Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-10-11 / 41. szám

GAZDAG ^ ősz van újra, már hervad a környék, fenn a dombháton a kertek zöldjét elönti halálos pirosság. De szőlő és körte édesebbek és állataink is vérmesednek, a rétet jóllakva tapossák. Megmérhetetlen verejték elfolyt, ez a nyár mégis gyönyörűszép volt: gyümölcsöt nevelő szerelem. Népem sürög most, nekigyűrkőzve kincseit hordja pincébe, csűrbe, $ mosolya ragyog e kincseken. (Részlet Nagy László Ősz van újra c. verséből) 1. Egyik legfontosabb élelmiszerünk, „második kenyerünk“ a burgonya. A halici efsz-ben fiatalok szedték zsákokba, hogy a felvásárló üzembe szál­lítsák. 2. Szárad a kender a sládkoviéovói (diószegi) efsz földjein, hogy aztán a kenderfeldolgozó üzembe kerüljön. A hagyományosan végzett ne­héz munka azért tűnik „másnak“, mert végre meg­felelő munkaruhát kaptak hozzá az asszonyok. 3. A nyár izeit, színeit gyűjtik össze számunkra mezőgazdasági üzemeink zöldségtermelésének dolgozói. A behyncei (bejei) efsz-ben éppen a paradicsomszüretet kaptuk lencsevégre. Hulló falevelek, bágyadt napsütés, gyümölcs ... a legtöbb ember számára ez jelenti az őszt. Mezőgazdasági dolgozóink azonban csípős szél­ben, ködben és esőben is helytállnak, hogy a nyár minden kincse raktárba kerüljön, téli asztalunkat gazdagítsa. "5 1 Ф **­*o > о «л *o JZ 3 о c ja# Ш

Next

/
Thumbnails
Contents