak, lebegtek, hirdetve a nép kívánságát, a város felett. Anna megállt a Lánchídnál, és nyugalmat erőszakolva magára, a rohanók után nézett. A rendőrök ügyet sem vetve rá, elvógtattak mellette. Mariskával a Kossuthszobornál találkozott ismét, S újra együtt fújták a tömeggel a Kossuth-nótát: „Éljen a magyar szabadsági Éljen a Hazai" A főkapitányságon hajnalig tartottak az igazoltatások: keresték az „értelmi szerzőket", a kommunistákat. Ekkor került Sombor-Schweinitzer íróasztalára több száz kommunistagyanús neve. Velük kezdték aztán, az idén nyáron, a „felgöngyölítést", a nagy letartóztatásokat. Ha akkor Mariskával őket is beszorítják a főkapitányság udvarára, most aligha kopogtathatna a Kocsis-lakás ajtaján. Odabenn elhúzták a reteszt: — Isten hozta, kedves! — sütött Kocsisné meleg, barna szeme, megpillantva a váratlan látogatót. A két felfénylett bogár beragyogta fáradt, sovány arcát. Alig múlt negyvenéves, de szeme körül már árkot vájt a nehéz sors, nyakán megereszkedett a bőr, kendője alól kibúvó haja elvesztette barnaságát, még nem őszült, csak megfakult, a konyha, főként a mosókonyha gőze kiszítta a színét. Jóval alacsonyabb volt Annánál, s bár testét is meghúzta a tizenkét esztendős korától tartó robot, alakja mégis zömöknek, majdnem begyesnek tetszett: mintha emlőibe gyűjtötte volna a természet a máshonnan elvont erőt. Mosogatóiétól, lúgtól püffedt, most is vizes, inas kezét kötényébe törölgette. — Kerüljön már beljebb! Tessék leülnil — csinált helyet az egyik széken, felkapva valami ruhafélét. — Nem, nemi Köszönöm szépen, tessék csak folytatni a mosást, inkább segítek én is. Szó sem lehet róla! — tiltakozott Mariska. — Nem azért jött, kedvesI Hogy is gondolnál Más a dolga magának. Az asszonyok szíveskedtek, vitatkozgattak, főként, hogy leplezzék enyhe zavarukat, a szinte szemérmes elfogódottságot, mely minden alkalommal úrrá lett rajtuk. Végre is Anna arra kényszerült, hogy a felszabadított székre üljön, míg Mariska tovább szorgoskodott, szedte-vedte a szennyest a mosófazéktól a konyhaszéken nyújtózó teknőbe. A gőzfelhő mint fehér sárkánykígyó kúszott ki a muskátlis ablakon, mesébe vagy versbe illő képet alkotva, csufondórosan gomolyogva az autóbuszgarózs alacsony teteje felett. — Mi gjság? — érdeklődött Anna. Hol dolgozik most Kocsis bácsi? — Budán, valahol a Vízivárosban bontják a régi házakat, luxuslakásokat építenek. Nem a mifélénknek. folytatjuk -KULTURÁLIS ' аШЕШЕШБШ ÉVFORDULÓ Kerek 40Ü évvel ezelőtt, 1574. augusztus 30-án született Szencen Szenei Molnár Albert, a nagynevű filológus, zsoltárfordító. Székely ősök leszármazottja, családjában öröklődött a molnár mesterség. Albert tízéves korában kezdett iskolába járni szülőfalujában, később Győrben tanult tovább, de már növendék legényként megkezdte vándorlásait, hogy alkalmi munkákból tengődve, hol ideiglenes anyagi támogatásra találva szüntelenül tanuljon, gyarapítsa műveltségét Két évet Gönczön töltött Károlyi Gáspárnál, akinek nevezetes biblia fordítását segített kinyomtatni. Megfordult Koáicén (Kassa), majd külföldön Wittenbergben, Drezdában, Heidelbergben, a német protestantizmus legnevesebb iskoláiban. Diplomát a strassburgi egyetemen szerzett, de mikor a kollégium evangélikus vezetői mint kálvinistát elüldözték, ismét vándorútra kelt. Eljutott Genfbe, majd ismét Heidelbergbe, később magyar polgárok támogatásával újra külföldön tartózkodhatott és megkezdhette irodalmi munkásságát, valamint művei kinyomtatását. Ezek felsorolása túl sok helyet venne igénybe, ezért összesítve méltathatjuk, hogy mind nyelvtudományi, mind egyházi szükségletet kielégítő munkái, latin —magyar szótára stb. a magyar irodalom kincsei közé tartoznak. Szenei Molnár Albert ennek ellenére elfeledve, szegénységben halt meg Kolozsvárott, 1634 januárjában. 125 évvel ezelőtt halt meg Párizsban Frederyk Chopin, a nagy lengyel romantikus zeneszerző, a mazurkák, polonézek, nocturnok, keringők, etűdök utolérhetetlen mestere, aki már gyermekkorában eljegyezte magát a zongorával. Még egészen fiatal ember volt, de már világhírű művész, amikor Bécsben utolérte az 1848-as forradalom. Noha egészsége nem engedte, hogy résztvegyen a szabadságharcokban, lángoló lélekkel állt a forradalom mellé — ekkor komponálta ismert Forradalmi etűdjét. Párizs, az akkori művészvilág központja őt is bűvkörébe vonta; itt a „fény városában" aratta legnagyobb sikereit, itt ismerkedett meg élete nagy szerelmével, George Sand írónővel, a kor kimagasló egyéniségével. Tüdőbaja korán elhatalmasodott rajta, fiatalon, 39 éves korában halt meg. Művészetével megújította a zongora technikáját, az egész európai zeneművészetre hatással volt. Emlékére Varsóban ötévenként nemzetközi zongoraversenyt rendeznek. FILMVILÁG gé Dr. Ján Podhradsky, CSc, a Szlovák Film igazgatója tájékoztatta a filmújságlrókat az 1970 — 73. években elért eredményekről. Eszerint filmjeink zöme szocialista országokba került. Különösen nagy keletje volt háborús témájú és gyermekfilmjeinknek. Martin Filípek elvtárs, a Szlovák Filmkölcsönző Vállalat igazgatója az 1974. év első felében megrendezett filmfesztiválok örvendetes mérlegét ismertette. Az SZNF 30. évfordulója tiszteletére rendezett filmfesztiválnak például 1 008 207 látogatója volt Bejelentette, hogy november 1-évcl kezdődőleg a Csehszlovák — Szovjet Barátsági Hónap keretében a legkiválóbb úl szovjet filmeket, a január 1-én kezdődő Téli Filmfesztivál műsorán pedig 15 ország 26 filmjét vetítik majd.- Igo A KÖNYVESBOLTBAN Új könyvek között válogattunk. Hoszszabbak az esték, jólesik a meleg szobában olvasni, gondolatban kalandozni, bejárni a világot. Kivel induljunk útnak, ha nem a könyvvel — legjobb barátunkkal? Ignácz Rózsa: A hegyen-völgyön szánkózó diófa Mesék, mondák gyűjteménye a könyv, amelyeket az írónő utazásai során hallott, lejegyzett. „Kaliforniában jártam,— vallja az írónő könyvéről, — a kővé vált erdőben, a szoborrá vált fák kísértő csendjében, a fák történetét hallani véltem, Dél-Amerikában, az óceán partján a delfineket figyeltem, és közben találtam ki a jó szokásból embermentő delfinek ismeretében a delfinlány történetét. Észak-Amerikában a kisunokám mesélte nekem a vándorló ház anekdotáját. Kelet-Afrikában volt egy jó barátom, fehér hajú néger, a neve Velike. Mennyi mesét mondott! „Mind az én meséim, — jelentette ki, aztán hozzátette: — lehet a tied is." HA AVILÁG IvK'.f) LENNE Mffl Rácz Olivér: Puffancs, Göndör és a többiek Az izgalmas kalandokban bővelkedő ifjúsági regény második kiadásban jelenik meg. Egy reggelen nagy a sürgés-forgás az iskola ódon épülete előtt. Gyülekezik az V. B. Sorra érkeznek a kipirult arcú lányok, fiúk. Érthető, hisz nagy öröm vár rájuk. Négy hétre a széppataki természeti iskolába mennek. Izgatottan topognak a járdán a sok bőrönd és hátizsák között. Várják az autóbuszt és örömmel indulnak útnak Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne Weöres Sándor gyermekverseit már lapunkból is ismeritek. Számos hangulatos, ritmikus, kedves versét betéve tudják az óvodások, a kisiskolások. Ha a világ rigó lenne c. új verseskötete felöleli a költő egész gyerekköltészetét, s elsőízben közli a maga teljességében. A verseket Hincz Gyula megkapóan szép rajzai díszítik. Karel Capek: Egy kis foxi élete A könyv főszereplője, Dásenka, egy kis foxi, aki így mutatkozik be kis olvasóinak: „Szervusztok, fiúk és lányok, papák és mamák, kicsik és nagyoki Engedjétek meg, hogy bemutatkozzam: Én egy kis foxikutya vagyok. Nevem Dásenka. A következőkben rólam lesz szó. De mivel én nem tudok olyan szépen beszélni, megkértem az első gazdámat, szóljon helyettem. Jól figyeljetek minden szavára! Vau-vau-vau! Az első gazda, Karel Capek író, szóban, rajzban, képben mondja el a kis foxi történetét. A lapunk 37. számában közölt rejtvény megfejtése: A lovat az „A" jelzésű csikós fogta el. Jutalomban részesül: ifj. Győri László, Cernochov (Csarnohó), Dankó Ferenc, Streda nad Bodrogom (Bodrogszerdahely), Dorók Marián, Veliká nad Iplom (Vilke). Л hegyen-völgyön s^ánká^ó diója KARÉI CAPEK Egy ki/foxi eiete REJTVÉNYÜNK: Találjátok ki, milyen állatok körvonalai láthatók a rajzon. Legjobb, ha más-más színesceruzával jelölitek meg. Megfejtésként írjátok le az állatok neveit és küldjétek be címünkre: Nő szerkesztősége, 801 00 Bratislava, Prazská 5. Gyermekeknek. Qf
